A stressz ilyen vagy olyan szinten, de a mindennapjaink részét képezi. Vannak higgadt, kiegyensúlyozott emberek, akik szinte soha nem feszültek. Mások pedig a legkisebb kellemetlenség lehetőségétől is tövig rágják a körmüket. Viszont olyan nem létezik, hogy valaki soha, semmilyen okból sem stresszel. Szerettük volna megtudni, hogy az Index olvasók mennyi feszültséggel élik az életüket. Így őket kérdeztük, mennyire stresszesek, mi miatt idegeskednek a leginkább, mivel vezetik le a felgyülemlett feszültséget, illetve az ártalomcsökkentés témakörében is tettünk fel kérdéseket.

A kutatás során több mint 4500 ember szánt energiát és időt a kérdések megválaszolására. A kérdőív eredményei egy negatív és két pozitív következtetést hoztak. Az Index olvasók többnyire stresszesnek érzik önmagukat, de az emberek alapvetően nem egészségre káros szokásokkal próbálják ellensúlyozni a felgyülemlett feszültséget. Emellett tisztában vannak a dohányzás ártalmaival és az ártalomcsökkentés módszereivel.

A válaszadók többsége stresszesnek érzékeli az őt körülvevő embereket, minden negyedik (25 százalék) olvasónk jelezte csak, hogy a környezetében lévők nem vagy nem igazán stresszelnek. 74 százalék pedig kisebb-nagyobb mértékben stresszesnek látja őket. A négyfokú skálán a két szélső értéket választották a legkevesebben. 3 százalék látja úgy, hogy ismerősei, családtagjai, barátai alapvetően mindig kisimultak. 15 százalék mondta ennek a szöges ellentétét, szerintük környezetük kifejezetten stresszes. A legtöbben (59 százalék) inkább stresszesnek nevezte a körülötte élőket.

Nagyjából az első kérdéshez hasonló eredmények születtek, amikor a válaszolóknak magukról kellett eldönteni, mennyire stresszelnek. A szűk harmaduk (31 százalék) egyáltalán nem, vagy inkább nem éli feszültségek között a napjait. Nagyjából minden ötödik (22 százalék) viszont nagyon stresszel. A legnagyobb csoportot a saját életüket inkább stresszesnek érzők jelentették, ezt a választ hozzávetőlegesen minden második válaszadó (47 százalék) jelölte meg.

A két kérdésre adott válaszokat összehasonlítva az tűnik ki, hogy 7 százalékponttal többen választották a leginkább negatív kategóriát, amikor magukra kellett vonatkoztatni a kérdést, nem pedig a környezetükre. 22 százalék látja magát nagyon stresszesnek, és csak 15 százalék mondja ezt a környezetéről. Az árnyaltabb, „inkább stresszes” kategóriát jóval többen vonatkoztatták környezetükre mint saját magukra: 59 százalék látja a körülötte lévőket ilyenek, de csak 47 százalék mondta saját magára. Ezeknél a kérdéseknél mindig figyelembe kell venni, hogy nagyon erősen szubjektívek. Például a pszichológiában ismert jelenség, hogy az emberek hozzászoknak ahhoz, hogy rosszul érzik magukat, szoronganak, feszültek, ha azt látják, hogy a környezetük ugyanúgy érzi magát. Ez válik a normává, eszükbe sem jut, hogy nekik „rossz” vagy ők „stresszesek”.

A vicc szerint az apa azzal bocsátja útra a fiát az életbe, hogy legyen mindig sok problémája. Hiszen, aki beteg, annak csak egy problémája van, az egészségesnek pedig sok. A történetet tükrözik vissza a stressz okait vizsgáló kérdésre adott válaszok. Legtöbben saját vagy családjuk egészsége miatt aggódnak, ezt a lehetőséget kétharmad (68 százalék) jelölte meg. Ennél 11 százalékkalponttal kevesebben (57 százalék) aggódnak a (lehetséges) anyagi gondok miatt. Vagyis a betegségek fenyegetőbb veszélyként élnek a válaszadók fejében, mint a pénzügyi problémák, ezzel együtt mindkét érték elég magas. Minden harmadik (35 százalék) a szerelemi élete vagy annak hiánya miatt aggódik. Legkevésbé a klímaválság, az emberiség jövője aggasztja a válaszadókat, ezt 31 százalék választotta. A saját, személyes élet nehézségei sokkal nyugtalanítóbbak, mint az egész emberiségre leselkedő katasztrófák.

A válaszadók gyakorlatilag kivétel nélkül állították, hogy a stressz megbetegíthet, mindössze 1 százalék tagadta ezt. A feszültség egészségre káros voltát elfogadók között két csoport alakult ki, akik nagyjából ugyanannyian voltak. Kicsit kevesebben (47 százalék) mondták azt, hogy csak a tartósan fennálló stresszhelyzet lehet felelős betegségekért. 52 százalék pedig úgy látja, hogy a stressz úgy általában károsan hathat az ember egészségére.

A megkérdezettek a stresszkezelésnek elsősorban olyan módjait preferálják, amelyek a pihenéshez, a csendes elvonuláshoz kapcsolódnak. 74 százalék alvással, 71 százalék zenehallgatással (is) oldja a felgyülemlett feszültséget. Kétharmaduk (65 százalék) ilyen esetekben kibeszéli valakinek a gondjait, félelmeit, egy népszerű kifejezéssel élve „ventilál”. A szakemberek által hasznosnak tartott sportot minden második válaszadó választotta (51 százalék). A stressz kezelésének vannak kifejezetten kockázatos módjai, amelyek inkább rontanak az ember általános állapotán, mintsem javítanak. Ilyen lehet a dohányzás és az alkoholfogyasztás, ezeket minden negyedik (26 százalék), illetve harmadik (36 százalék) ember választotta. A képzeletbeli listának így szinte a legvégén szerepeltek, de természetesen még ez is sok, ideális esetben ezek az arányok nulla százalékkal lennének egyenlőek. A különböző relaxációs technológiák kiválóak stresszoldásra, de a válaszadók között mérsékeletlen népszerűek, csak egy szűkebb réteg (26 százalék) választotta.

A dohányzás, mint a stressz kezelésének módszere alapvetően elutasított a válaszadók között. Háromnegyedük (74 százalék) jelentette ki határozottan, hogy ez a káros szokás egyáltalán nem oldja meg a stresszt és az azzal kapcsolatos problémákat. 15 százalék mondta, hogy ismer olyat, aki így próbálja csökkenteni a feszültséget, 10 százalék pedig őszintén bevallotta: időnként így (is) kezeli a stresszt.

A következő kérdés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók tisztában vannak-e azzal, mi a leginkább egészségre káros része a dohányzásnak. Tízből kilenc válaszadó (90 százalék) tudta, hogy az égés során keletkezett füst és károsanyagok veszélyesek ránk nézve a legnagyobb mértékben. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) kimutatta, hogy a dohányfüst több ezer vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül mindeddig kilencvenháromról nyert bizonyítást, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezen vegyi anyagok olyan betegségek kockázatát növelhetik meg, mint a stroke vagy egyes rákbetegségek, ráadásul a dohányzás jelensége környezeti és társadalmi károkat vonz maga után. A füst a dohányos környezetében levőket is káros hatásoknak teszi ki, hiszen ők is beszívják. A válaszok között a nikotin jóval kevesebb alkalommal került említésre (9 százalék), ennek a vegyületnek szintén megvannak a kockázatai, erős függőséget okozhat, fogyasztása szédüléssel, fejfájással járhat együtt, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, de nem karcinogén, vagyis nem rákkeltő hatású. A teljes mértékben fals választ, a füstszűrőt elenyésző számú válaszadó (1 százalék) jelölte be.

A kérdőív lezárásaként az ártalomcsökkentésről való tudásukat tehették próbára az olvasók. A válaszadók túlnyomó többsége (85 százalék) tökéletesen tisztában volt azzal, hogy az egészségünket úgy szolgáljuk legjobban, ha leszokunk a dohányzásról vagy el sem kezdjük ezt a szokást. Egy elenyésző kisebbség, 4 százalék borúsan állt hozzá a kérdéshez, szerintük, aki már rászokott, az többé nem tudja kiküszöbölni a káros hatásokat. 11 százalék mondta azt, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja áttérni a dohányzás füstmentes alternatíváira. Ezeknek alapvetően három fajtája van, a hevítés, az e-cigaretta és a nikotinpárna. Közös vonásuk, hogy égés, vagyis füst nélkül működnek, így kevésbé károsítják az egészséget, mint a hagyományos cigaretta.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.