Jó esetben olyan munkahelyen vagy épp vállalkozásban dolgozunk, amely nem csak annyit termel számunkra havonta, amennyi a minimális megélhetéshez szükséges. Emellett természetesen érkezhet pénz egyéb forrásokból is az örökségtől a váratlan nyereményig, de a fenti példánál maradva is időről időre gyarapodhat egy olyan összeg, amelyet nem költünk el azonnal.

Elsőre azt gondolhatnánk, azonnal felmerül a kérdés, hogy mit csináljunk ezzel a félretett összeggel, hogy megmaradjon későbbre, vagy akár gyarapodjon - biztonságban, árfolyamok változásától, gazdasági hullámvasutaktól és bármi egyéb külső hatástól védve.

Azonban a statisztikák szerint bizony ez egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Az OECD 2023-ban már harmadszorra végzett felmérést, amely 39 ország (többek között Magyarország) felnőtt lakosságának pénzügyi ismereteit térképezi fel. Az átlagos pénzügyi jártasságot 100 pontban határozták meg, a felnőttektől elvárható minimumot pedig 70 pontra lőtték be - ehhez képest az összesített eredmény aggasztó, 60 pont lett. A felmérés alapján Magyarországon a minimális pénzügyi jártasságot csupán a felnőttek 23 százaléka éri el - ez az OECD tagországainak 39 százalékos átlagához képest is alulmarad, de Németországban például a vizsgált lakosság 75 százaléka érte el ezt a szintet. Ez alapján még inkább érződik, hogy a lakosság és a vállalkozások pénzügyi ismereteire komoly fejlesztési tér mutatkozik.

Értjük, de mégsem használjuk

Az OECD-felmérés már csak azért is érdekes, mert egy komoly ellentmondás jelenik meg a hazai vonatkozású eredményekben. A kutatás ugyanis három fő területet vizsgált: az alapvető pénzügyi ismereteket, a pénzügyi magatartást és a pénzügyi attitűdöt. Ezek közül az elsőben Magyarország kifejezetten jól teljesített, hiszen a vizsgált országok közül negyedik helyen áll Hong Kong, Németország és Észtország után. Tehát elméletben a magyarok tisztában vannak olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint a kamatos kamat vagy az infláció. Ez azonban mégsem látszik a gyakorlatban, a kutatás szerint ugyanis hazánk pénzügyi magatartás kategóriában a nemzetközi mezőny utolsó negyedébe került, és az attitűd terén is csak a 17. helyet szerezte meg.

A felmérés azt mutatta meg, hogy Magyarországon az emberek rendelkezésére álló ismeretterjesztő anyagok, a hosszú távú oktatás és a kapcsolódó programok eredménye jól látható és pozitívan mérhető. Ez viszont csak a kezdet, hiszen a megszerzett ismereteket használni is kell, a pénzügyi kultúra fejlesztése terén még bőven akad tennivaló. A lexikális tudás alkalmazása a gyakorlatban, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők, például a motivációk, tervszerűség vagy a körültekintés terén kell a legtöbbet fejleszteni.

Használjuk, de hogyan?

A gyakorlati lépéseket – a szükséges ismereteken túl – az is meghatározza, hogy milyen viszonyunk van a pénzhez, azon belül a megtakarítani, befektetni kívánt, vagy már sikeresen félretett összeghez. Ez egy jelentős stresszfaktor, hiszen számos tényező befolyásolhatja, mi történik a pénzünkkel.

A befektetéseket biztonságosabb hosszabb időintervallumban kezelni, így viszont egyfelől kérdéses, mikor és milyen kondíciókkal férhetünk hozzá vagyonunkhoz, ha szeretnénk, másfelől hosszabb távon pláne akkor, ha ki van téve az inflációnak. De a befektetéseknél szokásos sikerdíj rátára és feltételeire is oda kell figyelni, tehát a megfelelő pénzügyi termék és az azt kezelő szakértő személye sarkalatos, hiszen nagy a tét. Nem mindegy tehát, hogy mit választunk.

Olvasóink válaszait egy következő cikkben a Concorde szakértőjével elemezzük ki. Az így is egyértelmű, hogy a pénzügyek tervezésével foglalkozni kell, pláne akkor, ha nagyobb összegekről döntünk. A kényelmes, gondtalan jövő biztosításához (sajnos) nem elég az, hogy keményen dolgozunk és extra bevételhez jutunk. Az viszont nem mindegy, hogyan kezeljük ezt a megtakarítást, hiszen, ha nem vagyunk tudatában az összes lehetőségnek, veszélynek, körülménynek, akkor érdemes profi vagyonkezelőhöz fordulni a biztos eredmények érdekében.