2010. szeptember 15., szerda 14:40
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Sukorót mindig összekeverem Páttyal meg Sávollyal. Mi is volt ott?
Pátyon golffalut akartak építeni,
Sávolyon motorpályát és Moto GP-futamot terveztek, Sukorón kaszinóvárost. A közös bennük az, hogy egyikből sem lesz semmi.
És most mi van Sukorón?
Hát kaszinó nincs, legfeljebb néhány nyerőgép a kocsmában. Van egy arborétum, két templom és egy néprajzi ház. Sukorón amúgy 1100-an laknak, de sokan járnak oda nyaralni, hiszen a Velencei-tó mellett van. Szoktak még itt kajak-kenu versenyeket is rendezni.
Ki akart Sukorón kaszinózni?
Egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport akart a Velencei-tó mellett 300-400 milliárd forintból kaszinóvárost építeni. A befektetők között volt a magyar származású Ronald S. Lauder, az Estée Lauder cég örököse, aki a nyolcvanas években az USA bécsi nagykövete volt, és Fred H. Langhammer, az Estée Lauder volt vezérigazgatója. A kaszinók mellett szállodát, koncert- és konferenciaközpontot, lovasközpontot és golfpályát is terveztek. Az lett volna a neve, hogy King‘s City.
Azt akarták ezzel a névvel kifejezni, hogy ők ilyen nagy királyok?
Nem. A kaszinóváros dizájnját akarták a történelmi királyságok képére formálni, de ez most mindegy.
Miért pont Sukorón akartak kaszinót építeni ezek a neves üzletemberek?
Egy Joav Blum nevű izraeli üzletembernek eredetileg Pest megyében voltak földjei: Albertirsán két telek, Pilis mellett pedig még egy. Állítólag eredetileg itt akart kaszinót építeni, de a megyében már nem volt szabad koncesszió. A közép-dunántúli régióban viszont, ahová Sukoró is tartozik, még nem osztottak ki koncessziót.
Mi az a koncesszió?
A kaszinó és a szerencsejáték állami monopólium. Ahhoz, hogy valaki ilyet csinálhasson, meg kell vásárolni ezt a jogot az államtól. Joav Blum végül azzal az indokkal, hogy a megépülő M4-es autópálya érinti a földjeit, az összesen 182 Pest megyei hektárját Sukoró melletti állami telkekre cserélte.
Mi? Kinézte magának, és azt mondta az kell neki?
A polgári törvénykönyv és a kisajátítási törvény alapján erre elvileg joga volt, ha a cserére olyan földet ajánl fel, amelyre az államnak szüksége van. Sukoró mellett volt összesen 20 telek, amelyek különböző állami cégek tulajdonában voltak. Ő ezt a 70,1 hektárt kapta cserébe.
182 hektárt cserélt el 70 hektárra? Ez nem tűnik túl jó üzletnek.
Te is tudod, hogy egy lakásnál sem csak a mérete számít. A föld értékét a fekvése, megközelíthetősége, infrastruktúrája, hasznosíthatósága és más szempontok is befolyásolják. Az értékbecslő a Velencei-tó mellett fekvő 70 hektár állami földet 1,08 milliárd forintra értékelte fel, a Joav Blum által adott Pest megyei földeket pedig 787,4 millió forintra. 2008. július 30-án meg is kötötték az erről szóló szerződést. Az izraeli ember kifizette a különbözetet, 296,6 millió forintot. Így jutányos áron jutott hozzá a sukorói telkekhez.
Miért jutányos, ha majdnem 300 milliót kellett fizetnie egy sokkal kisebb területért?
Ez ahhoz képest jutányos, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség később megállapította, a két terület piaci ára között ennél sokkal nagyobb a különbség. Az ügyészség szerint tehát Joav Blum Pest megyei ingatlanait az értékbecslő 593,5 millió forinttal túlértékelte, az állami földeket pedig 734,3 millió forinttal alul.
Miért volt erre szükség?
Az ügyet vizsgáló kormánybiztos, Budai Gyula szerint a földekről készült első értékbecslés is sokkal nagyobb értékkülönbözetet állapított meg. A földeket kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori belső szabályzata szerint 15 százaléknál nagyobb értékkülönbözetnél nyílt pályázatot kellett volna kiírni adásvételre. A kormánybiztos szerint azért kellett közelíteni egymáshoz az árat, hogy adásvétel helyett cserélni lehessen.
Hogy lehet ennyire trükközni az értékbecslésnél?
Ilyen földek értékét általában úgy lehet túlbecsülni, hogy az átlagnál magasabb, de még nem feltűnő árat határoznak meg. Alulbecsülni meg úgy, hogy több, amúgy egy területként jól hasznosítható telket nem egyben, hanem külön-külön értékelnek fel, mert azok így kevesebbet érnek. A sukorói és a Pest megyei földek értékéről még a szakértők sem tudnak megegyezni. Több független értékbecslő készített szakvéleményt, de ezek között akkora eltérések vannak, hogy arról majd a bíróságnak kell döntenie, volt-e itt valami trükk.
Ha erről a bíróságnak kellene döntenie, akkor hogyan bukott el ezen az egész ügy?
Nem emiatt állították le a beruházást. Az Állami Számvevőszék 2009 augusztusában
azt állapította meg, hogy Joav Blum Pest megyei földjeiből csak 10 hektárt, tehát a földjeinek alig 5 százalékát kellett volna kisajátítani az M4-es út építéséhez. Ezt a Nemzeti Ingatlanfejlesztési Zrt. kb 40 millió forintért megvehette vagy kisajátíthatta volna. A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerint telekcserét csak közérdekű cél érdekében lehet végrehajtani, ami a fentiek alapján nem volt indokolt. Ennek alapján lehetett kimondani 2009 novemberében, hogy a telekcseréről szóló
szerződés semmis .
Érdekes ez az állam. Hát nem ő kötötte annak idején a szerződést?
Az egyre zűrösebbé váló ügyben a Bajnai-kormány kezdeményezett vizsgálatot. 2009. november 25-én aztán a szerződést korábban megkötő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő fordult a bírósághoz, hogy állapítsa meg a sukorói telekcseréről szóló szerződés érvénytelenségét. Az MNV szeretné helyreállítani az eredeti állapotot: Blum visszakapná a 182 hektárnyi Pest megyei földjeit és a befizetett 296 millió forintot, az állam pedig újra birtokba venné korábbi, 70 hektáros tulajdonát.
És mit szólt ehhez Joav Blum?
Azt nem tudjuk, de akár milliárdos kártérítést is követelhet. Ezt az egész projektet a kormány kiemelt beruházásként kezelte. Ez egyfajta biztatásnak minősül, és az úgynevezett biztatási kárért lehet perelni.
Miben nyilvánult meg ez a biztatás?
Ez a projekt kezdettől elég erős kormányzati segítséget kapott. Már korábban módosították a vagyontörvényt, amely lehetővé tette a verseny nélküli földcserét. A szerződést egy nappal azelőtt kötötték meg, hogy 2008. augusztus 1-jétől életbe lépett volna a sokkal szigorúbb földtörvény, ami megakadályozta volna az ügyletet. A parlament ezután lehetővé tette, hogy kaszinóüzemeltetést is lehessen kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősíteni. Az is felmerült, hogy a beruházás az államtól 2,6 milliárdos munkahelyteremtő támogatást kap, de erre a beruházók végül nem tartottak igényt. A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában kiírta a közép-dunántúli térségben a kaszinókoncessziós pályázatot. A távozó Gyurcsány-kormány a legutolsó ülésén, 2009. április 8-án
kiemelt beruházásssá minősítette a projektet. Ez gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tett lehetővé. Ezt a kiemelt státust éppen
most vonják vissza.
Miért volt a kormánynak olyan fontos, hogy ezt a sukorói Las Vegast támogassa?
A kormány indoka az volt, hogy ezzel 2500 munkahelyet teremtenek, fellendül az idegenforgalom, amiből további adóbevételek származnak, és a kaszinó koncessziójáért évente 900 millió forintot kap az állam. A baj csak az volt, hogy ezt a gigaberuházást elég sok szabálytalanság kísérte.
Milyen szabálytalanság?
A Fejér Megyei Főügyészség négy óvást is benyújtott a Velencei-tó melletti telkek kialakítása miatt a környékbeli jegyzők és a földhivatal ellen. Joav Blum ellen
közokirat-hamisítás miatt indult per. A telekcsere feltétele volt ugyanis az, hogy sukorói lakos legyen. Vett is ott egy romos kulipintyót, amit állandó lakhelyként jelentette be, de soha nem lakott ott. A főügyészség emellett már 2009 áprilisa óta folytatott nyomozást a telekcsere ügyében hűtlen kezelés gyanújával.
Milyen kárt okoztak ezzel?
A főügyészség szerint a telekcserével és a zűrös értékbecsléssel az államot 1,3 milliárd forint kár érte. Ez még akkor is így van, ha most megpróbálják visszacsinálni.
Kit vontak felelősségre a nem túl előnyös cseréért?
A szerződést Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábban
menesztett vezérigazgatója, és Császi Zsolt volt értékesítési igazgató írta alá. Őket augusztus végén
vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba kerültek. Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császi Zsoltot bűnsegédlettel gyanúsítják. A telekcseréről szóló döntést egyébként igazából nem az MNV, hanem a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hozta. Ez az állami vagyon felett őrködő szervezet, amelynek a döntéseit az MNV csak végrehajtja. Ennek az azóta már nem létező testületnek a tagjai közül mást még nem kerestek meg a hatóságok.
Miért emlegetik ebben az ügyben Gyurcsányt és Bajnait?
A fenti erős kormányzati segítségre alapozva és persze politikai okokból állítja a Fidesz azt, hogy ezt a gyanús momentumokkal teli üzletet két kormányfő, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, és egy pénzügyminiszter, Veres János is erősen istápolta. Szerintük a jelek arra mutatnak, hogy ezt előre eltervezték, és ehhez igazították a szabályokat.
Arra ment ki a játék, hogy a kaszinósok a szíves kormányzati segítséget más módon is meghálálják, és valakiknek vagy a pártnak zsebbe is fizettek pénzt?
Ezt nem tudjuk. Az mondjuk érdekes, hogy az arról szóló rész, amikor a vagyongazdálkodási tanács a telekcseréről döntött, hiányzik az ülés jegyzőkönyvéből, és erre az időre a magnót is kikapcsolták.
Mi volt a szerepe Veres Jánosnak?
Veres János még pénzügyminiszterként készítette elő az új vagyontörvényt, ami lehetőséget teremtett a verseny nélküli földcserére. A PM utána kihirdette a kaszinókoncessziós pályázatot a közép-dunántúli régióban. Ezt az egyedüliként pályázó KC Bidding nevű cég
nyerte meg, amelynek akkor Joav Blum volt az ügyvezetője.
Mi volt a szerepe Gyurcsány Ferencnek?
Ő kormányfőként tárgyalt a befektetőkkel és segítette a beruházást. Budai Gyula egy
belső feljegyzésre és hangfelvételekre hivatkozik, amely szerint Gyurcsány adott utasítást a sukorói ingatlancserére. Később neki köszönhetően lett kiemelt beruházás ez a projekt.
Mi volt a szerepe Bajnai Gordonnak?
Ő a beruházás előkészítésekor még nemzeti fejlesztési miniszter volt. Részt vett az előzetes egyeztetéseken. Amikor a Fejér megyei közgyűlés nem akarta módosítani a rendezési tervet, hogy a sukorói területet ennyire beépítsék, Bajnai levélben kérte a közgyűléstől a rendezési terv módosítását. Azzal érvelt, hogy ha ezt nem teszik meg, kártérítésre is kötelezhetik a közgyűlést, mert meghiúsul a munkahelyteremtő beruházás. Később kormányfőként viszont ő kezdeményezett vizsgálatot a telekcsere ügyében.
És ezekért, amiket itt elmondtál, bíróság elé lehet állítani őket?
Ezekért biztos nem. Gyurcsányt és Bajnait csak tanúként hallgatta meg az ügyészség. Itt inkább arról van szó, hogy a Fidesz az ő politikai felelősségüket is fel akarja vetni egy olyan ügyben, amelynek voltak szabálytalan elemei.
És miért ellenezte ezt az ügyet a Fidesz? Ők nem akartak 2500 munkahelyet Sukorón?
Először Budai Gyula, a Magosz elnöke kezdett el ezzel az üggyel foglalkozni, aki az MNV felügyelőbizottságának tagja volt. Ő most kormánybiztosi minőségében vizsgálódik. Vannak olyan értelmezések is, hogy a Fidesz azért kezdte támadni a beruházást, mert a befektetők elfelejtettek szólni az ügyben a fideszes pártpénztárnoknak.
Idén februárban nem Orbán kereste meg a befektetőket, hanem ők kértek találkozót. Állítólag arról akartak beszélgetni a kormányfői poszt várományosától, miért ellenzi a Fidesz ezt a beruházást. Ezt nevezhetjük lobbizásnak.
És ott Orbán megmondta nekik, hogy vegyék akkor már fel a kapcsolatot az ő pártpénztárnokával is?
A hivatalos közlés szerint Orbán sok befektetővel folytatott és folytat tárgyalásokat, amelyek legfontosabb üzenete, hogy Magyarországon be kell tartani a törvényeket. Ha igazak a kiszivárgott információk, Orbánnak az nem tetszett, hogy a beruházásban jobboldali cégek nem kapnak szerepet. Az egyeztetésen ott volt George Pataki New York állam volt kormányzója is. Orbán állítólag azt is mondta: szívesebben látná őt Joav Blum helyett a beruházásnál.
Akkor tehát nem lesz kaszinó?
Sukorón nem, de máshol lehet. A közép-magyarországi régióra a KC Biddingnek megvan a koncessziós joga. Csak keresnie kell hozzá egy másik helyet.