Módosítanak pár, médiával kapcsolatos törvényt, elfogadják a devizahitelesek mentőcsomagját és folytatják a magánnyugdíjpénztári einstand tárgyalását is. Megkezdődik a nemzeti konzultáció rendszerének a vitája is, a beterjesztett tervezet alapján a kormány a jövőben is egyszerűen kikerülheti az egyeztetést a számára fontos törvényjavaslatokról.
Az országgyűlés őszi ülésszakának hatodik, háromnapos ülésnapján megmentik a lakáshiteleseket - legalábbis elfogadják Kósa Lajos és Rogán Antal nyolcpontostról 7+1 pontossá alakított javaslatcsomagját. Módosítják a közbeszerzési törvényt is, a kormányzatnak a jövőben az ügyvédekkel nem a közbeszerzési szabályok alapján kell szerződniük. A javaslatban van logika, az ügyvédi tevékenység értékelésére nehéz egységes szempontrendszert kialakítani, majd az alapján dönteni. Az indoklás szerint igen sok EU-tagállamban is mentesülnek a jogi szolgáltatások a közbeszerzés alól.
Elfogadják a 2009. évi költségvetésről szóló beszámolót is, amiből a múlt héten kihúzták a Bajnai-kormány kármentő tevékenységét dicsérő részeket, ami miatt Matolcsy György kirúgta Bathó Ferencet, az embert, aki az elmúlt húsz év összes költségvetésének kidolgozásában részt vett, és talán egyedüliként látja át az országban a költségvetést.
Amennyiben a képviselők megszavazzák - megszavazzák - a házszabálytól való eltérést, már hétfőn elfogadhatják a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításait, valamint a közmédiumok vagyonának összevonását. A médiaalkotmányt viszont még nem, hétfőn csak a módosító javaslatokról szavaznak, magáról a törvényről majd csak a következő héten.
A médiaalkotmány mellett az államháztartásról szóló törvény módosításáról szóló törvényhez, a magánnyugdíjpénztári befizetések einstandolásáról szóló törvényhez és a legfőbb ügyész interpellálhatóságát megszüntető alkotmánymódosításhoz benyújtott módosító indítványokról döntenek.
A többi ügyben nem hoznak döntést, ellenben megkezdik az ORTT 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés, az APEH és a VPOP összevonásáról szóló törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvény, valamint az adótörvények általános vitáját.
Megkezdik a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat általános vitáját is. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes jegyezte törvényjavaslat célja a preambulum szerint a "jó kormányzás" és a "jó állam" feltételeinek megteremtése azáltal, hogy "a jogszabályok előkészítésébe a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be". Konzultálva lesz a nemzet tehát.
Apróbb szépséghiba csupán, hogy a tervezet 1. paragrafus (1) bekezdése szerint a törvény hatálya csak a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek véleményezésére terjed ki, márpedig a kormány bevett gyakorlata, hogy az igazán lényegi jogszabályváltozásokat rendre kormánypárti képviselők egyéni indítványaiként terjesztik elő, megkerülve ezzel a társadalmi egyeztetés már jelenleg is működő - és ezek szerint a jövőben tervezett - rendszerét. Így tulajdonképpen mindegy is, hogy a 2. paragrafus szerint a társadalmi egyeztetés a jövőben a lehető legszélesebb körben kéne lefolytatni, hogy az egyeztetések folyamatát a lehető legátláthatóbban és legnyilvánosabban kell lefolytatni.
Abban sincs semmi újdonság, hogy a kormánynak jogalkotási tervet kell készítenie, és ezt nyilvánosságra is kell hoznia, hiszen ez a jelenleg érvényes gyakorlatban is így van, a parlament őszi ülésszakára beterjesztett jogalkotási tervet itt érhetik el az érdeklődők. A költségvetési, támogatási kérdésekről, valamint nemzetközi szerződésekről, intézmények alapításáról viszont az új törvény alapján sem kell egyeztetést folytatni. Akkor sem kell társadalmi egyezetést tartani, ha egy törvényt sürgősséggel akarnak elfogadni - márpedig mostanában, ha egy törvényt nem önálló képviselői indítványként, akkor sürgösséggel szokás előterjeszteni.
A könnyen megkerülhető, így leginkább semmire se való törvénytervezet általános vitája mellett több javaslat részletes vitájára is sor kerül. Ilyen a megyei és fővárosi kormányhivatalok létrehozásáról, a területfejlesztésről és területrendezésről, valamint az épített környezet védelméről szóló törvényjavaslat, valamint egyes, az uniós csatlakozással összefüggő jogharmonizációs módosítások.