Index Vakbarát Hírportál

Fontosabb részletek
  • A Fidesz kétharmados többséget szerzett.
  • Lendvai Ildikó és az MSZP elnöksége lemondott.
  • Orbán Viktor a régi rezsim békés megdöntéséről beszélt.
  • A második fordulóban a nem fideszes jelöltek közül csak Tóth József (MSZP) és Molnár Oszkár (független) nyert, Szanyi Tibor (MSZP) vezet.
  • Május 14-re tervezi összehívni Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Bölcskei Gusztáv református püspök közleményében erősen bírálja az MSZP-kormányt, és örömét fejezi ki a Fidesz győzelme miatt. „Az utóbbi években átélt dilettantizmus és rosszindulat után csak jobb jöhet. Le kell ülniük azoknak tárgyalni, akik egymást stratégiai partnernek tekintik, hiszen vannak olyan ügyek, amelyekben eddig is vállaltunk feladatokat. Egy olyan kormányzattal másként lehet tárgyalni, aki ezt elfogadja és nem az egyháznak nyújt segítséget, hanem az egyházon keresztül az embereknek.” (FH)

  • Május 14-re tervezi összehívni Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését, tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal. Sólyom László levelében kéri a pártok vezetőit, hogy az alakuló ülés előkészítő tárgyalásait már ezen a héten kezdjék meg. Sólyom találkozót kezdeményezett Orbán Viktorral a kormányalakítással kapcsolatos megbeszélésre. A találkozó 2010. április 28-án, szerdán lesz a Sándor-palotában.

  • Korszakhatár Magyarország történelmében a Fidesz választási győzelme, állapította meg Joseph Daul, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője. „A Fidesz elsöprő győzelme elhozza a siker időszakát az országnak.” A kiemelkedően magas támogatottság „a magyar polgárok húsz éve nem látott egységéről tesz tanúságot”. (MTI)

  • „Azok, akik huszonöt éve egypártrendszerben éltek, most elkezdenek rettegni attól, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van? Ez álszentség – reagált Orbán arra, hogy az MSZP aggódik a túlhatalma miatt. – Bátorság, elvtársak és elvtársnők, a demokrácia megmaradt. [...] Az ellenzéknek elegáns alkotmányjogi elbánásban lesz része.”

  • „A parlamentnek joga van megváltoztatni a PSZÁF-re és a Nemzeti Bankra vonatkozó szabályokat” – felelte Orbán újságírói kérdésre. A Fidesz meg fogja vizsgálni, hogy lehetséges-e hatékonyabbá tenni a pénzügyi szervezetek felügyeletét, „indokolt új szempontokat felvetni”. Az MNB-ről csak annyit mondott, hogy „büszkék szeretnénk lenni arra az intézményre és a vezetőire is, nem az offshore-lovagok helye az”.

  • Orbán a nemzeti érdekeket érvényesítő, de tapintatos nemzetpolitikát ígért. „Nagyok vagyunk, erősek vagyunk, olyan felhatalmazás van a kezünkben, amely egyik környező állam vezetőinek sem, de ezt nem kell hangsúlyozni. Megadjuk a tiszteletet a környező országoknak, de elvárjuk, hogy ők is tiszteljenek bennünket” – összegezte nemzetpolitikai elképzeléseit. A határon kívül rekedt magyarok dilemája Orbán szerint kilencven éve a legnagyobb kérdés, erre keresnek választ.

  • A földvásárlás ügyében különbséget kell tenni a jogi szabályozás és a valós helyzet között. Orbán szerint Ausztriában jogilag semmi sem tiltja a külföldiek földvásárlását, mégis lehetetlen külföldieknek földhöz jutniuk. „Megpróbálom meggyőzni a magyarokat, hogy a földmoratórium fontos, de ezzel párhuzamosan olyan jogi szabályozás kialakítására törekszem, amilyen Ausztriában van. Azaz, a brüsszeli tárgyalásoktól függetlenül új szabályozást alkotunk Magyarországon, de ezzel párhuzamosan megpróbáljuk fenntartani a moratóriumot” – válaszolta Orbán a BBC kérdésére.

  • „Az én felfogásom szerint sem az IMF, sem az EU nem a főnökeim” –válaszolta Orbán arra a kérdésre, hogy kérik-e a pénzügyi világszervezetektől a hiánycél növelését. Szerinte is tárgyalni kell az IMF-fel, de a cél az, hogy partnernek nyerje meg az ország a támogatására, ennek érdekében javaslatokat tesznek, amiket megvitatnak. „A Fidesz felfogásában a legjobb hiány a nulla hiány. Normális emberek vagyunk, senki sem szeret úgy tervezni, hogy hiány van a kasszában. Az ideális állapot, ha nem költünk többet, mint amennyit megtermelünk. A probléma az, hogy az ország nyakig úszik az adóságban, így pedig nem lehet egy hiánymentes költségvetést megtervezni – jelentette ki. – Nekem egy hiánycélom van, a nulla, minden más megalkuvás a körülményekkel, amiket nekem át kellett venni.” Most az a feladat, hogy megállapítsák, a jelenlegi folyamatok mellett mekkora lesz év végén a valós hiány. Szerinte „lassan mindenki elismeri”, hogy a jelenlegi hiánycél már a múltté, a kérdés, hogy milyen évközi beavatkozásokkal lehet csökkenteni a valós hiányt.

    g
    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • A közrend helyreállításának Orbán szerint az is a feltétele, hogy jobb életfeltételeket teremtsenek. A közmunkarendszer megújításáról beszél, gyaníthatóan a szociális támogatásokat kötnék közmunkához. A közrendvédelem érdekében a „kis bűncselekményekre” koncentrálnak, a cél ezeknél nem a megtorlás, hanem a védelem. „Akkor tudom felszámolni a félkatonai, törvénytelen szervezeteket, ha megerősítem a rendőrséget.”

  • Idén még nem lesz családi adózás. „Legkorábban januárban várható” –jelentette ki Orbán. Szerinte alapvetően nem helyes év közben adótörvényeket változtatni, de ”a pénzügyi helyzet megoldásához most szükséges” az átalakítás, és ez „adócsökkentéssel is jár majd” –válaszolta a megismételt kérdésre.

  • "Egyértelműen beszéltünk a kampányban arról, hogy az adórendszer megfojtja az ország gazdaságát. Adóforradalomról beszélnék, ha nem mondtam volna már tegnap. Söralátét nagyságú lesz az adóbevallás" - jelentette ki. Szerinte az demokráciaprobléma, hogy az adótörvényeket egy középiskolai végzetségű ember nem tudja értelmezni. "Az adóbevallás nem lehet nagyobb, mint egy söralátét. Kisebb talán lehet" - ismételte meg. Az adók mértékét pedig a környező országokkal folytatott adóverseny határozza meg, az adórendszer átalakításával beszálunk ebbe a versenybe. Szükség van a fojtogató adóteher alóli felszabadulásra, mondta, de végül nem mondta ki, hogy lesz adócsökkentés.

    b
    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • „Állami intézményeket fogunk az önök számára elképzelhetetlenül és váratlanul megszüntetni” – részletezte bürokráciaellenes terveit Orbán, de hangsúlyozta, hogy a közrend és a közbiztonság kérdése most fontosabb. A nemzeti konzultáció első témája is ez lesz, valószínűleg egy észak-magyarországi fórum keretében.

  • „A nemzeti együttműködés rendszerét lépésről lépésre fogják felépíteni” – válaszolta újságírói kérdésre Orbán. Az intézményesülés szerinte is fontos, de nem mondott róla semmit. Első körben nemzeti konzultációkat fognak tartani. A kormányzat tervezett lépéseiről csak vázlatosan kívánt beszélni. Újra hivatkozott az átadás-átvételi törvényjavaslatra, amely szerinte végre szabályozni fogja a folyamatokat. Emellett működni fog a Varga Mihály vezette tényfeltáró bizottság, amely két-három hét múlva jelentést adhat „az ország valós helyzetéről”. Ezt követően három tervet nyújtanak be, az adórendszer változtatásáról, a „bürokrácia elleni átfogó támadásról szóló terv”, illetve az önkormányzati rendszerek működéséről szóló terv. Ez utóbbival kapcsolatban Orbán beszélt az önkormányzatokat fenyegető csődveszélyről, pénzügyi válságáról, ami szerinte az egészségügyi és az oktatási rendszert is magával ránthatja.

  • „Lassacskán kényelmetlennek érzem, hogy állandóan elnézésüket kell kérnem” – válaszolta Orbán a kormány összetételére és felépítésére vonatkozó kérdésre. Addig nem kíván válaszolni rájuk, amíg a köztársasági elnök fel nem kér valakit a kormányalakításra, és őt Orbán nem kívánja „félresöpörni”.

  • „Valamilyen okból a magyar politika azzal a perverz létben érzi jól magát, ha szorongva várhatja a következő megszorításokat. Ideje ezzel szakítani – válaszolta Orbán arra a kérdésre, hogy a kormány elsőként az IMF-fel tárgyal-e majd. – Mintha nem ért volna véget a szocializmus, mindig arról van szó, hogy milyen nulla összegű játékokat játszunk, hogy osszunk el egy ugyanakkora kenyeret. Én polgári politikus vagyok, a célom, hogy nagyobb legyen a kenyér. Ezeket a pénzügyi kérdéseket nem tartom a politika lényegének.”

  • Nicolas Sarkozy francia elnök szívből gratulált Orbán Viktornak a Fidesz választási győzelméhez. „A Fidesz választási eredményei különleges felelősséget ruháznak a pártra éppen azelőtt, hogy Magyarország – több mint hatéves uniós tagság után – 2011 első félévében átveszi az Európai Unió soros elnökségét – írta a francia elnök. – Az európai elkötelezettség és az ország egysége lesz a legfontosabb ebben az időszakban Magyarország és egész Európa sikere érdekében.” (MTI)

  • Orbán szerint a kapcsolattartás a választókkal nem korlátozódhat a választásokra, ezért már a következő hetekben nemzeti konzultációt kezdenek. „Ez mind annak a szellemében történik, hogy Magyarországon nem egyszerűen elzavartak egy kormányt, hanem megfogalmaztak egy igényt, hogy másféleképpen működjön a politika.”

    a
    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • „A nemzeti együttműködés rendszerében” a határon túli magyarok is benne vannak, mondta Orbán, bár az, hogy miképp, még kidolgozás alatt áll. „Természetesen a kétharmad felveti a kérdést, hogy mire fogjuk használni ezt az alkotmányos erőt. Először is gazdaság és közbiztonság, utána minden más. Alktományozásra és a rendszer átalakítására most még nem kell számítani, a cél a gazdasági növekedés megindítása.” Az alkotmányos változások sem várhatnak azonban, az önkormányzati rendszert például őszig át kell alakítani.

  • A feladat Orbán szerint az új rendszer alapjainak lerakása. A felépítése ennél hosszabb feladat, azt a következő négy évben tervezi megtenni a Fidesz. „Ha valami megdőlt, és valamit megalapítottak, akkor az emberek joggal várnak definíciókat, hogy mi dölt meg, és mit alapítottak” –jelentette ki. Definíciója szerint a magyar rendszerváltás végeredménye egy oligarcharendszer volt. „Az oligarchák nem a gazdag emberek. Egy polgári pártnak az a célja, hogy minnél több gazdag ember legyen.” Az oligarchák ezzel szemben megszállják a rendszert, a közjó helyet magánérdekeiket szolgálják. Ezt döntötték meg szerinte a magyarok, és helyette megalapították „a nemzeti együttműködés rendszerét”. Ezt a kifejezést Orbán szerint sokat fogjuk hallani a jövőben, a lényege, hogy a közjóról szól.

  • Nyugat-Európában már elszoktak attól, hogy demokratikus keretek között is el lehet érni rendszerváltás-értékű eredményeket. „Nem egyszerűen egy parlamenti választás történt Magyarországon, amelyen világraszóló eredmény született. Sokkal többről van szó, levontuk az elmúlt húsz év tanulságát” – mondta sajtótájékoztatóján Orbán. „Se lenyelni, se kiköpni nem tudták” a rendszerváltást, amit „átmeneti valamiként" fogtak fel. „Politikai rendszert váltani nem lehet.” A rendszerváltás elhúzódó, átmeneti jelenség, ez a tanulsága a választásnak. „Az emberek nem akarnak átmeneti korszakban élni. Elég volt a bizonytalanságból. Rendszert váltani nem lehet. Ha egy rendszer rossz, meg kell dönteni, és ha ezt megtettük, kell helyette alapítani egy másikat.”

  • A választás eredménye megerősítette az ország európai uniós elkötelezettségét is, az egyetlen EU-ellenes párt a mandátumok tizenkét százalékát kapta meg. Azaz, Magyarország annak ellenére uniópárti maradt, hogy az előzö kormány Orbán szerint nem használta ki a tagság adta lehetőségeket.

  • „Látják, hogy a nap is máskép süt” – kezdte sajtótájékoztatóját nem kevesebb, mint tíz magyar zászló előtt Orbán Viktor. A mai napon Navracsics Tibor frakcióvezető törvényjavaslatot nyújtott be a kormányhoz az átadás-átvétel jogi szabályozásáról, mivel ez eddig csak politikailag létezett. „Röviden szeretném értelmezni a tegnap este történteket, és összefoglalni, hogy mi következik ezután.” A 68 százalékos választási győzelem szerinte a demokrácia diadala. „Ha nagy a baj, mindig felmerül, hogy alkotmányos kereteken belül kell-e maradni, vagy jön a forradalom.” Kijelentette, hogy a jobboldal mindig az alkotmányos kereteken belül maradt, és demokratikus módon érte el a kétharmados többséget is.

    d
    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • A kormányzati átadás-átvétel eljárási folyamatának és érdemi tartalmának meghatározása érdekében törvényjavaslatot nyújt be Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az új Országgyűlés megalakulása után. A politikus Bajnai Gordon miniszterelnöknek címzett nyílt levelében az olvasható, hogy törvényben indokolt rögzíteni, hogy az új és a leköszönő miniszterelnök, valamint az egyes miniszterek és szervezeti vezetők milyen formában, tartalommal és nyilatkozatok mellett adják át tisztségüket, mutatják be tevékenységüket. (MTI)

  • Nemzetközi sajtótájékoztatón értékeli a választások eredményét Orbán Viktor, Magyarország következő miniszterelnöke. A tájékoztató valóban nemzetközi, a német és az angolszász sajtó is képviseli magát. Itt van az osztrák tévé, a New York Times, az AP, a Reuters és több német napilap, és a kezdésre megérkezett a BBC is.

    j
    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • Kovács László, az MSZP volt elnöke a Duna tv reggeli műsorában a kormányzás jogának elveszítésében első helyre sorolta a világgazdasági válságot, másodikra a kormány és az MSZP hibáit és mulasztásait, harmadsorban pedig a Fidesz ellenzéki magatartását említette.

    Arra, hogy az egyéni képviselői helyek zömét nem tudták megnyerni kormányzati pozícióból, Kovács úgy reagált: nem az egyéni jelöltek okolhatók a történtekért, hiszen olyanok is elveszítették most a választás első fordulóját, akik korábban négyszer nyerték a körzetüket.  „A párt egészére került egy bélyeg - elsősorban a korrupciós ügyek miatt -, még akkor is, ha az adott jelöltnek köze sem volt semmiféle korrupcióhoz.”

  • cikkünk a témában:

    Gyurcsány: Együtt kell maradni

    Gyurcsány Ferenc szerint az, hogy az elnök lemondott, és az elnökség felajánlotta a lemondását, megnyitja az MSZP-nek az utat az átfogó politikai értékelés és a hosszú és fájdalmas megújulás előtt. A volt kormányfő azt mondta, a jövőt sokakra és nem kevesekre kell építeni, ezért az lenne a legcélszerűbb, ha más-más személyek töltenék be a pártelnöki, a frakcióvezetői és a parlamenti alelnöki posztot. (MTI)

  • Ezt a kérdést teszi fel kommentárjában a Die Presse című osztrák lap. Nem kell félni Orbán Viktortól, válaszolt saját kérdésére a konzervatív napilap munkatársa. Először ki kell várni, mihez kezd a Fidesz elnöke a kétharmados többség birtokában, és csak azután kell ítélni, írja a lap. (MTI)

Rovatok