Vádat emelt az ügyészség Biszku Béla ellen „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűntett miatt, közölte csütörtök délelőtt a Fővárosi Főügyészség.
A vádirat szerint Biszku Béla egy 2010. augusztus 4-i televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel.
A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség már benyújtotta a vádiratot az 56-os forradalom utáni megtorlások idején belügyminiszteri posztot betöltő kommunista vezető ellen, derült ki az Indexhez is eljuttatott közleményből.
Biszku Béla ügyét a Budai Központi Kerületi Bíróság tárgyalja majd első fokon.
Biszku Bélát Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő jelentette fel a rendőrségen kommunista bűnök nyilvános tagadása miatt. Szilágyi György az Indexnek korábban adott interjújában úgy fogalmazott, hogy "Biszkut nem a mostani kijelentése miatt kellene a vádlottak padjára ültetni. A szólásszabadságba belefér, hogy a saját véleménye szerint határozza meg ötvenhat szerepét Magyarországon. Azért kellene felelnie, amit 1956 után ő tett. A megtorlásokban is biztosan részt vett. A Duna Tv-ben el is szólta magát: szerinte az ítéleteket független bíróságok hozták, de rá egy percre azt mondta: azoknál az ítéleteknél, amiket súlyosnak találtak, leszóltak a bíróságra. Most akkor független volt a bíróság, vagy sem?"
Biszku Bélát feljelentették emberiesség elleni bűncselekményért is. A Magyar Nemzet december 1-jén számolt be arról, hogy felterjesztették a Legfőbb Ügyészséghez Biszku Béla ügyét, miután a Fővárosi Főügyészség október végén e tárgyban elutasította a feljelentést. Az eljárást Gellért Ádám jogi tanácsadó kezdeményezte. Beadványa szerint a Kádár-rendszer belügyminisztere, az állampárt Politikai Bizottságának tagja felelőssé tehető azért, hogy Maléter Pált, Szilágyi Józsefet, Gimes Miklós és Nagy Imrét 1958 nyarán koncepciós eljárásban halálra ítélték, majd kivégezték.
Az 1921-ben született Biszku Béla belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1961-től két éven át miniszterelnök-helyettes, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára volt. Az elmúlt húsz évben nem adott interjút, és tavaly nyáron először állt a nyilvánosság elé az után, hogy a mozikban júniusban bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.
A "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Biszku Béla tavaly augusztus 4-én a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának mondta. Az egykori belügyminiszter úgy fogalmazott: elszenvedője volt a Rákosi-rendszernek és az általa máig ellenforradalomnak tekintett 1956-os eseményeknek, amelyek idején az angyalföldi pártbizottság titkára volt.
"Nem akartam belügyminiszter lenni" - jelentette ki Biszku Béla, szavai szerint azonban a Politikai Bizottság döntése után "nem volt fellebbezési lehetőség", így övé lett a pozíció, négy miniszteri éve alatt pedig "a közbiztonság helyreállt az országban". A forradalom utáni megtorlásokról azt mondta: "akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte". Saját szerepéről szólva úgy fogalmazott: politikai vezető volt, a megtorló ítéleteket - köztük a halálos ítéleteket - nem ő hozta.
Tagadta, hogy a büntetőeljárásokba beavatkozott, így azt is, hogy kifogásolta "a fizikai megsemmisítések" alacsony számát, ugyanakkor elmondta, hogy a forradalom után indult eljárásokat nem tekinti koncepciós pereknek, mert azok szerinte "elkövetett cselekmények miatt" indultak. "Rettenetesen sajnálok minden embert, akinek az életét elvették vagy megcsonkították" - mondta azzal kapcsolatban, hogy a róla készült dokumentumfilmben Nagy Imrével kapcsolatban úgy fogalmazott, "megérdemelte a sorsát". A megtorlásokért nem kért bocsánatot.
A tavaly róla készült dokumentumfilmről azt mondta, hogy a film kizárólag a készítők - a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina - politikai véleményét tükrözi, mivel a vele folytatott beszélgetésből "önkényesen kiragadtak részleteket", annak teljes szövegét azonban nem hozták nyilvánosságra. (MTI)