A gyógyszerpapírok mellett az OTP-részvények árfolyamát is megviselte az Orbán-csomag. A bankpapírok 3,1 százalékos mínuszban vannak, 300 forinttal napi csúcsuk alatt, miután Matolcsy bejelentette, hogy három évig teljes marad a bankadó (az FHB csak 0,5 százalékot esett). A gyógyszerkassza kiadásainak lefaragása a gyógyszergyártók költségeit növeli, az Egis 5,8 százalékos, míg a Richter 1,8 százalékos mínuszban van. A rendezvény kezdete óta gyengül a forint is, a svájci frank visszatért 211 forint közelébe, a dollár 197 forintnál jár, a reggel még 269 forint közeli euró 272 forintra drágult.
Hétfő este kiszivárogtak a csomag főbb számai, bár azok értelmezése kezdetben okozott problémát. Az eddig megjelent hírek szerint az Orbán-csomag 2012-ben és 2013-ban összesen 902 milliárddal javítja a költségvetés egyenlegét, ebből 600 milliárdot a kiadáscsökkentés, 300 milliárdot a bevételnövelés tesz ki. A 902 milliárdból 682 milliárd forint lesz a strukturális reformok hatása – ezek a felsőoktatást, a nyugdíj- és a gyógyszerkasszát, a közösségi közlekedést, valamint a foglalkoztatást érintik –, míg 220 milliárdot az államosított magánnyugdíjvagyonból használnak fel.
Gyülekezik a közönség Matolcsy György és Navracsics Tibor nagy bejelentésére, operatőr kollégánk eddig Csukás István meseírót, Balázs Péter színházigazgatót és Bayer Zsolt bayerzsoltot szúrta ki a tömegből. A hangulatot a Csík zenekar lemezével alapozzák, most éppen Török Gábor és az áthallások rajongóinak nagy örömére a "Most múlik pontosan" szól.
Matolcsy György először tavaly november közepén beszélt a 2011-ben elindítandó szerkezeti reformokról, majd december közepén konkrét számokat is jelzett a megjelölt területeken elérhető kiadások mértékéről. Akkor 600-800 milliárd forintos közép távú kiadáscsökkentést említett.
A tervezett reformok négy területéről Orbán Viktor január közepén beszélt a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak. Ebben azt mondta, csökkenni fognak a nyugdíjkiadások, a munkanélküliek juttatásai és a gyógyszerekre járó állami támogatások, spórolni akarnak a tömegközlekedésen is. Számokat nem említett, konkrétumokat alig, utóbbiak között szerepelt, hogy szigorodni fog a korhatár előtti nyugdíjazás, és csak rövidebb ideig járhat majd a munkanélküli segély.
Azóta több alkalommal szivárogtak ki részletek az elképzelésekről, ám az, hogy a csomag mit tartalmaz majd ténylegesen, csak ma derül ki.
Matolcsy György és Navracsics Tibor miniszterek ismertetik a kormány új gazdasági akciótervét, noha eddig minden fontos bejelentést Orbán Viktor miniszterelnök vállalt. Hogy most miért nem ő az előadó, nem tudjuk pontosan. Egy dolog jutott eszünkbe: lehet, hogy nem szeretné, ha később Orbán-csomagról beszélnének országban-világban.
A hétfő este kiszivárgott információk első értelmezésével szemben csak 902 milliárd forintos lesz, és 2014-re kifut a Matolcsy-csomag. Az érdemi reformokkal összefüggő, tehát az államosított nyugdíjpénzek nélküli kiigazítás mértéke nem éri el a 700 milliárd forintot.
A miniszterelnök részt vesz a csomagkicsomagoláson, az első sorból hallgatja két jobbkezét.
A kormánytagok közül még Pintér belügyminisztert és Martonyi külügyminisztert láttuk érkezni. Kezdődik a program, a Széll Kálmán Alapítvány nevében köszöntik az egybegyülteket.
A Széll Kálmán Alapítvány nevében köszöntőt mondó bajszos ember, aki nem mutatkozott be, Széll Kálmán életrajzát, munkássága fontosabb részleteit ismertette.
Hatvan év után visszakaphatja régi nevét a Moszkva tér. Széll Kálmán egy mára elfeledett politikus, az országban egy utca és egy tér van róla elnevezve összesen, mindkettő Vas megyében. Korábban felvetődött az is, hogy Antall József legyen a Moszkva térből.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter kezdte a program ismertetését. "2002 tavaszán voltak, akik könnyedén vették az eredmények alakulását, mert úgy gondolták, hogy a demokráciához hozzátartozik a parlamenti váltógazdaság. Azt mondták, nem történik semmi különösebb, a szocialisták az előző polgári kormány gazdaságpolitikáját kívánják folytatni", mondta. Mások viszont attól tartottak, hogy a vereség stratégiai lehet, Magyarország letérhet a gazdasági pályáról, amire épphogy ráállt. "Most, kilenc évvel később azt mondhatjuk, a borúlátóknak lett igazuk".
Az Index információi szerint a Széll Kálmán terv, összefogás az adósság ellen címet viselő Orbán-csomagban részletes hiány- és államadósságpályát vázol fel a kormány. A költségvetési hiány jövőre 2,5 százalék lesz, 2013-ban 2,2, százalék, egy évre rá pedig 1,9 százalékos deficitet tervez a kabinet.
"Korrupcióra való hajlam vagy stratégiai tévedés volt, nem tudhatjuk" - értékelte a szocialisták nyolc évét Navracsics. Szerinte 2004-ig még kitartott az első Orbán-kormány gazdaságpolitikája keltette lendület, azóta viszont stagnál a gazdaság, a hiányt pedig hitelekből próbálták fedezni. "Mindez növekvő munkanélküliséggel járt, folyamatosan maradtunk le Európától" - mondta.
Széll Kálmán 1581 napig volt miniszterelnök (1899-1903), Orbán Viktor tavaly novemberben hagyta le őt, már 1696. napját tölti a kormányfői pozícióban.
"2006-ban egyedül Libanon múlta felül a magyar költségvetési hiányt. Tegyük hozzá, hogy Libanont abban az évben megtámadta Izrael, ami nem volt jótékony hatással az ország költségvetésére" - ostorozta tovább Navracsics az elődöket. Szerinte a szocialisták a gondokra hat megszorító csomaggal reagáltak. "Mindez jól mutatja, hogy a megszorítások politikája nem vezet sehova" - jelentette ki. "A megszorító csomagok lassan öncélúakká váltak, a kormány saját vélt szigorát dokumentálták. Mi úgy gondoljuk, hogy a megszorítások politikája zsákutca" - fogalmazott. A megszorításokkal szemben áll egy nyitott végű utca, a szerkezeti átalakítások sora, mondta.
Navracsics szerint az első lépéseket már megtették az új kormányszerkezettel és az új kormányhivatalok kialakításával. Az első adócsökkentések is már a szerkezeti reformok részét képezték szerinte, ahogy az Új Széchenyi Terv is. A szerkezeti átalakítások egyetlen célja az erős, versenyképes Magyarország.
A versenyképesség az ország stabilitását, az ország stabilitása a társadalom stabilitását eredményezi. Navracsics szerint a szocialistákkal az ország mélypontra jutott, az MSZP "vitatható motivációkból" csak rontott a helyzeten. A cél, hogy most teret nyissanak az újabb szerkezeti átalakításoknak. "Hármas célunk van, az államadósság csökkentése - ezért is az az alcíme a programnak, hogy összefogás az adósság ellen -, a másik cél, hogy megakadályozzuk az államadósság újratermelődését. Át kell alakítanunk az ellátórendszereket, hogy azok ne termeljék újra az államadósságot. Végül feladatunk, hogy olyan feltételeket teremtsünk, hogy beinduljon a tartós gazdasági növekedés" - foglalta össze.
Navracsics most ismerteti a lépéseket. "Az eddig biztosított negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek fizetett szabadságát. Nem nagy gesztus, úgyse tudjuk kivenni, de elődeinkkel szemben nem fogjuk pénzben felvenni" - mondta. Megkezdik az új gyógyszerfinanszírozási rendszer kialakítását. "298 milliárd forintot kívánunk jutattni az egészségügy korszerűsítésére" - ellenpontozta ezt. Kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztásának lehetőségét, kidolgozzák az új közbeszerzési és közmunkarendszert.
Az eddigi lépések határideje 2011. július 1. A továbbiaké is. Ezek szerint lesz új közigazgatási model, felülvizsgálják a táppénzfolyósítás szabályait, kidolgozzák az új rokkantnyugdíjrendszert is.
Navracsics most felolvassa a Széll Kálmán terv pontjait, amit már az előadás előtt olvashattunk és részben ismertettünk.
Miután idén júliusig kidolgozzák a jogszabályokat és felülvizsgálják a rendszereket, a tényleges reformokat 2012. január 1-jétől vezetik be, derült ki a tervből és Navracsics beszédéből, aki összefogást kért a célok megvalósításához.
"Rendkívüli helyzetet örökölt a Fidesz" - kezdte beszédét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki szerint hazugság volt, hogy 4 százalék alatti a hiány. "Hét százalékos hiányt örököltünk, ezt most már mindenki tudja" - állította szokása szerint. "Nem ortodox módszerekkel kivágtuk ebből magunkat, de az év elején új dilemma állt elő. 2012-ig konszolidáltuk a hiányt, de felmerült, hogy esetleg 2013-14-ig emelkedhet a hiány. Ezt a forgatókönyvet a kormány, Orbán Viktor vezetésével elvetette" - mondta. A másik lehetőség szerinte az államosított nyugdíjvagyon egészének felhasználása lett volna az államadósság csökkentésére, de ezt is elvetették.
A Széll Kálmán Alapítvány elnöke, aki a mai program bevezetőjét tartotta, nem más, mint Csák János londoni nagykövet. Az üzletember egykor a Mol igazgatótanácsát is elnökölte, és tulajdonosa volt például a Heti Válasz című napilapnak.
A kormány döntése értelmében 2013. január 1-jén bevezetik az elektronikus útdíjat. Ezt már a Medgyessy-kormány idején tervezték, ám azóta sem valósult meg. A korábbi években készített modellszámítások szerint nagyjából 120 milliárd forintos költségvetési bevételt jelent a mostani 50 milliárd forint körüli matricabevételekkel szemben.
Navracsics Tibor bejelentette a Nemzeti Közlekedési Holding felállítását, a MÁV adósságrendezését és átszervezését. A lépés igencsak indokolt, a közösségi közlekedésre szánt költségvetési forintok túlnyomó többsége a MÁV-nál landol. A 2011-es költségvetési törvényben a vasúti közlekedésügyek sorban 211,3 milliárd forintos előirányzat szerepel (bár nemcsak, de túlnyomórészt a személyszállítási szolgáltatásokra). Ez több mint 40 milliárd forinttal haladja meg a 2010-es kiadásokat – igaz, elmarad a 2009-es 266,8 milliárdtól –, vagyis a vasútra jutó támogatás többel nőtt, mint amennyit a helyközi és távolsági személyszállítást közúton végző huszonnégy Volán-társaság összesen kapott tavaly, az ugyanis 27 milliárd forint volt.
A harmadik lehetőség a bajok gyökerének megkeresése volt. Ez Matolcsy szerint az államadósság, "ezt kell nekünk megtámadnunk". 2014-re a 65-70 százalék közötti sávba kívánják lehozni az államadósságot. "De miért az államadósság, miért az a legfőbb bajunk?" - tette fel magának a kérdést, majd ismertette a számokat, amikre két éve hivatkozik a Fidesz. Az államadósság 2002-ben 52 százalék volt, 2010-re 80 százalékra nőtt. Ezt kívánják most csökkenteni.
Az idei költségvetés 13 000 milliárd forint kiadással számol. Ennek a pénzek több mint negyede megy el nyugdíjkiadásokra, a munkanélküli-ellátásokra, a tömegközlekedés támogatására és a gyógyszerkassza finanszírozására. Idén 2924 milliárd forintot költünk nyugdíjra – ez önmagában azt jelenti, hogy minden ötödik költségvetési forint a nyugdíjakra megy el, 343 milliárdot a gyógyszerkasszára, 238 milliárdot a munkanélküli ellátásokra, illetve durván 250 milliárdot a közösségi közlekedésre.
Az államadósság hét területen termelődik újra Matolcsy elemzése szerint. Ha ezen a hét területen meg tudnák akadályozni az adósság újratermelődését, minden probléma megoldódna. "Ha lenne ilyen csodamódszer, már megtettük volna" - mondta. De nincs, ezért hosszú, egy-másfél éves megújító munkára lesz szükség. "A miniszterelnök már meghirdette a megújulás évét" - mondta.
A jelenlegi adatok szerint csaknem 730 000 magyar állampolgár kap rokkantsági nyugdíjat, nagyjából minden második még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Ennek a nagyjából 350 000 embernek a rokkantságát várhatóan még idén felülvizsgálják. Az NGM korábban úgy számolt, hogy ha minden rokkantnyugdíjas csak félállásban dolgozna, az 10 százalékkal növelné a GDP-t. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati körökben már 100 000 ember újbóli munkába állítását is sikerként értékelnék.
"Miért életveszélyes az államadósság?" - tette fel a kérdést megint magának Matolcsy, majd egy ábrát mutatott, amin sötét foltok jelezték az eladósodottságot. Magyarország azért nem adósodhat el annyira, mint az Egyesült Államok vagy az EU, mert mi szegények vagyunk. "Azért sem engedhetjük meg, mert vannak nagy buborékok Európában, amik szétpukkadhatnak" - mondta. Magyarországot különösen sebezhetővé teszi, hogy az államadósságot külföldi hitelekből fedezte, ez pedig nagy kitettség, "életveszély". "Ez a mi Achiles sarkunk, inunk, sebezhető pontunk" - mondta.