Richard Field ingatlanosnak jött Magyarországra, de aztán egyre több politikai ügybe keverte bele magát. Ő kezdeményezte a gyöngyöspatai romamentő akciót. Field az Indexnek elmesélte, épp egy oktatási intézmény alapításának terve miatt utazott a faluba, amikor kiderült, hogy a cigánysor mellett fegyveres gyakorlatot tart a hétvégén a Véderő. Field már tavaly nagy feltünést keltett, amikor egy Morvai Krisztinának címzett nyílt levélben a 30-as évek nemzetiszocialista mozgalmaihoz hasonlította a Magyar Gárdát.
A hét elején még a vidékfejlesztési miniszternél jártam, azt magyaráztuk a miniszternek a Vöröskereszt vezetőjével, hogyan lehetne harmincezer embernek, közmunkásnak vetőmagot adni – mesélte heti programját az Indexnek Richard Field. A Magyarországon élő amerikai üzletember kedden viszont már Gyöngyöspatán volt, hogy a találkozzon Tábi László polgármesterrel egy falusi tanoda felállításáról.
Tábi azonban éppen lemondott, így Field meglátogatta a cigánysoron Farkas János roma vezetőt. Farkastól értesült arról, hogy a hétvégén fegyveres gyakorlatozást szervez a Véderő közvetlenül a cigánysor mellett. Field szerint a romák úgy tudták, késekkel, lőfegyverekkel érkeznek majd a szélsőséges fiatalok a táborba, és még egy Afganisztánt megjárt zsoldos is jön, hogy harcászati felkészítést tartson a résztvevőknek.
Az amerikai üzletember a Gyöngyöspatán kapott információk alapján úgy érezte, itt már nem egyszerű masírozásról és járőrözésről van szó, hanem a fegyverek és a földrajzi közelség miatt valódi életveszélyről.
Field kedden egy új tanoda ügyében ment Gyöngyöspatára, akkor értesült a Véderő tábornyitási tervéről. Ezért riasztotta a Vöröskeresztet, és javasolta, hogy a cigányokat menekítsék ki a faluból. Selymes Erikkel, a Vöröskereszt főigazgatójával találták ki az evakuálást. Field szerint ugyanis a Vöröskeresztnek humanitárius ügyekben is feladata helytállni, ahogy tette ezt a vörösiszap-katasztrófa idején is.
A romák szállítását a Vöröskereszt kezdte szervezni. A buszokat a hatvani Volántól bérelték, és a szervezet nézett közben 300-350 ember elhelyezésére alkalmas szálláshelyek után is.
Field az mondta, ebben az ügyben nem ő finanszírozta a mentőakció költségeit, erre is a Vöröskereszt adott pénzt. Az amerikai azt azonban elismerte, hogy korábban nagyobb összegekkel támogatta a szervezet. Tavaly is kooperáltak, amikor a Jászságban indult kenyér és tej adományozó program, amely 160 rászoruló családnak juttatott napi rendszerességgel az alapélelmiszerekből. Field alapítványa, az American House finanszírozta a havi 10 ezer eurós költségeket. Pénzt most Gyöngyöspatán csak a Föld napjára szervezet falutakarítási akcióra adott, ő állta a talicskák, takarítóeszközök, bográcsok, élelmiszerek beszerzésének számláját.
Richard Field az American House nevű alapítvány vezetője. Ingatlanbefektetőként érkezett Magyarországra. 1990-ben alapította magyar cégét, az Amerikai Ház Kft-t, amely 20 millió euró összértékű magyarországi ingatlanfejlesztést hajtott végre. Vidéki társasházak, illetve egy-egy kisebb irodaház és bevásárlóközpont építése után a ferencvárosi tömbrehabilitációban, és angyalföldi építésekben is részt vett. 2007 óta próbál a 15. kerületben egy 300 millió eurós értékű, Park City nevű ingatlanprojektet megvalósítani, a szocialista vezetésű kerülettel folytatott küzdelmét egy sajátos szatírába foglalva két éve a nyilvánosság elött is bemutatta.
2010-ben erősen belekeveredett a politikába. Előbb egy új párt alapításával próbálkozott, majd pénzzeltámogatta az LMP, majd a Seres Mária vezette Civil Mozgalom kampányát. Egy éve kilépett a pénzes háttérember szerepéből is, amikor nyílt levélben válaszolt Morvai Krisztinának, aki az amerikai nagykövet asszonyt támadta, amiért nem volt hajlandó az országgyűlési választás éjszakáján meglátogatni a Jobbikot.
Field levelében az 1920-as, 30-as és 40-es évek nemzetiszocialista mozgalmaihoz hasonlította a jobbikos gárdásokat, és azt üzente Morvainak: „az Önök mozgalma intellektuálisan őszintétlen és erkölcse igen gyanús”. „Ön hiányolja a törvényt és a rendet, mégis követeli, hogy a Gárda garázdasággal megvádolt tagjait tárgyalás nélkül engedjék szabadon. Ön megvédené azok emberi jogait, akik kockakővel dobálták a rendőröket és felgyújtották az állami televízió épületét, és Ön mégis nyíltan támadja a magyar kisebbségeket etnikai és vallási alapon. A legvérlázítóbb azonban az, hogy a kommunizmus bukását követően húsz évvel – egy olyan időszak után, ami arról emlékezetes, hogy kifejezetten politikai terrormentes volt – Ön és követői maguknak követelik a terror áldozatainak szerepét, annak ellenére, hogy meglátásom szerint pont az Ön pártjának félkatonai szervezete, az ún. Magyar Gárda terrorizál, hiszen kissebségi közösségekben parádéznak fasiszta jelvényeket viselve és fasiszta zászlókat lengetve.”