Novák Előd az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról szóló jobbikos javaslat támogatását kéri számon az országgyűlésen. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában ugyan kinyilvánítják, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, de a Jobbik emellé érdemi intézkedéseket követel, amivel valóban lehet ütni az egykori állampárton és örökösein.
Az országgyűlés pénteken mégsem tárgyalt az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről, napirendre vették viszont azt a házszabályt módosító javaslatot, amely szerint kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt el lehet fogadni előterjesztéseket. Az ellenzék szerint súlyosan korlátozza a parlamentarizmust és a demokráciát, hogy a felszólalásokat 15 percben korlátoznák. Az Országgyűlés sürgősséggel elkezdte tárgyalni a Magyar Nemzeti Bankról szóló sarkalatos törvényt is.
A vezérszónokok után elhangzó felszólalásokat nem közvetítjük.
A kormánypártok is tudják, hogy a mai napon átlépték a Rubicont. Az Európai Uniónak nem nézeteltérése van Magyarországgal, hanem már szóba sem állnak velünk. A kialakult helyzetért Orbán Viktornak és a kormánynak kell vállalnia a felelősséget - mondta Scheiring Gábor (LMP) és ezzel be is fejezte vezérszónoki hozzászólását.
Rozgonyi Ernő gyorsan kimutatta, hogy a jegybank igazából eddig nem nemzeti és magyar érdekek szerint, hanem külső utasításra cselekedett. Az eurót használó országok pénzpolitikájába beleszólhatnak kívülről, de mi nem eurót használunk.
A Jobbik támogatja az MNB és a PSZÁF összevonását. Rozgonyi szerint azzal, hogy az MNB rendeletet alkothat, kordában tarthatja a bankok tevékenységét. A függetlenség addig helyes és jó, amíg egy szervezet nem megvesztegethető és nem kényszeríthető valamire, de a függetlenségnek, ahogy a szabadságnak is kell jogszabályokkal határt szabni. Rozgonyi interpretációja szerint az elmúlt 21 évben ez azt jelentette, hogy senki nem szólhat bele az MNB tevékenységébe, amely nem a nemzeti érdekeket szolgálta.
Rozgonyi Ernő, a Jobbik vezérszónoka szerint tátongó hiányosságok vannak a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben Végre megnyugtatóan el kellene dönteni, hogy a Magyar Nemzeti Bank jegybank vagy csak egy bank, mondta, ez ugyanis a javaslatban nem szerepel egyértelműen. Rozgonyi szerint ugyanis nagyon másként működik egy gyarmatra kihelyezett bankfiók és egy ország önálló jegybankja.
A jegybank feladata röviden a gazdaság pénzellátása és a nemzeti valuta stabilitásának biztosítása. Hogy küzdött az elmúlt 21 évben a jegybank az infláció ellen? Érdekes módon semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni, egy dolgot azonban meg tudtak indokolni: árnövekedés van, tehát restrikciós pénzpolitikát kell folytatni, meg kell emelni az alapkamatot, drágították a hiteleket. Hogy lehet, hogy Nyugat-Európában a kamatszint az árnövekedés alatt van? - tette fel fel a kérdést. Lehetetlen úgy egy országban gazdaságpolitikát csinálni, hogy a kormány expanzív politikát folytat, a jegybank viszont restriktív politikát.
Az MNB-elnök fizetésének átmeneti korlátozásáról Hargitai azt mondta: amikor a közpénzeket minden eszközzel meg akarják fogni, miért lenne ez alól kivétel a Magyar Nemzeti Bank. Az Európai Bíróságnak lenne joga dönteni arról, hogy az ilyen típusú lépések sértik a jegybank függetlenségét. "Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy egy ilyen pert megnyernének" - mondta a KDNP-s vezérszónok.
Kellő határidőt adott a kormány, amikor kikérte az Európai Központi Bank véleményét. A törvényjavaslat ugyan módosult, de lényeges változások nem történtek. Az EKB véleményének egyetlen olyan pontja sincs, amely szerint a magyar törvényjavaslat sérti az Európai Unió jogát, hívta fel a figyelmet a KDNP-s vezérszónok. Hargitai János. Tíz pontban értelmezési módosításokat javasolnak, ezeket meg lehet fontolni. Eddig a szocialista kormányok 50 százalékos többséggel is hozzá tudtak nyúlni, most viszont alapvetően átstrukturálják a jogszabályt. Az MNB függetlensége pedig azzal is kiteljesedik, hogy a mindenkori kormánytöbbség nem tudja majd napi érdekek mentén átszabni a törvényt.
Az MNB szervezeti átalakításáról érdemes beszélni, de ez az ország jelenlegi helyzetében most nem segítené a pénzügyi stabilitást, zárta felszólalását Veres János.
Veres János most pontról pontra veszi az Európai Központi Bank kritikáját a jegybanktörvényről. Ezt itt olvashatja el>>>
Az MNB vezetőjének fizetéséről szóló szabályt még Járai Zsigmond alkotta meg és ez a jegybankelnök függetlenségének záloga. Veres szerint eleve rossz, ha most bármilyen fix összeget, például 2 milliós plafont határoznak meg, később ugyanis az infláció miatt ezt is módosítani kell majd.
Az európai uniós jogrend szerint a fiskális politikában a kormányoknak van döntési lehetősége, a monetáris döntéseket viszont a jegybankok hozzák. Ezt Magyarországon is fenn kellene tartani, nem jó, ha összemosássák a kettőt.
Rogán állításával ellentétben az Európai Központi Banknak sok érdemi észrevétele volt, hangsúlyozta Veres. A kormány büntetni akarja a jegybankelnököt azért, mert vállalta véleményét, hogy a 2012-es költségvetés nem megfelelő. Az élet azóta igazolta ezt, 320 milliárdos módosítást hajtanak végre a költségvetésen.
Olyan helyzetben tárgyalja a Ház ezt a javaslatot, amikor egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok hangzanak el, majd átírják a jegybanktörvényt és azt meglepetésszerűen tárják a képviselők elé, mondta Veres János a szocialisták vezérszónoka. Nincs lehetőség így arra, hogy érdemi konzultáció folyjon a törvényjavaslat tartalmáról. Az EKB-nak egy más tartalmú törvényjavaslatot küldtek el, aminek számos pontja nem szerepel az országgyűlésnek benyújtott javaslatnak. Ennek meg is lett az eredménye a nemzetközi szervezetek szemében, az Európai Bizottság vissza is hívta tárgyalódelegációját Budapestről.
Simor András elnöksége idején erősödtek az egyszemélyi döntések, az országgyűlés azonban jobban bízik a kollektív bölcsességben, ezért precízebben el akarja határolni, milyen kérdésekben döntsön a monetáris tanács, indokolta a tervezett változtatásokat Rogán. Túlzónak tartották például, hogy a tartalék kérdésében egyedül a jegybankelnök dönthetett.
Az EKB véleményét akár el is lehetne fogadni, hogy a függetlenség biztosítéka az is, hogy a jegybankelnök fizetésébe ne szólhasson bele senki. Ha azonban egy ország súlyos gazdasági gondokkal küzd, az azért megfontolandó, hogy itt is érvényesítsék a 2 millió forintos bérplafont, mondta Rogán.
A Magyar Nemzeti Banknak a jövőben nemcsak az inflációt kell mérlegelnie döntéseinél, hanem a gazdaság általános állapotát is és erről konzultálnia kell a mindenkori kormányzattal. A törvény rendezi az ezzel kapcsolatos eljárásokat, hangsúlyozta Rogán Antal. A monetáris politika folytonosságához fontos az, hogy ezentúl ne minden monetáris tanácsi és jegybanki vezető mandátuma egyszerre járjon le.
Rogán Antal hangsúlyozta, az Európai Központi Bank észrevetételei közül többet be lehet és be is kell építeni a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénybe.
Két fontos kérdésben különbözik csak az eredeti, az Európai központi Banknak elküldött javaslat és a most a parlament által tárgyalt verzió között, mondta Rogán. A jegybankelnök bérezéséről az eredeti javaslat még több verziót vázolt fel, de egy törvényjavaslat csak egy változatot tartalmazhat. A másik különbség az, hogy a mostani javaslat megnyitná azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer szabályozására a jegybankelnök rendeletet alkothat. Ezt a gyakorlatot más országok is alkalmazzák, mondta Rogán.
Az országgyűlésnek törvényalkotási kötelezettsége volt az MNB-ről, mert az alaptörvény ehhez kétharmados, sarkalatos törvényt ír elő az eddigi feles törvény helyett. A kétharmados törvény megerősíti az MNB függetlenségét, később nem lehet majd csak úgy átírni a jegybankra vonatkozó szabályokat, hangsúlyozta Rogán Antal.
A szakmai előkészítés hiánya súlyosan befolyásolja a törvény időtállóságát, ismertette Vágó Gábor a költségvetési bizottság kisebbségi véleményét. Két nap alatt egy ilyen törvényt nem lehet érdemben megtárgyalni, hangsúlyozta az LMP-s képviselő. Az Európai Központi Bank még a javaslat egy korábbi verziójához adott véleményt, de az azóta jelentősen megváltozott (összevonnák az MNB-t és a PSZÁF-ot). A képviselő bírálta, hogy lefokozzák és gyámság alá helyezik a jegybankelnököt. A törvényjavaslat tárgyalásának módja nem demokratikus, ez a köztársaság vége, de a nekrológot még nem mondom el, mondta Vágó.
Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladatait, és helyükön új szervezet jöhet létre, ha pénteken rábólint a parlament a költségvetési bizottság szerda este benyújtott módosító javaslatára.
Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A bizottság elnöke, Salamon László által jegyzett módosító szerint az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne.
Az MNB függetlenségét amúgy a héten beterjesztett jegybanktörvény is lényegesen korlátozná, gyakorlatilag politikai kinevezettek kezébe adná az irányítását.
Pleschinger Gyula, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár ismertette az MNB-törvény lényegét. Mint mondta, a javaslatot az Európai Központi Banknak is elküldték, az észrevételek érvényesítésére módosító indítványokkal lesz lehetőség.
Tóbiás József (MSZP) arra emlékeztetett, hogy másfél évvel ezelőtt Kövér László házalnök azt ígérte: feszített tempójú, de nyugodt és kiszámítható törvényhozási munka zajlik majd. "Ez kiiktatja az ellenzéket a parlamentből. Jogunk van a kormányt kritizálni" - kiáltotta az MSZP-s képviselő a tervezett házszabály módosítást bírálva.
A házszabály módosítással zárójelbe lehet tenni a parlementáris demokráciát, mondta Schiffer András. Az LMP-s frakcióvezető szerint ezzel lenullázák az ellenzéki jogosítványokat. A kivételes sürgős eljárással át lehet verni érdemi vita nélkül jelentős, kétharmados törvényeket. Ezzel bábszínházzá silányítják a parlamentet.
A jobbikos Volner János szerint Magyarország pénzügyi függetlenségét úgy lehet helyreállítani, ha változtatnak az MNB eddigi szerepén, amely globális pénzszivattyúként működött. Ezért támogatják a kormányt ebben a kérdésben.
A gazdasági bizottság ma megtárgyalta az MNB-törvényt a jegybank elnökének részvételével. Az LMP-s Schering Gábor sem ma nem volt ott, sőt március óta nem vesz részt a bizottsági üléseken, vágott vissza Rogán Antal, aki Schiffer-frakcióvezetőtől büntetést követelt.
Kedden benyújtottak egy jegybanktörvényt, szerdán egy ezzel teljesen ellentétes bizottsági módosítót nyújtottak be, felülírták a saját javaslatukat, most pedig ezt fogják tárgyalni, mondta Scheiring Gábor. Az LMP-s képviselő szerint ez rendeleti kormányzás és vicc, ami a parlamentben zajlik.
A javaslat lehetővé tenné, hogy a Ház - ha a kétharmados többség ezt támogatja - kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt fogadjon el előterjesztéseket.
Lázár János kérésére az országgyűlés 255 igen, 41 nem mellett és tartózkodás nélkül elnapolta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály tárgyalását, ami miatt ma tuladjonképpen összeült a parlament. Schiffer András azt kérte, hogy Lázár János legalább magyarázza meg, miért. A házszabály szerint azonban a fideszes frakcióvezető nem köteles indokolni.
Az országgyűlés 256 igen és 59 nem mellett, tartózkodás nélkül sürgősséggel tárgyalja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt.
Általános vitára alkalmasnak találta a parlament alkotmányügyi bizottsága azt a házszabályt módosító javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a Ház - ha a kétharmados többség ezt támogatja - kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt fogadjon el előterjesztéseket. Az ülésen jelenlévő szocialista és jobbikos képviselők bírálták a kezdeményezést. Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: a javaslat elfogadása jelentéktelenné, formálissá teheti az Országgyűlés szerepét, és újabb jogköröket venne el az ellenzéktől, mivel a frakcióknak mindössze 15 percük lenne arra, hogy az összevont általános és részletes vitában véleményezzék a kivételes sürgős eljárásban tárgyalt törvényjavaslatokat.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: a házszabály módosítása lényegében rendeleti kormányzásra adna lehetőséget a Fidesz-KDNP-nek, noha az ellenzék eddig is több esetben biztosította a négyötödös többséget, ha valóban szükséges volt, hogy egy törvényjavaslatot kivételes gyorsasággal fogadjon el a Ház. A felszólaló fideszes képviselők azt hangsúlyozták, hogy a javaslat a törvényhozás gyorsítását teszi lehetővé bizonyos esetekben. Ezt a többi között a rendkívüli gazdasági helyzettel indokolták, kiemelve azonban, hogy az eljárásra csak ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal lesz lehetőség. (MTI)