Civil szervezetek együtt tüntetnek az Opera előtt délután fél hétkor az összes létező és virtuális ellenzéki párttal a kormány és annak törvényei ellen. Azért az Operánál, mert odabent a Fidesz-KDNP gálával ünnepli a szinte mindent rájuk szabó új alaptörvényt. Közben igazi nácik készülnek lecsapni a kormánnyal elégedetlen demonstrálókra. Kövesse velünk az előkészületeket és figyeljük együtt, tényleg akkora durranás lesz-e 2012 első nagy tüntetése, ahogyan ígérik!
-
Oszlik a tömeg, a demokratikus tüntetők egy része, néhány száz, akár ezer ember is elindult hazafelé a Nagymező utcán. Azon a területen a frontot néhány tucat bőrfejű, mocskos zsidózó náci tartja.
Az Opera előtt kitartó pár ezres tömeg lelkesen azt üvölti az Operában bálozó politikai elitnek: "Gyertek ki!"; volt "Hazaárulók"-kórus is.
-
Operaház: A most hallható Hunyadi-nyitány Hunyadi János nándorfehérvári győzelem utáni halálától László lefejeztetéséig mutatja be a magyar történelem eseményeit. A mű történelmi cselekménye negatívan festi le V. Lászlót, a darabban a király döntésképtelen, az arisztokrata hatalom bábja.
-
Náray Erika színész, énekesnő, szinkronszínész az est háziasszonya. Színházi szerepei mellett régóta szinkronizál, talán legjobban Scully ügynökként emlékezhetünk rá az X-Aktákból. Dolgozott a Deadwood, a 24, a Grace klinika, a Xena és a Merlose Place szinkronmunkáiban. Játszott a Rácz Zsuzsa bestselleréből készült Állítsátok meg Terézanyut című filmben.
-
Theholycow mikroblogger posztolta az Andrássy útról.
-
Az Opera előtt tüntető tömeg néhány percenként felerősödik - most éppen a "Diktátor, diktátor" megy, sőt újabban "Viktátor", de nagyon érződik egy futballhulligánmag hiánya.
-
Operaház: Schmitt Pál mindenekelőtt Kolontár polgármesterét köszöntötte, aki Orbán és Schmitt díszpáholyában ül. A magyaroknak erős hitük, jó földjük van, és kedvük a munkához. Amióta világ a világ, a törvény az élet szervezőeleme. A jó törvény tiszteletreméltóan védelmez.
-
Olyan szégyenlős az "Orbán, takarodj!", mintha az MTK-táborban lennék. A "Bóvli, bóvli!" meg pont olyan béna, mint a "Szivattyú, szivattyú".
-
Operaház, Schmitt: Örömmel tölti el, hogy az új alaptörvényben ismét helyet kapott a szent korona, ami nemcsak egy tárgy, hanem szuverenitásunk jelképe. Köszönet illet mindenkit, aki kivette a maga részét az alkotmány megírásából. A gondviselés ajándékának tekinti, hogy a dokumnetumot a kézjegyével láthatta el.
-
Andrássy út: Két LMP-s felmászott a Balettintézet melletti állványra egy transzparenssel, amin a "Viktor, mehetsz vissza a balettbe ugrálni!" felirat olvasható, ami egy idézet a Macskafogóból. Az akciót üdvrivalgás fogadta.
-
Az új alaptörvényt úgy ünnepeljük, mint egy közös alkotást, alkotmányt, mondta beszéde elején Schmitt Pál köztársasági elnök.
-
Az Operához folyamatosan érkezik a rendőri erősítés. A rendőrök tömött sorokban állnak az épület körül - jelentette tudósítónk.
-
Operaház, Schmitt: Az 1949-es alaptörvényt végre olyan váltotta fel, ami széleskörű konzultáció után született, és amely az EU szellemében megerősíti a jogállam értékeit. Vallja, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Reméli, hogy ma vele ünnepel valamennyi magyar szerte a világban.
-
Itt az Opera előtt mindenki pesti tápos, gimnazista. A nyulak tábora. Felhangzott ugyan a "Menjünk be", de erre annyi az esély, mint hogy az MTK-s öregek nekitámadjanak a Fradi B-középnek.
A BKV Előre ultrái állítólag balosok, legalább őket le kéne igazolni. Ők tuti nem bóvliznának, mint egy csapat jókedvű, de seggrészeg bróker.
-
Operaház, Schmitt: Azok is fontosak, akik az összefogást tagadják. Az Isten az országot a jóléti boldogság minden elemével ellátta. "Legyen béke, szabadság, egyetértés" - zárta beszédét Schmitt Pál.
-
Operaház: És most következik Erkel Ferenc: Hunyadi László – La
Grange-ária, énekel Szakács Ildikó. A fiatal szoprán volt az idei Armel Operaverseny felfedezettje. Érdekesség, hogy 1850. július 18-án a neves francia énekesnő, Anne de la Grange alakította Szilágyi Erzsébet szerepét. Az ő vendégszereplése alkalmából illesztette a darabba Erkel a második felvonás úgynevezett, La Grange-áriáját (Szép reménysugár). -
A Hazám, hazám Erkel Ferenc Bánk Bán című operájának leghíresebb áriája, most Boncsér Gergely énekli, aki 2010-ben megnyerte az I. Nemzetközi Lehár énekversenyt. A Katona József azonos című drámája alapján készült darabbal kezdetben sok probléma volt. Politikailag sokáig nem volt megengedett egy királynégyilkosság és a nyomor ábrázolása a színpadon. A történet szerint Gertrud királyné meráni honfitársaival mulat a királyi várban. A magyar nemesek félrehúzódva szemlélik a dáridót, és Petur bán vezetésével összeesküvésre készülnek.
-
Zavarba ejtő metaélmény, hogy az Opera előtti tömegben körülöttem többen is az Index pp-jét olvassák.
-
Andrássy út: Egy tüntető felmászott egy közlekedési lámpára, a barátai pedig úgy szólongatják, hogy "Alex! Alex, gyere le!", emlékeztetve a tavalyi év egyik fontos eseményére.
-
Én sosem kiabálnám rohamrendőröknek, hogy "veletek vagyunk". Talán ezért vagyok tudósító, és nem tüntető.
-
Bentről nehéz felmérni, de egyre oszlik a tömeg.
Fotó: Huszti István -
Az I. divertimento Weiner Leó egyik legnépszerűbb műve, benne a híres Rókatánccal. A rókatánc eredetileg skandáló, trágár szövegű, a róka viselkedését obszcén mozdulatokkal ábrázoló cigánytánc. Az 1930-as évek elején fedezte fel ezt a kanásztánc ritmusú dallamot Weiner a Néprajzi Múzeumban egy fonográf hengerén. Ezt, és egy Vikár Béla által gyűjtött dallamot kapcsolt össze Weiner, és alkotta meg az I. divertimento rókatáncát.
-
Andrássy út: A Deák felől már oszlik a tömeg, de az Oktogon felé még mindig kb. kétezren vannak.
-
Az aranyos, de túl szelíd tömeghez bomba rendőrnők járnak. Sose láttam ilyen klassz egyenruhás bukszákat. Izgalmas lenne, ha arcvonalba rendeződve, csoportszexszel próbálnának oszlatni – ebben az istenverte hidegben még ez a szabados minitömeg is menekülőre fogná.
-
A Székely fonó Kodály Zoltán 1932-ben írt egyfelvonásos daljátéka. A zeneszerző második színpadi műve, egy hatalmas népdalfüzér. A Magyar népzene című művében 57 magyar népdalt és népballadát gyüjtött össze és dolgozott fel. A Székely fonó ennek színpadi változata. A Székely fonó történetének lényege, hogy a főszereplő, mint felvilágosult ember, összeütközésbe kerül a hatalommal. Kodály a történetben a konkrét történelmi környezet helyett örök érvényességet ad a mondanivalónak.
-
Andrássy út: Pintér Sándor az Opera előtt állva igazgatja a rendőröket, miközben a tüntetők olyanokat kiabálnak felé, hogy "Maffiózó!", "Olajos!", "Patkányképű!" és "Ávós!".
-
Az Arénában a Tchibóban eladó Marika most értesült, hogy az Operánál tüntetnek. Csak annyit mondott, jól teszik, ez így nem mehet tovább.
-
-
Andrássy út: A tüntetők egy része elszivárgott, de ezerötszáz fő körül stabilizálódott a létszám, és úgy tűnik, hogy aki itt maradt, az már kivárja a műsor végét.
Találkoztam György Péterrel, aki annak a lehetetlenségéről beszélt, hogy egy teljesen nyitott közösségi térben próbál meg a hatalom egy kontrollált médiát létrehozni.
Fotó: Huszti István -
Az előzetesen kiadott program szerint a Székely fonó után Dohnányi Ernő Szimfonikus perceit élvezhette volna az úri közönség, de a kofenranszié máris az utolsó darabot jelentette be: a zárószám a tavalyi Liszt-év tiszteletére is a 2. magyar rapszódia.
A Magyar rapszódiák tizenkilenc darabból álló zongorasorozat, amiben Liszt magyaros témákat dolgozott fel. Liszt Ferenc II. magyar rapszódiáját a legnehezebb és legvirtuózabb zongoradarabok között tartják számon. A II. magyar rapszódiát 1847-ben írta, és Teleki László grófnak ajánlotta. Nyomtatásban 1851-ben jelent meg először, sláger lett, ezért Liszt Doppler Ferenc segítségével elkészítette a zenekari és a kétzongorás változatot is.
-
A Balettintézet melletti állványra másznak fel néhányan, valaki felírta az aszfaltra, hogy "Bóvli", és várják, hogy az ünneplők kijöjjenek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!