Elhunyt Csurka István író, politikus. Március 27-én töltötte volna be 78. évét.
Közéleti szereplőként a 80-as évek közepétől volt aktív, részt vett az 1985-ös monori találkozón (a kempingben tartott háromnapos rendezvényen a demokratikus ellenzék különböző ágainak képviselői, egyszerűsítve a népiek és az urbánosok vettek részt), majd 1987-ben az egyik alapítója volt az MDF-nek.
Életének 78. évében meghalt Csurka István - tudatta Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója szombat délelőtt.
Az író életének utolsó nyilvános megszólalása február 2-án volt, a budapesti Új Színház társulati ülésén, amikor Dörner György, az új igazgató felolvasta a kórházban fekvő Csurka István társulathoz intézett levelét. Ebben arra bíztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt. (MTI)
A párton belül is hamar a jobbszélre került, a máig élő Magyar Fórum című lapban, melynek később kiadását is átvette, a kormányt és politikáját bíráló, majd antiszemita hangvételű írásokkal jelentkezett már 1992-1993-ban. 1993 elején indult az MDF elnöki posztjáért, a szavazatok kb. 40 százalékát megszerezve maradt alul Antal Józseffel szemben. Ezután alapította meg előbb a párton belüli platformját, majd májusban kizárták. Mozgalmat és pártot gründolt, ez lett a Magyar Út Körök és a Magyar Igazság és Élet Pártja, ami 1998-ban egyértelműen szélsőjobboldali retorikával vitte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot küszöböt, és 14 képviselői helyet szerzett a parlamentben. Azon politikusok közé tartozott, akik a leghamarabb és önként felvállalták ügynökmúltjukat, állítása szerint viszont soha nem írt jelentést, miután 1956-os internálása után beszervezte a III/III.
2002 után újra kiszorultak az Országgyűlésből, és bár sokáig a szélsőjobb egyetlen komolyabb pártjaként működtek, a Jobbik 2003-as alakulását már részben a MIÉP erodálódása indokolta. A két párt röviden együttműködött, eszmeiségük, retorikájuk nagyjából egyezett, ám a Jobbik hamarosan lényegesen sikeresebb lett önállóan. A 2006-os választási szövetségben a két párt még együtt ért el 2,2 százalékot, 2010-ben a Jobbik önállóan a parlament harmadik legnagyobb pártja lett.
A politikai színtéren Csurka az utóbbi években már nem tudta komolyan észrevétetni magát, a Jobbik teljesen kiszorította, ugyanakkor az általa kiadott Magyar Fórum azóta is működik, radikális és rendre antiszemita írásokat közölve.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom a halálhír megjelenése után közleményt adott ki, melyben részvétet nyilvánítottak. "Az egyik legnagyobb magyar drámaíró halálával óriási veszteség érte a magyar kultúrát. Csurka István a MIÉP vezetőjeként korábban számos, a közéletben elhallgatott tabukérdést vetett fel. Nyugodjék békében!" – áll a közleményben.
Ez utóbbiak miatt került kereszttűzbe akkor is, miután együtt írta meg Dörner Györggyel az Új Színház igazgatói posztjára beadott győztes pályázatot, Dörner eredeti szándékai szerint ő lett volna a Hátországnak átkeresztelt színház intendánsa. Csurka itt a saját műveit is szerette volna műsorra tűzni, mert azokat egy kivétellel egyetlen színházban sem játsszák. Az Új Színházban intendánsként aktuális politikai témákól írt volna ki drámapályázatot, amin Gyurcsány Ferenc és a privatizáció története is szerepelt volna témaként, mivel szerinte "a magyar irodalomnak is el kell rendeznie ezt a szélhámosságot."
Tarlós István főpolgármester végül azonban felkérte Dörnert, hogy Csurka Istvánt ne alkalmazza az Új Színházban intendánsként, mivel a drámaíró "többszöri kérése és ezt követő nyilvános felhívása ellenére is az európai politikai kultúrával összeegyeztethetetlen módon nyilatkozik meg lapjában", a Magyar Fórumban.
Csurka István a 60-as évektől novellákat és drámákat is írt, leghíresebb színdarabja az 1980-as Házmestersirató volt. 1969-ben és 1980-ban is József Attila-díjat kapott, 1980-ban Alföldi-díjjal jutalmazták. A rendszerváltás előtti években kezdődő politikai aktivitása miatt drámaírói pályája hosszú ideig háttérbe szorult, 2011-ben viszont megírta a trianoni témájú A hatodik koporsót és az Írószövetségek harcát, ami az értelmiség mai állapotáról szól.