Barátságok mélyítésével folytatná a tavaszra beígért konszolidációt a jövő héten a parlament, ennek keretében határoznak arról, hogy már húsz éve barátunk Németország, és arról is, hogy a litvánok és a lengyelek kiálltak nemzetközi támadóinkkal szemben. Talán megszavazzák a dohánytörvényt, talán megvitatják Balsai István jelentését, és az is lehet, hogy egy közkegyelemről szóló törvényt is tárgyalnak.
Nyugodtabb ülésszakot ígért tavaszra a kormány, és egyelőre tartja is magát az ígéretéhez, legalábbis a munkába nem fognak belepusztulni a héten a parlamenti képviselők. Legfeljebb három új törvényt fogadhatnak el, már amennyiben a dohánykereskedelem államosítását második nekifutásra sikerül. Ez ügyben vannak kételyeink.
Most hétfőn nem várható miniszterelnöki felszólalás, így a nap a vezérszónokok napirend előtti felszólalásaival kezdődik majd szokás szerint egy órakor - hogy ki és miről beszél, azt majd csak hétfőn tudjuk meg. A napirend elfogadása után következhetnek az interpellációk, a hét kiemelt témái a nyugdíjasok elvett kedvezményei, a magyar föld, a munkahelyteremtés, az éhség, az erkölcsi felelősség és a transzplantáltak, aki a szocialista Tukacs István szerint talán veszélybe kerültek.
Ha a parlamentre mint törvénygyárra tekintünk, a hét első terméke egy határozat lesz arról, hogy Magyarország és Németország húsz éve kötött baráti szerződést. A határozat szövegéből megtudjuk, hogy a barátság megfelelő alapja „az intenzív és harmonikus együttműködésnek”, ami megfelelő alapja az együttműködés „erősítésének”. Kapcsolataink kulcsa a „folyamatos és szoros egyeztetés”. További evidenciák mellett köszönetet mondanak Németországnak az EU-tagságért, és mert első számú kereskedelmi partner és befektető. Az országgyűlés célja „ennek a tendenciának az előmozdítása”, a „kölcsönös előnyökkel járó együttműködés”. Mindez persze nem lehetne „igazán élő és dinamikus” az egyes emberek között kialakuló kötődések nélkül. Az emberek közti kötődések erősítésébe fontos aktívan bevonni az ifjúságot mint a magyar-német barátság jövőjének zálogát.
Határozatot fogadnak el egy korábban elfogadott határozat végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról is.
A nap első törvényéből, a gyümölcsös ültetvények és az ültetvényméret alatti gyümölcsös területek összeírásáról szólóból a kedvenc részünk alapján a régi törvényben szereplő „gyümölcsös ültetvény” helyébe a módosítás után a „gyümölcsös ültetvény” lép. A törvény a gyümölcsös ültetvényt 1500 négyzetméternél nagyobb almás, körtés, barackosként definiálta és ez így is marad. A kormánytöbbség elvetette az elempés Vágó Gábor javaslatát, hogy a meggyeseket, szilvásokat, birseseket, diósokat, gesztenyéseket, mandulásokat, mogyorósokat, bodzásokat, naspolyásokat és epreseket is ültetvénnyé nyilvánítsák.
Negyedikként döntenek a határozatról, amely támogatja, hogy Magyarország aláírja az uniós stabilitási szerződést, amit majd az aláírás után vitat meg és fogad el a parlament, legalábbis Orbán Viktor ezt mondta a múlt héten.
Az egyházügyi törvényről majd csak a jövő héten döntenek, hétfőn csak a módosító indítványokról döntenek. A kormánytöbbség már a bizottságokban letört minden listabővítési kísérletet. A következő napirendi pont technikai jellegű. A közszolgálati tisztviselőkről törvény hatálybalépésével hatályon kívül kell helyezni a korábbi törvényeket és módosítani kell azokat, amelyek a régi törvényekre hivatkoznak.
Ezután dönthetnek a nevében a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról, valójában a dohánykiskereskedelem államosításáról szóló törvényjavaslat, amit már decemberben el akartak fogadni, de végül a múlt héten is elhalasztották a szavazását. Hogy miért, azt nem tudni, módosító indítványt most sem nyújtottak be hozzá. Akár át is mehet, de miért most? Rejtély.
Ezután kerül napirendre két kedvenc parlamenti határozatunk. Az elsőben arról határoznak, hogy a litván civilek és parlamenti képviselők kiálltak Magyarország mellett, a másodikban arról, hogy a lengyelek, még Donald Tusk is.
A nap a Lex Brad Pitt és a hulladéktörvény részletes, illetve a nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény általános vitájával zárul. Ez utóbbiban „a magyar nemzet egységétől vezérelve” megállapíttatik, hogy a magyar nemzeti értékek, azokon belül a hungarikumok egyedülállók és megőrzendők, ezért össze kell mindet írni és gyűjteni, a dokumentációt meg kell őrizni, magukat az értékeket, azokon belül is a hungarikumokat pedig ápolni és védelmezni. Így egyrészt az értékek tárolva, másrészt megőrizve lesznek, hogy kialakítsák és megszilárdítsák az új nemzedék nemzeti azonosságtudatát.
Kedden az árfolyamrögzítésről szóló törvény módosításáról vitáznak, evvel a Bankszövetség és a kormány megállapodásában foglaltakat vezetnék át a hatályos törvénybe.
Ezután vitatják meg Balsai István jelentését a 2006 őszi rendőri túlkapásokról, már ha addigra sikerül előkészítenie a bizottságnak a tavaly október óta nyilvános anyagot. Az NMHH 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót egészen biztosan megvitatják, Budai Gyula elszámoltató Malév-vizsgálóbizottságról szóló javaslatát viszont nem feltétlenül.
Talán napirendre kerül a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat, ennek egyelőre se sorszáma, se előterjesztője, így természetesen benyújtott szövege sincs.