Index Vakbarát Hírportál

Csoda, hogy nem ment csődbe Visegrád

2012. május 4., péntek 19:34

Február 29-én a visegrádi önkormányzati képviselő-testület többségi szavazással feloszlatta magát, mivel személyi ellentétek és bizalmi kérdések miatt másfél éve döntésképtelenné vált az önkormányzat. Vasárnap négy független jelölt küzd meg a polgármesteri székért, de az ország egyik legkisebb városában az izgalom jelei nem mutatkoznak. Pedig a tét nagy, hiszen Visegrád jelentős adósságot halmozott fel, és az uniós fejlesztések is egyre sürgetőbbek.

Egy átlagos önkormányzati választáshoz képest Visegrádon nem sok jel utal arra, hogy vasárnap eldőlhetnek a város következő évei. A Dunakanyar jobb partján fekvő település hétfős képviselő-testületét február 29-én többségi szavazással oszlatták fel. A független Zeller Tibor erről szóló indítványát azért fogadták el, mert olyan mértékű egyet nem értés jellemezte a munkájukat, ami már Visegrád fejlődését akadályozta. (A testületben egyébként mindenki független, 2010-ben csak egy párttag indult, a Jobbik képviseletében, de ő nem jutott be.)

Az időközi választást május 6-án, vasárnap tartják meg, amin huszonnégy képviselőjelölt és négy polgármester-jelölt indul el.

A polgármester-jelöltek

Nagyobb indulatok nélkül

Visegrád nemcsak az ország egyik legrégebbi települése (Szent István király a Sibrik-dombon lévő erődben hozta létre az első vármegyéjének a várispánságát, és a várat írott forrás 1009-ben említi először), de egyben Magyarország egyik legkisebb városa is, kb. 1700 lakossal. Éppen ezért arra is lehetne számítani, hogy ilyenkor az indulatok egymásnak feszülnek, és az érdekeltek egymást túlkiabálva próbálják érvényesíteni az érdekeiket.

Ehhez képest a városban teljesen átlagos a hangulat, az emberek a jól megszokott nyugalommal intézik a dolgaikat. Akivel csak beszéltünk az utcán, készségesen beszámolt a jelenlegi helyzetről, de senki sem akart spekulációkba bonyolódni, ugyanis egyöntetű a lakosok azon véleménye, hogy a szavazás kimenetele nyílt, nincs lejátszva semmi. Elmondták, hogy a keddi majálison is találkoztak a jelöltek, és csak kulturált vitába bocsátkoztak. "Ez egy kis város, szinte falu, mindenki mindenkit ismer" – mondta egy nő, aki szerint a helyi politika nem szakít szét családokat, és nem teszi tönkre a szomszédi viszonyokat sem.

Plakátokat is alig látni, a jelenlegi polgármester néhány lámpaoszlopon lógó hirdetésén kívül nem igazán találni választási spamet, mindenki inkább a hivatalos csatornákon – például a helyi önkormányzati lapban, a Visegrádi hírekben – vagy személyesen, nyilvános fórumokon kampányol.

Itt az elmúlt másfél év az elmúlt nyolc év

Abonyi Géza polgármestert nem találtuk meg a hivatalban, és kiderült, hogy szabadságra ment, de telefonon sikerült elérnünk, és megtudtuk, hogy éppen Budapesten van. Elmondta, hogy a megromlott személyi viszonyok miatt volt kénytelen feloszlatni magát a testület. A tagok jó ideje elfogadhatatlan hangnemben, a testületet és a várost is lejárató stílusban vitatkoztak, és erről szinte mindenki tudomást szerzett Visegrádon a helyi televízió közvetítései alapján. Ebből a szempontból belátónak nevezte a képviselőket, akik megszavazták Zeller Tibor indítványát, mert a fejlesztések nem tűrnek halasztást.

A három legfontosabb uniós beruházás

Abonyi sajnálja, hogy egyesek – mint ahogy azt érzékeli – az előző polgármester idején kialakult hierarchiát próbálják meg visszaállítani. Elmondta, hogy a lakosság nem fogadta jól a feloszlás hírét, mert 2010-ben már mindenki felkészült arra, hogy az előző vezetéstől örökölt beruházásokat végre elkezdik. Abonyi szerint – habár valóban nem megosztott politikailag a lakosság – nem igazán meri vállalni nyilvánosan a nézeteit az, aki mondjuk a mostani parlamenti ellenzékkel szimpatizál.

Bár a fontos és hasznos beruházásokat Abonyiék az előző rendszertől örökölték, a városvezetés nyakába a hatalmas tartozások is belehullottak. A 173 millió forintos hiteltörlesztés mellett a 60 millió forintos folyószámlahitel is súlyos csapás a városnak, amely évente 600-700 millióból gazdálkodik. Abonyi egyébként bizakodó, mint mondta, éves szinten végre sikerült pozitív szaldót elérni.

Nem egy újabb Esztergom

A polgármesteri hivatalban nem adták meg Lelkes László elérhetőségét, ő  pedig cikkünk megjelenéséig nem jelezte, hogy nyilatkozni szeretne. Balázs Máriát az orvosi rendelő telefonszámán próbáltuk utolérni, de ott nem voltak hajlandóak velünk szóba állni. Félegyházi András viszont fogadott minket.

Félegyházi nem akart a politikával foglalkozni, de végül úgy látta, hogy egy nagyon széles réteg kérte fel arra, hogy induljon el. A 40 éves építész, aki munkájából fakadóan a beruházási folyamatokat minden részt vevő szempontjából átlátja, egyébként az iskolát támogató alapítvány kuratóriumának tagja. A többiekhez hasonlóan ő is úgy látja, hogy rossz folyamatok indultak be, szerinte évtizedes a bizalmatlanság.

Arra a kérdésre, hogy nem olyan-e egy kicsit a helyzet, mint Esztergomban, ahol szintén hatalmas adósság halmozódott fel, és a képviselő-testület üléseit botránysorozat övezi, Félegyházi elmondta, hogy nem vonható párhuzam, mivel ott a konfliktusok nagypolitikai természetűek, itt viszont egyetlen pártszervezet sem található. "Talán csak egy idős hölgyről tudok, aki Fidesz-tag" – mondta.

Budapest játszótere

Félegyházi szoros eredményre számít, és elárulta, hogy tudatosan választotta azt a stratégiát, hogy nem tolják az emberek arcába a hirdetéseiket. "Szórólapjaink persze vannak, ezen túl csak a hivatalos fórumokon hirdetünk, illetve élőben konzultálunk" – fejtette ki.

Arról, hogy tényleg semmilyen fejlesztés nem történt az utóbbi időkben, azt mondta, hogy talán csak kisebb, önmagukban fontos, de városi szinten nem jelentős beruházások történtek, mint egy játszótér-felújítás és a Duna-part egy korábban hepehupás részén lévő járda felújítása.

Persze nagy szerencse, hogy eddig sikerült elkerülni, hogy csődbe menjen a város, mondta, de ennek súlyos ára van, és hosszú távon fenntarthatatlan következményei. "Egy család egyszer megteheti, de örökké nem spórolhat azon, hogy mondjuk nem megy el nyaralni" – mondta Félegyházi.

Arról, hogy tényleg semmilyen fejlesztés nem történt az utóbbi időkben, azt mondta, hogy talán csak kisebb, önmagukban fontos, de városi szinten nem jelentős beruházások történtek, mint egy játszótér-felújítás és a Duna-part egy korábban hepehupás részén felújított járda.

Egy 1700 fős kis városhoz képest elég sok itt az étterem, és jellemzően nem a helyieket sikerült megkérdezni, hogy mi a véleményük a kialakult helyzetről. Sokan biciklivel jönnek ide a nyári bobpályához, és mindig akadnak turistabuszok a fellegvár parkolójában. "A turizmus nagyon fontos Visegrádon, nem véletlenül utalnak úgy a városra, hogy »az élő középkor városa«, és nevezik újabban »Budapest játszóterének«" – mondta Félegyházi. Szerinte Visegrád vonzerejét "a jelen lévő, megélhető történelmen és a magával ragadó természeti környezeten túl az adja, hogy a Hamvas Béla által is megfogalmazott, Magyarországot jellemző öt géniusz mindegyike tetten érhető" a kis városban.

Félegyházi a nagy árvizek idején tapasztalta meg, hogy a város hogyan képes együtt dolgozni. Akkor mindenki kint volt a gáton, és – ahogy azt Abonyi is elmondta – az utolsó emberig kitartottak. Nem véletlen, hogy az utcán megszólítottak is sokszor hezitáltak, hogy most akkor Visegrád inkább egy kis város vagy egy nagy falu.

A vasárnapi választásról az Index élőben fog tudósítani.

Rovatok