Kánikula van. Sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok. Már a Balaton sem régi, csodálkozunk, ha sokan a szökőkutakban keresnek menedéket?

Az elmúlt napokban majdnem mindent megtudtunk a hőségről. Milyen riasztási fokozatai vannak? Hogyan hűtsük a lakást, mire vigyázzunk, ha ventillátort vagy légkondicionálót használunk? Mennyi az optimális folyadékfogyasztás és mire vigyázzanak a kisgyermekesek, autósok?

Ma végre a szökőkutakról is fellebbent a fátyol.

A szökőkutakat eredetileg nem fürdésre tervezték, ennek ellenére főleg a nyári kánikulák idején vannak olyanok, akik a szökőkutak vizében szeretnének felüdülést keresni. Az ÁNTSZ, illetve az Országos Környezetegészségügyi Intézet kifejezetten arra kér mindenkit, hogy tartózkodjon ettől.

– írták. De mi a magyarázat?

A szökőkutak vize szennyeződhet porral, talajszemcsékkel, állati ürülékkel. Amennyiben nem gondoskodnak a megfelelő tisztításról, fertőtlenítésről, illetve ha a szökőkút nem üzemel folyamatosan, a kút belső felszínén olyan élőbevonat (nyálkás, csúszós réteg) alakul ki, amit a hagyományos technológiákkal nehéz eltávolítani. A kórokozók elszaporodhatnak az élőbevonatban, ami egyúttal rejtekhelyként is szolgál számukra a fertőtlenítőszerekkel szemben. Egy meleg nyári napon a szökőkutakban lévő víz könnyen felmelegszik, a 25°C feletti hőmérséklet pedig szintén elősegíti a mikroorganizmusok elszaporodását.

A láblógatás is veszélyes?

A szennyeződésekkel elsősorban hasmenést okozó mikroorganizmusok (egysejtűek, baktériumok és vírusok) kerülnek a szökőkútba. A fertőződés lehetősége akkor áll fenn, ha a vizet véletlenül lenyelik (pl. pancsolás közben, vagy vizes kézzel élelmiszert megfogva). Az ilyen jellegű fertőzésekre a gyerekek a felnőtteknél fogékonyabbak. Ha valaki csak a lábát lógatja a vízbe, az ebből szempontból nem jelent kockázatot.