Mint már írtuk, a nap Orbán Viktor felszólalásával kezdődik, amire, ha húsz percnél rövidebb 5-5, ha hosszabb 8-8 percben reagálhatnak a frakciók. Utána az első felszólaló Jávor Benedek lesz, akit az érdekel, mit nyelnek még le a Fidesz frakciójában. A kereszténydemokrata Pálffy István a családi adócsökkentésről beszél, amit ő maga idézőjelbe tett. A szocialista Józsa Istvánt az érdekli, hogy lehet-e még rosszabb, míg a fideszes Borkai Zsolt, aki a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is, az olimpiai sikerekről számol be. A kört a jobbikos Schneider "Roy" Tamás zárja, aki szerint egyre mélyül a szociális válság. Vagy nem, mert ő is idézőjelbe tette felszólalása címét.

Nem állíthatjuk, hogy a héten a legaktuálisabb kérdésekre reagálnak az ellenzéki interpellálók. A szocialista Lukács Zoltán például Esztergom ellehetetlenítéséről, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a nyáron hivatalosan is lezárult, a kormány szerint eredményes, máskülönben teljesen jelentéktelen elszámoltatásról kérdez. Egyedül az elempés Ertsey Katalin felszólalása sejtet valamit, ő a miniszterelnöktől kérdezi, hogy mentik-e a menthetőt.

Az első teljes ellenzéki kör után a fideszes Bene Ildikó kedveskedik a kormánynak azzal, hogy az egészségügyi bérrendezésről kérdez alá. De aztán újra az ellenzéké lesz a terep, a szocialista Nyakó István a közmunkásokról, a jobbikos Korondi Miklós a tömegközlekedés elleni "terrorcselekményekről" kérdez, bár azt nem tudjuk, ez alatt mit ért. A gyurcsányista Vadai Ágnes pedig elnöke éhségsztrájkjának árnyékában az azeri baltásról faggatná a kormányt.

A héten a KDNP nem él a neki járó alákérdezési lehetőséggel, így nem tudni, a házelnök mikor vet majd véget az interpellációknak. Ha engedékeny, akkor még a szocialista Gúr Nándor és a jobbikos Bertha Szilvia is kérdezhet, előbbi az elbocsátásokró kérdez. Bertha kérdését viszont idéznünk kell, majd meglátják, hogy miért. "Hogyan gondoskodik a Kormány biztos munkahelyekről a diplomások számára, hogy önhibájukon kívül nehogy ne tudják produkálni 20 év alatt a szükséges - minimum 10 év, de esetenként 12-14 év - munkaviszonyt?"

A parlament szabályai szerint a miniszterelnöknek – illetve a minisztereknek – az azonnali kérdés benyújtásától számított négy héten belül kell személyesen válaszolnia a kérdésre, ha a képviselő nem fogadja el, hogy más válaszoljon helyette. A parlamenti honlap szerint két, folyamatban lévő azonnali kérdés címzettje Orbán. A szocialista Bárándy Gergely a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján nyújtotta be sajátját, erre biztosan nem kell még válaszolnia a miniszterelnöknek. Volner János viszont még május végén intézett hozzá kérdést, amire viszont már rég felelnie kellett volna.

Bár a képviselők szokatlanul korán elfoglalták helyüket, a házvezetés nem lett pontosabb a nyári szünet alatt. Kövér Lászlónak még nincs jele.

A miniszterelnök Kövér Lászlóra várva még rendezgette a jegyzeteit. A paksaméta vastagsága alapján nem húszperces beszédre készül. Közben megérkezett a házelnök is, lassan kezdődik az ülés.

Még mielőtt Orbán Viktor felszólalhatott volna, Kövér László házelnök megemlékezett az augusztusban, 85 éves korában elhunyt Zwack Péterről, aki az SZDSZ színeiben és függetlenként is volt parlamenti képviselő.

ezt a címet adta felszólalásának a miniszterelnök. A kormány előtt álló feladatokat kezdte ismertetni. Befejezik a választási rendszer átalakítását. "Egyszerűbb rendszert alkotunk" – mondta. "Olyan rendszert alkotunk, ami számot vet azzal a ténnyel, hogy a magyar világnemzet lett". Ezenkívül megalkotják az új polgári törvénykönyvet, amely a szabadság és felelősség eszmei alapján áll majd.

"Aligha ismer a magyar történelem olyan négy évet, amiben egyszerre alkottunk meg egy új alkotmányt, egy új államigazgatási rendet, egy új Btk.-t és egy új Ptk.-t" – mondta. Bejelentette még, hogy új földtörvényt is alkotnak, amely "kielégíti majd a magyar földművesek százéves életigényét". Az új földtörvény gazdaközpontú lesz.

Megalkotják a jövő évi költségvetést is, aminek része lesz a munkahelyvédelmi program. De folytatják a magyar "államélet" megújítását is, ami azon alapul, hogy elbukott a liberális nemzetépítési kísérlet, meg a korábbi kísérletek is, mert azok meg embertelenek voltak. "A kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete minden jóindulata ellenére zavaros maradt" – jelentette ki. Szerinte az ország az alkotmányos keretei miatt nem állta ki a gazdasági válság próbáját. "Ezért mi, magyarok, gyorsított államépítési munkát végeztünk el a választások óta. Fajok és osztályok küzdelme helyett meg kellett alapítanunk a nemzeti együttműködés rendszerét" - mondta.

Ősszel még megreformálják a rendőrséget és befejezik az igazságügy átalakítását is, továbbá az egészségügyet is megreformálják. "Továbbra sem ígérhetem, hogy az év végére a magyar észjárás szerint működő államszervezetünk lesz, de megígérhetem, hogy a 2014-es tanév kezdetére már az lesz" - mondta.

A miniszterelnök ezután Afganisztánról, illetve az afganisztáni kivonulásról beszélt, amit 2014 végéig kell befejezni. Az első tapsot akkor kapta, amikor a kabuli repteret védő magyar honvédeket dicsérte.

Orbán szerint a kormány ugyan sokat tett azért, hogy megvédje a hiteleseket a bankoktól, de még így is vannak szerinte visszaélések. Ezért javasolta, hogy állítsák fel a pénzügyi ombudsman intézményét. "Élelmiszer-árrobbanás fenyeget, aminek a nyomában társadalmi feszültség, sőt, konfliktusok alakulhatnak ki" - kezdett nemzetközi helyzetértékelésbe. Erre felkészülve munkacsoportot kíván létrehozni. Azért sem vagyunk könnyű helyzetben, mert "Európa, és azon belül is az eurózóna rossz bőrben van", mondta, majd azzal vádolta az EU-t hogy nem tesz eleget a válság leküzdésére. Ezért ősszel arról is dönteni kell, milyen lépések kellenek ahhoz, hogy Európa válsága ne húzza le Magyarországot.

A kormányprogramot "Új Társadalmi Szerződésnek" keresztelte el beszédében. Ez szerinte arról szól, hogy kimentik az embereket az adóságcsapdából, másrészt munkahelyeket teremtenek. De újabb válság érte el Magyarországot, ami után sokan azt mondták, fel kéne adni a tető alá hozott társadalmi szerződést, és vissza kéne térni a megszorításokhoz. "Sokan, itt a parlament falai között és külföldön is le akartak beszélni arról, hogy teljesítsük, amit vállaltunk" - mondta. Ő viszont ragaszkodik céljaihoz. "A válság ellenére is fontos sikereket értünk el. Megvédtük a nyugdíjakat, évről évre az infláció mértékével növeltük, megőriztük a vásárlóerejét" - mondta.

"Megkezdtük az államadósság csökkentését is, most 77 százalékon áll" – mondta, majd a költségvetési hiány csökkentéséről is beszélt. "Ez biztosítja, hogy az adóságállomány 2013-ban is csökkenni fog" – mondta. Ezután a devizahitelesek megmentéséről beszélt. Majd megígérte, hogy a KDNP ötlete alapján 2014-ig bevezetik a családi adózást. Munkahelyteremtésben immár 5,5 millió munkahely a cél. "Meg is vannak az első eredmények, mostanára a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget" – mondta, majd a munkahelyvédelmi akcióról beszélt, amit "végig fogunk vinni, mert erről kötöttünk megállapodást a választókkal".

Ezután a szabadságharcról beszél, vagyis arról, hogy vállalta a harcot a bankadó, az egykulcsos adó, stb. ügyében. Ő úgy értékeli, hogy ezekből a vitákból a kormány győztesen került ki. "Ha ez így van, választ kell adnunk arra a kérdésre is, hogy ha a dolgok jól alakulnak, mi szükség van az IMF-megállapodásra" – tette fel önmagának a kérdést. Majd meg is válaszolta. "Magyarországnak nem maga miatt van szüksége a megállapodásra, hanem az EU problémái miatt. Azért van szükség a megállapodásra, hogy Magyarország megvédje magát az Európát nyomasztó betegségtől" – mondta. "Pár éve úgy láttuk, az EU mindenre megoldás. Most úgy tűnik, az EU a probléma forrása".

"Nekünk Európa problémái miatt van szükségünk IMF-megállapodásra. Mindebből az következik, hogy számunkra előnyös volna egy megállapodás. De csak jó megállapodást akarunk kötni" – mondta. "Volt már rá példa, hogy békésen megkötöttünk egy rossz megállapodást, majd a kormány békésen kifarolt mögüle, és azt mondta az embereknek, fizessétek meg ti" – mondta az elmúlt hét kommunikációjának a szellemében.

Orbán szerint kormánya szakított azzal az előfelvetéssel, hogy Magyarország kicsi és erőtlen. "2010-ben azt mondtuk, hogy ha sikeressé akarjuk tenni Magyarországot, be kell vezetnünk egy új politikai életszabályt" – mondta. Ez pedig az volna, hogy növelni kell Magyarország autonómiáját és mozgásterét. Orbán szerint ez volt az előfeltétele annak, hogy sikeres országot építsünk, mert szerinte Magyarország sikeres, "ma erősebb, nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint 2008-ban. Ezért nem is kell olyan megállapodást kötni". Szerinte most túljegyzik az államkötvényeket, ezért nincs szükség egy MSZP-IMF-típusú megállapodásra, mondta a második tapsért.

Orbán most megint a fiktív feltétellistára hivatkozik, amit a Fidesz frakciója még azelőtt elutasított, hogy egyáltalán tárgyalt volna. Azt is mondta, hogy a kormány most alternatív javaslatot készít elő – ez amúgy a tárgyalás előfeltétele –, ennek az alapja pedig a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz. "Mert Magyarország számára az a jó megállapodás, amely minél több munkahelyet teremt" – mondta.

Ahhoz, hogy elérjük a céljainkat, erősnek kell lennünk, ehhez azonban értenünk kell az erő természetét. Szerinte Magyarországon összekeverik a hatalmat az erővel. "Hatalmas az, aki legyőz másokat. Erős az, aki legyőzi önmagát" - mondta. Magyarországnak ezért le kell győznie "azt a belénk plántált gondolatot, hogy ha magyar vagy, nem lehetsz sikeres". "A magyar parlament 2012 őszén erős lesz. Ezért a feladatokat haladéktalanul el kell végeznünk" - mondta, majd munkára buzdította a képviselőket.

ezért a frakciók 8 percben reagálhatnak, majd még Orbán is viszontválaszol.

Elsőként a Jobbik elnöke, Vona Gábor szólalt fel, ő kommunikációs trükknek minősítette a beszédet, ami arról szólt, hogy mindenki gyenge. "Ha viccelni akarnék, azt mondanám, nehéz helyzetben van az ország, ha már Gyurcsány Ferenc is sátorban lakik" - mondta.

Vona szerint a beszédből úgy tűnt, mintha nem mi hívtuk volna ide az IMF-et, hanem ők kérnek tőlünk hitelt. "Ha a miniszterelnök szerint nincs szükség az IMF-re, akkor miért akarunk megállapodni velük" – tette fel a kérdést. Szerinte Orbán valójában csak az IMF-re akarja kenni a felelősséget saját gazdaságpolitikai hibái miatt. Ezután viszont ő is az IMF Orbán-féle fiktív követeléslistájára hivatkozott.

Vona azt sem érti, miért büszkélkedik Orbán az alternatív feltétellistával, szerinte pont ennek a kidolgozása lett volna a munkája Fellegi Tamásnak és Varga Mihálynak. "Hol van a munkahelyteremtés" - tért rá a következő témára. Szerinte ugyanis a közmunkaprogram nem munkahelyteremtés, hanem szociális ügy. Majd a kivándorlásról beszélt, arról, hogy a fiatalok fele készül emigrálni. Következő pontként regisztráció helyett műveltségi cenzus bevezetését javasolta a választásokon, illetve nullaforintos kampányt.

Ezután a mezőgazdaság és az építőipar tíz százalék feletti visszaeséséről, illetve Ángyán József állami földalappal kapcsolatos megállapításairól beszélt, mert ezeket hiányolta Orbán beszédéből. De hiányolta Simicska Lajost és Nyerges Zsoltot is a beszédből. "Arra kérem a miniszterelnök urat, hogy ha nincs félnivalója, és bízom benne, hogy nincs félnivalója, akkor segítse a vizsgálóbizottság felállítását" – mondta. Beszélt még a csókakői rendőrségi akcióról és arról, hogy a TEK-vezér Hajdu Jánost "megoldandó problémának" nevezte a Jobbikot.

Az LMP vezérszónoka szerint Orbán beszéde "a valóságészlelet teljes hiányáról tanúskodó mesedélután" volt. "Az államépítési lázzal kapcsolatban Ön el van tévedve. Úgy beszélt a fajokon és osztályokon alapuló rendszerekről, mintha 1989-ben vette volna át a kormányzást. Önök egy parlamenti demokráciában vették át a kormányzást, ez nem igényelt volna államépítési lázat" – mondta. Szerinte a kormány tovább rombolta az igazságosságot és leépítette a demokratikus intézményrendszert. Volt szó fékekről, ellensúlyokról, alkotmánybíróságról, kétharmadban rögzített adórendszerről, stb.