Bocsánatot kért, de nem mond le parlamenti mandátumáról a jobbikos Gyöngyösi Márton, aki hétfőn arról beszélt, hogy össze kéne írni a zsidó származású politikusokat. Képviselőjével szemben a Jobbik sem tervez retorziót, a párt alelnöke szerint Gyöngyösi „élőszóban nem volt elég precíz”, kettős állampolgársággal rendelkezők helyett véletlenül beszélt zsidó származásúakról. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség feljelenti a politikust, és csalódottak a Gyöngyösinek válaszoló államtitkár erőtlen mondatai miatt is.
„Védhetetlen és félreértelmezhető volt, rosszul fogalmaztam” – mondta az Indexnek kedden Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője. A politikus hétfőn a Parlamentben a Gázai övezetben zajló konfliktus kapcsán azt mondta: itt lenne az ideje annak, "hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”
Gyöngyösi kedden azt mondta: az elhangzottak miatt elnézést kér zsidó honfitársaitól, felszólalásban ugyanis nem a zsidó származásúakról, hanem a kettős állampolgársággal rendelkezőkről akart beszélni. Hozzátette: nem tervezi, hogy a történtek miatt lemond a parlamenti mandátumáról. Szerinte élőszóban előfordul, hogy az ember rosszul fogalmaz, hibát követ el, és ha a félreértést az ember megnyugtatóan tisztázza, akkor indokolatlanná válik a lemondás.
A politikus hozzátette: ha a média jóindulattal értelmezte volna a szavait, akkor a mondanivalója az eredeti felszólása alapján is érthető lett volna. Kedd délelőtt Gyöngyösi közleményben is elnézést kért, délutánra pedig sajtótájékoztatót hívott össze az ügyben, ahol megismételte az általa elmondottakat.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke az Indexnek azt mondta: a Jobbik hétfő reggeli frakcióelnökségi ülésén kérték meg Gyöngyösit, hogy a parlamenti képviselők állampolgársági vizsgálatát vesse fel az parlament ülésén. Novák szerint a párt szeretné, ha kiderülne, ki kettős állampolgár az országgyűlési képviselők közül. Az ellenzéki politikus szerint a kettős állampolgársággal rendelkezők közül különösen azok jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, akik izraeli állampolgárok is egyben. Novák szerint több MSZP-s képviselő – példaként Steiner Pált említette – Izrael állam kitűzőjével jelent meg az Országgyűlésben. A Jobbik ezért kíváncsi arra, hogy ezek a képviselők melyik állam érdekeit képviselik, mondta Novák.
A Jobbik tehát nem a származás, hanem az állampolgárság kérdését akarta felvetni a Jobbik alelnökének magyarázata szerint. Novák azt mondta: Gyöngyösi a felszólásában pongyolán fogalmazott, hibát követett el, amikor zsidó származású emberekről beszélt. „Élő szóban előfordul, hogy nem olyan precíz az ember, mint írásban” – mondta Novák. A politikus szerint ennek ellenére nem valószínű, hogy Gyöngyösit megrovásban részesítenék, ennek oka, hogy a politikus nem szándékosan követte el a hibát.
Novák hozzátette: a kérdést korábban Vona Gábor pártelnök is felvetette. Vona november 21-én, az izraeli nagykövetség előtti tüntetésen azt mondta: a Jobbik a kormánytagok, és az országgyűlési képviselők nemzetbiztonsági átvilágítását követeli, hogy kiderüljön vannak-e izraeli állampolgárok közöttük. A Jobbik alelnöke emlékeztetett arra is, hogy az ellenzéki párthoz köze álló Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete még júliusban levélben kereste meg a parlamenti képviselőket, hogy rendelkeznek-e kettős állampolgársággal. A szervezet honlapja szerint a megkeresésre 18-an válaszoltak, köztük jobbikos, fideszes, KDNP-s, MSZP-s LMP-s képviselők.
Gyöngyösi szavaira elsőként Németh Zsolt külügyi államtitkár reagált hétfő este a parlamentben. Az Országgyűlés Hivatala által az Index rendelkezésére bocsátott nem hitelesített jegyzőkönyv szerint Németh így fogalmazott: "Hát, tisztelt képviselő úr, ne haragudjon, de ennek a kutatásnak én nem tudok a támogatója lenni. Úgy gondolom, az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten.”
A kormányszóvivői iroda kedden már arról adott ki közleményt, hogy “a magyar kormány a leghatározottabban elítéli” Gyöngyösi kijelentését. “A kormány a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulás ellen, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat visszaszorítsa. A kormány egyúttal világossá teszi, hogy az ország valamennyi polgárát megvédi az ilyen inzultusoktól” – írták le újra a hasonló helyzetekben már többször alkalmazott mondataikat.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, Köves Slomó kedden bejelentette, hogy a hitközség büntetőfeljelentést tesz az “uszító képviselő” ellen. Az EMIH közleménye szerint “bárhogy is magyarázza utólag pártja az elhangzottakat, Gyöngyösi nemcsak a képviselők és a kormánytagok körében listázná a zsidó származásúakat, hanem az »itt élők«, azaz a teljes magyar lakosság körében”, ez pedig. “maga a nácizmus vegytiszta formája”.
Az EMIH a Gyöngyösi kijelentését kísérő “erőtlen reakciókat” is keményen bírálta. A közlemény szerint amennyire megnyugtató volt a vérvád felemlegetésének idején a kormány kiállása, “annyira csalódást keltettek tegnap a jobbikos képviselőnek válaszoló kormányképviselő erőtlen szavai, és az ülésteremben helyet foglaló képviselők teljes passzivitása.”
Szerettük volna megkérdezni Németh Zsoltot a hétfői parlamenti reakciójáról, arról, hogy Gyöngyösi kijelentésének elhangzása után miért nem fogalmazott olyan egyértelműen, mint a kormány mai közleménye, miért nem határolódott el világosan a kijelentéstől, miért nem utasította azt vissza határozottan. Telefonon őt nem tudtuk elérni, ezért a Külügyminisztérium sajtóosztályán tettük fel a kérdést. Azt a választ kaptuk, hogy Németh Zsolt az ülésen egy percben tudott reagálni Gyöngyösi javaslatára, és a "rendelkezésre álló időn túl az államtitkár kifejtette, hogy Gyöngyösi Márton képviselő kijelentését egyértelműen elfogadhatatlannak tartja".
“A rendelkezésre álló időn túl” fordulat alatt azt értik, hogy az államtitkár “a sajtónyilvánosság előtt kifejtette”, válaszolta visszakérdezésünkre a sajtóosztály. Vagyis az államtitkár keddi, az MTI-nek adott nyilatkozatára utaltak, és nem arra, hogy hétfő este még beszélt volna Németh Gyöngyösivel. A külügy keddi levelében egyébként az áll, hogy államtitkár szerint Gyöngyösi “új fajelméletet fejtett ki”, amikor összefüggésbe hozta a származást és a nemzetbiztonsági kockázat fogalmát. “Az államtitkár rámutatott: ilyen összefüggés nem támogatható, és azt a legmélyebben elítéli. Gyöngyösi Márton felvetése ellentétben áll az emberi méltósággal és az alapvető emberi jogokkal. A képviselő nézetei megosztják a magyar nemzetet és ellentétben állnak a befogadáson alapuló nemzetfelfogással” – írták.
Gyöngyösi, aki most a külügyi bizottság alelnöke, a 2010-es kampányban a Jobbik külügyminiszter-jelöltje volt. Kecskeméten született, de gyerekkorát hivatalos önéletrajza szerint Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában töltötte, mivel az apja a külkereskedelemben dolgozott. Az érettségit már Budapesten tette le, egyetemre pedig a dublini Trinity College-ba és Nürnbergbe járt, közgazdaságtanból és politológiából szerzett diplomát. Négy évig Dublinban dolgozott adótanácsadóként a KPMG nevű cégnél. Önéletrajza szerint "2004-ben a szüleitől örökölt büszke magyarságtudattól vezérelve hazaköltözött, hogy szaktudását nemzete javára fordítsa". 2006 óta dolgozik a Jobbikban.
A képviselő nem tartozik a legaktívabb jobbikosok közé. A november 2-ig tartó időszakra vonatkozó parlamenti összesítés szerint 60-szor szólalt fel a 2010-es alakuló ülés óta. Ezzel az összes képviselő körében a 143. helyen, az erős középmezőnyben áll, de a sokat beszélő Jobbik-frackióban társai nagyjából kétharmada többet szerepel nála.
Legelső napirend előtti felszólalásában is Izraellel foglalkozott. Eddigi legnagyobb visszhangot kiváltó kijelentését viszont nem a parlamentben tette, hanem a The Jewish Chronicle című folyóiratban, 2012 elején. A lapnak adott nyilatkozatában megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát, azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt. A Külügyminisztérium akkor határozottan elítélte Gyöngyösi kijelentéseit, az MSZP pedig feljelentette holokauszttagadásért. Gyöngyösi akkor utólag azt mondta: manipulálva idéztek tőle, de azt a kijelentését fenntartotta, hogy Magyarországon és világszerte is virágzik az izraeli etnobiznisz, amely a holokauszt áldozatait használja fel, illetve hogy a holokauszt magyar áldozatainak számáról vita van.
Baráth Zsolt jobbikos képviselő áprilisban az Országgyűlésben az 1883-as tiszaeszlári perről kapcsán azt új világrend hatalmának fokozatos erősödéséről beszélt, és arról, hogy "a világhódítók hatalmát csak az igazság kimondásával lehet megtörnünk". A felszólalás után a fideszes Fónagy János sajnálkozását fejezte ki, az LMP pedig „antiszemita uszítás” miatt lemondásra szólította fel Baráth Zsoltot.
Az egyházügyi törvény tavalyi parlamenti vitája során jobbikos Novák Előd "egy görög katolikus pap unokájaként" azt kifogásolta, hogy a görög katolikus egyházat annak ellenére sem nevezték meg az egyházi törvényben, hogy háromszázezer tagja van, míg "például izraelita hívő" összesen 12 ezren. Ehhez képest három zsidó hitközséget is egyházként ismerne el az egyházi törvény, mondta. Fónagy János pedig arra figyelmeztette Novákot, hogy ha „azon csodálkozik, hogy kevesen vannak Európa legnagyobb zsinagógájában, az pont a maga szellemi elődei miatt van, akik hatszázezer nemzettársunkat pusztították el".
Csurka István a MIÉP elnöke 2001-ben azt mondta: a Mazsihisz "meg akarja akadályozni az egységes, tiszta, s a magyar zsidóságot a maga vallási értékén tiszteletben tartó nemzeti öntudat kialakulását, ébren akarja tartani a nemzeti bűntudat közérzetét, mert csak ennek a bűntudatnak a fenntartásával véli megőrizhetni a gazdasági, pénzügyi és a kulturális életben korábban megszerzett pozícióit".
ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész a MIÉP által kiadott Ébresztő című lap egyik 2002-es számában azt írta: "... a galíciai jöttmentek hada ... nácikat is nem egyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba ... Rekeszd ki őket! Mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!" A kijelentések miatt az ügyészség vádat is emelt Hegedűs Lóránt ellen közösség elleni izgatás miatt, később azonban felmentették.