Az AB december 28-i döntése után elhárult az akadály több, problémásnak tartott jogszabály alkotmánybírósági vizsgálata elől. Ezek közül már több törvény ügyében is érkezett beadvány az AB-hoz. A testületet csak laza szabályok kötik a napirendre vétellel kapcsolatban, miközben az időzítésnek komoly szerepe lehet.
Az elmúlt két évben az Országgyűlés több olyan jogszabályt is elfogadott, melyek alkotmányosságával kapcsolatban komoly aggályok merültek fel. Ilyen a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, 2012-ben módosított törvény (bszitv.), ami az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét felhatalmazza, hogy az igazságszolgáltatás gyorsítása érdekében pereket helyezzen át más bíróságokra. Ez a kritikusok szerint sértheti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert a kézivezérelt rendszerből hiányoznak a garanciális elemek.
A büntetőeljárásról szóló törvény (betv.) módosításaival a legfőbb ügyész kapott lehetőséget , hogy a területileg illetékestől eltérő bíróságon emeljen vádat. Ez azért ütközhet az Alaptörvénybe, mert az ügyészséggel szemben a védelemnek nincs joga bíróságot választani, ami sértheti a fegyveregyenlőség elvét és a pártatlan bírósághoz való jogot. A betv. vonatkozó pontját az Alkotmánybíróság 2011 decemberében már megsemmisítette, és a jogalkotó ezt azóta sem "orvosolta".
Az egyházügyi törvény megteremtette a lehetőséget, hogy az egyházi státusz megadásával a parlament diszkrecionális, azaz törvényesen szabályozott szempontok nélküli politikai döntéssel tehessen különbséget egyház és egyház között. Ez ugyanis sérti a felekezeti egyenlőség alkotmányos alapelvét, mely szerint a laikus államnak vallási és lelkiismereti meggyőződésre vonatkozó kérdésekben semlegesnek kell maradnia. Mivel az egyházi státuszról szóló parlamenti határozat megfellebbezhetetlen, jogorvoslatra sincs lehetőség.
A kritikák súlyát a kormányoldal is érzékelte, ezért más szabályokkal együtt 2011 végén ezeket is beleírta az Ár.-ba, hogy így védje meg őket az AB vizsgálódásától. Csakhogy tavalyi utolsó döntésében az AB a nem átmeneti Ár.-rendelkezéseket, köztük ezeket is megsemmisítette, megnyitva az utat az érintett jogszabályhelyek alkotmányosságának tartalmi vizsgálata előtt. A döntésre reagálva Szájer József, az Alaptörvény egyik kidolgozója kijelentette, hogy a kérdéses szabályokat magába az Alaptörvénybe is beleírhatják (utóbb viszont Rogán Antal frakcióvezető cáfolta, hogy ilyesmi elhangzott volna).
A legfőbb ügyész "vádáthelyezési" jogköre az AB decemberi döntésével teljesen eltűnt a jogrendszerből, így ha a koalíció azt mégis vissza akarja állítani, a betv.-t és az Alaptörvényt is módosítania kell. Bonyolultabb a helyzet Handó Tünde OBH-elnök peráthelyezési jogkörével.
Nincs nyoma, hogy amíg lehetősége volt rá, Polt Péter legfőbb ügyész élt volna vádáthelyezési hatáskörével. Az Országos Bírói Hivatal honlapján viszont Handó Tünde elnök összes határozata elolvasható, így az általa kezdeményezett peráthelyezések gyakorlatáról hozzávetőleges képet lehet alkotni. Az alapos vizsgálathoz az érintett bírók korábbi döntéseit és az ítéleteket is tanulmányozni kéne, mindenesetre a bíróságok kijelölésével kapcsolatos kritikák egyelőre részben igazolódtak csak be.
Az áthelyezett perek között számos olyan akad, ami politikailag kényes, vagy ahol polgári ügyben az állam érintett fél. Az előbbiek közé tartozik a sukorói telekcsere, Hagyó Miklós és társainak büntetőpere, Kocsis István volt MNV és BKV-vezér pere, Varga Tamás egykori Fidesz-háttérember büntetőügye.
Az akár a költségetésre is kiható perek közül az Álomsziget - Magyar Állam, a Reorg - MNV, a MOL-Tigáz, a Magyar Állam - SCD Holding és a Keler - Codeplay jogviták említhetők. Ezek mellett akad pár önkormányzati per, valamint számos, politikai vagy közpénzügyi szempontból teljesen érdektelen ügy.
A perek gyorsítása érdekében az egyenletesebb ügyterhelés felé tett lépéseket, így az eljáró bíróság kijelölését egyébként maguk a törvény kritikusai sem tekintik rossz iránynak. Ennek azonban szerintük az alkotmányos, átlátható megoldása az lehet, ha nem egy személy dönt a perekről, hanem azokat automatikusan, sorszám szerint terítik szét a kevésbé terhelt bíróságok között.
A kormány októberben számos pontban kezdeményezte a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alkotmányosságának vizsgálatát az AB-n, ám pont az eljáró bíróság kijelöléséről szóló paragrafus nem szerepel a felsorolásban.
Így Handó Tünde bíróságkijelölési hatásköre továbbra is hatályos. Ha pedig a koalíció tart annak alkotmánybírósági tesztjétől, kénytelen lesz beleírni az Alaptörvénybe.
Amennyiben a peráthelyezés nem kap alkotmányos védelmet, több úton is az AB elé kerülhet. A Velencei Bizottság kritikái nyomán a bszitv.-be egyebek mellett bekerült, hogy az eljáró bíróság kijelöléséről szóló OBH-elnöki döntést az érintett peres fél megfellebbezheti. A fellebbezéseket a Kúria bírálja el, és a jogorvoslati eljárás ezen az úton alkotmányjogi panaszként könnyen az AB-nál landolhat.
Emellett az ősz folyamán az Alkotmánybíróság befogadta Hagyó Miklós ügyvédjeinek a per áthelyezésének alkotmányosságát megkérdőjelező alkotmányjogi panaszát. Az ügy napirendre vételéről viszont egyelőre nincs hír.
Az egyházügyi törvény első verzióját az AB 2011 december 19-én közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette, mire azt az Országgyűlés 11 nappal később szinte változatlan formában újra elfogadta, ismét 11 felekezet egyházi státuszát ismerve csak el. Az alapjogi biztos ezért 2012 augusztusban megint az AB-hez fordult, kérve a jogszabály megsemmisítését.
Az AB befogadta az ombudsman beadványát, valamint egy ugyanilyen tárgyú alkotmányügyi panaszt is, ám a napirendre vételükről egyelőre szintén semmit nem tudni.
Az AB-t ugyanis a határozathozatalra nézve csak az előzetes normakontroll (ilyen volt Áder beadványa a választási eljárásról szóló törvényről) esetén köti (30 napos) törvényes határidő. Minden más esetben az AB ügyrendje az irányadó, mely csak belső, eljárási időkorlátokat szab meg, ám a végső határozatra nézve semmit sem mond. Ezt példázza a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítását kifogásoló indítvány: a testület nem döntött róla, a pénzt az állam elköltötte.
A határozatok időzítésének az AB tavaszi személycseréi miatt van jelentősége. A testületben már a kormányváltáskor is többségben voltak a Fidesz (még a paritásos parlamenti bizottság által jöváhagyott) jelöltjei. Azóta a kormánypárt egyedül jelöl: első körben Stumpf István került be új bíróként, Bihari Mihályt pedig újraválasztották. Később a testület létszámát 15-re növelték, majd 2011 szeptemberében jött Balsai István, Dienes-Ohm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária.
Február 24-én Bihari Mihály betölti a 70-et, a helyére a KDNP-s Salamon László érkezik. Április 2-án Holló András mandátuma jár le ugyanígy. Az ő utódját még nem választotta meg a parlament, a Népszava novemberi értesülése szerint Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese lehet a befutó. A tavasszal érkező alkotmánybírókkal nyolcra nő a kormányváltás óta, konszenzus nélkül választott alkotmánybírók száma, és heten maradnak a régiek.
Az AB tavaly több fontos ügyben is nagyon szűk többséggel döntött, és a törés is nagyjából a régi/új bírók választóvonala mentén húzódott. Az alkotmánybírók szavazataira elsősorban a különvéleményekből lehet következtetni, ebből a szempontból a bírók nyugdíjazásáról szóló júliusi döntés volt a leglátványosabb. Bihari nem vett részt a döntésben, a többi hat, a kormányváltás óta választott bíró és Lenkovics Barnabás különvéleménnyel élt. A szavazategyenlőség miatt az elnök Paczolay Péter voksa duplán számított, így az AB megsemmisítette a jogszabályt.
A családvédelmi törvényről, az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről és a regisztrációról szóló döntéseknél nehezebb kiolvasni a szavazatarányt (a nemmel szavazóknak nem muszáj különvéleményt írniuk). A különvéleményeket rendre a Balsai, Dienes-Oehm, Lenkovics, Szalay és Szívós alkotmánybírók alkotta kör tagjai jegyezték.