Egyes iskolákban csak szóban, máshol írásban is elkezdték figyelmeztetni a szülőket arrra, mi a teendőjük, ha nem akarják, hogy a gyerekük kínos helyzetbe kerüljön egy rendőr előtt. Január elseje óta a rendőrök egyenesen az iskolaigazgatóhoz vihetik azokat a 14 év alatti gyerekeket, akik tanítási napon nincsenek iskolában, nincs velük felnőtt, és nem tudják „hitelt érdemlően” igazolni, hogy engedéllyel vannak távol. Az erről szóló törvénymódosítást még nyáron szavazta meg a parlament, de csak idén lépett hatályba.

A rendőröket feljogosították arra, hogy adatokat kérjenek le a megállított gyerekekről a köznevelés információs rendszere (KIR) nevű központi nyilvántartásból, így megtudhatják, hova járnak iskolába. A törvény szerint mielőtt a rendőr elindulna a gyerekkel az igazgatóhoz, először fel kell hívnia az iskolát, mert csak “a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetés” után kísérhetik a diákot a vezetőhöz.

Ha nem iskolakerülésről van szó, azt a törvény szerint háromféle papír valamelyikével tudja bizonyítani a gyerek: vagy az iskola, vagy orvos, vagy a szülő írásbeli igazolása kell. Sok iskola igazolásmintát tett ki a honlapjára a szülőknek „a vitás helyzetek megelőzése érdekében”. Az iskolák maguk is készen kapták az igazolásmintákat az emberierőforrás-minisztériumtól körlevélben. Az igazolásra rá kell írni a gyerek nevét, születési idejét, anyja nevét, az iskola nevét, címét, az évfolyamot, a távolmaradás okát és azt is, hogy melyik napra, napokra vonatkozik.

A körlevélben azt javasolták az iskoláknak, hogy ha munkanapon tanítás nélküli napot adnak ki, és aznap vezetői ügyeletet sem tartanak, akkor előzetesen szóljanak erről a helyi rendőrségnek.

Az Országos Rendőr-főkapitányságnál próbáltunk érdeklődni az első három hét tapasztalatairól, arról, hogy január elseje óta hányszor állított meg rendőr gyereket az új paragrafus alapján, és hányszor kísértek lógó diákot igazgatóhoz. Az ORFK kommunikációs szolgálatától azt a választ kaptuk, hogy mivel kevés idő telt el a jogszabály hatálybalépése óta, egyelőre nincsenek adataik.

A Belügyminisztériumnak eredetileg szigorúbb elképzelései voltak. Amikor tavaly áprilisban közzétették az iskolakerülésről szóló törvény tervezetét, abban még iskolaőrökről is szó volt, akiknek bizonyos esetekben testi kényszer alkalmazásához is joguk lett volna. Az iskolaőrök gondolata nem tetszett az ombudsmannak, de még a KDNP-nek sem igazán, és a júniusban parlament elé terjesztett változatban már nem is volt benne. Az eredeti terv abból a szempontból is puhult egy kicsit, hogy nem az összes tanköteles korú, tehát 16 év alatti diákot vihetik vissza az iskolába a rendőrök, csak a 14 év alattiakat.

Az iskolakerülés ellen korábban úgy próbált fellépni a kormány, hogy bevezették: a lógós diákok családjától meg lehet vonni az iskoláztatási támogatást. A szociális államtitkárság 2011 nyarán még azzal büszkélkedett, hogy hatásos volt a fenyegetés, és drasztikusan csökkent a lógások száma. A most hatályba lépett belügyminisztériumi javaslat parlamenti vitájában Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár már lényegében elismerte a kudarcot. “Tisztelettel arra szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ezt a törvényjavaslatot és különösen az iskolakerülés megszüntetésével kapcsolatos javaslatait úgy tekintsék és támogassák, mint a probléma megoldásának lehetséges eszközét, hiszen abban egyetértés mutatkozott az eddig felszólaló képviselőtársaim körében, hogy az eddigi megoldások nem vezettek eredményre. Ezek a megoldások eredménytelenek maradtak” – fogalmazott Kontrát.

A rendőri beavatkozás mellett egyébként a kormányoldal főként azzal érvelt, hogy az utcán csellengő gyerekek veszélyben vannak, könnyen áldozattá válnak. Az MSZP azzal támadta a kormányt a parlamenti vitában, hogy megint rendészeti eszközökkel próbál társadalmi problémát megoldani, mint a hajléktalanok esetében. Harangozó Tamás, a szocialisták vezérszónoka azt feszegette, vajon mi történik majd az ellenszegülő gyerekkel, aki nem akarja hagyni, hogy a rendőr bekísérje az iskolába. Harangozó a rendőrség erőforrásait pazarló tüneti kezelésről beszélt. Az LMP-s Dorosz Dávid hasonlóan érvelt: “Nem az a rendőrség feladata, hogy lógós diákok után rohangáljon az utcán, mert ezzel erőforrást, időt, pénzt és emberi időt veszünk el attól, hogy a valódi feladatokat ellássák." Az iskolakerülés elleni új szabályokat végül úgy fogadta el a parlament az MSZP és az LMP tiltakozása, a Jobbik tartózkodása mellett, ahogy azokat a Belügyminisztérium benyújtotta.