Csütörtöki közleményében a Jobbik üdvözölte David Cameron brit miniszterelnök szerdai bejelentését, mely szerint brit választók 2015 után népszavazáson dönthetnek az ország európai uniós tagságáról, amennyiben a konzervatívok megnyerik az azévi parlamenti választást.

A brit közvélemény egyre szkeptikusabb az EU-val kapcsolatban, a konzervatívok pedig ellenzik az unió napirenden lévő mélyítését. Cameron cáfolta, hogy kormánya hátat akarna fordítani az Európai Uniónak. Mint mondta, arról van szó, hogy Európát szeretné versenyképesebbé, rugalmasabbá tenni.

Az unió működési zavarainak és a közös fizetőeszköz problémáinak azonban a legtöbb elemző szerint a hatásköröket túl gyengén szabályozó uniós alapszerződés és a  tagországok jelentősen eltérő fiskális fegyelmezettsége az oka. A közös kasszába legtöbbet befizető országok ezért szeretnék elérni, hogy minél több nemzeti hatáskör kerüljön Brüsszelbe, ahol jobban érvényesíteni tudnák saját érdekeiket.

Cameron bejelentésén felbuzdulva a Jobbik mai közleményében ismét kiállt egy, az uniós tagságról szóló új népszavazás mellett. A radikális párt szerint a 2003-as népszavazást megelőző kampány során félrevezették a választókat, a kormányok pedig nem voltak képesek "megvédeni a magyar nemzeti érdekeket és meggátolni a nemzeti szuverenitás teljes felszámolására irányuló
gazdasági és politikai unió létrejöttét".

Megalakulása óta sem az Európai Unióból, sem elődjéből, az Európai Gazdasági Közösségből nem lépett ki még egy állam sem, ez azonban nem jelenti azt, hogy erre ne lenne lehetőség. Az alapszerződés lehetővé teszi a kilépést, ha a procedúra megfelel a tagország alkotmányos követelményeinek.

A csatlakozási folyamat során a tagjelölteknek elsősorban a jogállami működést, a stabil demokratikus intézményrendszert és a hatékony piacgazdaságot előíró koppenhágai kritériumokat kell teljesíteniük, végül a csatlakozást az összes tagállamnak jóvá kell hagynia. A kilépés viszont ennél jóval egyszerűbb.

Az EU-ból való kilépésről ugyanakkor a Jobbik szándéka ellenére nem lehet népszavazást tartani. Az Alaptörvény ugyanis tiltja az Alaptörvény módosítására irányuló, és a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket érintő kérdésekről szóló népszavazások kiírását. Az Országos Választási Bizottság 2012 februárjában már el is utasított egy pont erre irányuló kezdeményezést.

Ha azonban Magyarországon a parlamentben kétharmados többségbe kerülnek a EU-ból való kilépést támogató képviselők, módosíthatják az Alaptörvényt, és hatálytalaníthatják az Európai Uniós csatlakozásról szóló törvényt.

Bár az euroszkepticizmus erősödik, Magyarországon a Jobbikot kivéve az összes fontosabb párt egyetért abban, hogy Magyarország helye az Európai Unión belül van. Bő évtizede Orbán Viktor is beszélt még arról, hogy van élet az Unión kívül, 2011-ben Magyarország töltötte be az EU Tanácsának elnöki tisztét, a kormányfő pedig azóta is többször megerősítette, hogy az ország jövőjét az Európai Unión belül képzeli el.