Számos ponton másolja az első Orbán-kormány kulturális nagyberuházását, a Művészetek Palotáját a most induló városligeti szupermúzeum beruházása. Itt is PPP-ben gondolkodnak, itt is felmerült Demján Sándor neve, és a politikusok találják ki, hogy mi kell a kultúrának. A 2002-es projekt 30 évre eladósította az államot, lasszóval kellett beköltözésre hajlandó intézményeket fogni, és a Lágymányosi híd környéke nem lett a turizmus új központja.
Újabb, választásokra időzített megaprojektet mutattak be vasárnap a Szépművészeti múzeumban, amelynek érdekessége a stadionépítésekkel szemben, hogy ez rögtön két választást is érint. A kormány 2014 tavaszán kihirdeti, hogy kinek a tervei alapján építik a Városligetet alapjaiban újraformáló, hat kulturális intézményt magába olvasztó szupermúzeumot. Az új múzeumi negyed megnyitóját pedig a 2018-as választások előtt tartanák meg.
Ahogy arról évente több sajtótájékoztatón beszámolnak, a Ligetbe épített szupermúzeumba költöztetnék a Várból a Nemzeti Galériát, a Kossuth térről a Néprajzi Múzeumot, Kecskemétről a Fotográfia Múzeumot, a Műpából a Ludwig Múzeumot. Itt kapna helyet az épülettel még nem rendelkező Építészeti Múzeum és a Magyar Zene Háza is.
Ami változik, az a projekt ára: 2011-ben még 20-30 milliárdról, 2012-ben pedig 60 milliárdos költségről szóltak a hírek. Balog Zoltán EMMI-miniszter a Szépművészeti múzeumban tartott vasárnapi sajtótájékoztatón már 70 milliárdos költségvetésről beszélt. A korábbi fényes tervek szerint ehhez nem is kell a költségvetési pénz, mert az egészet az EU állja. A jelenlegi állás szerint már szükség van 10 százalékos költségvetési forrásra, azaz 7 milliárdnyi állami pénzre. A fennmaradó 90 százalékot részben az EU fizeti. A kormány ugyanakkor számít arra, hogy a magántőke is szerepet vállal a beruházásban.
Balog Zoltán miniszter példát is mondott mecénásra: a Prima Primissima-díj alapítóját. A felvetés annak fényében érdekes, hogy a díjat az a Demján Sándor alapította, akivel az előző Orbán-kormány kötött szerződést egy hasonlóan nagyléptékű kulturális beruházás, a Művészetek Palotája (Műpa) kivitelezésére. Ez lett a rendszerváltás után a magyar állam egyik legelőnytelenebb szerződése. A PPP-konstrukciónak köszönhetően az állam 30 évig adós Demján cégének több mint 70 milliárd forint értékben: a részleteket jelenleg is fizetjük. „A Műpa PPP-je nem tartozik a gyémántok közé” – volt kritikus a beruházással maga a miniszter is.
Az Index kérdésére a projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti igazgatója hangsúlyozta, hogy ez a PPP nem olyan PPP lesz, mert itt „a magántőke a saját rizikójára fektet be”. Így épül majd például termálhotel a Széchenyi fürdő mellé, mondta el Baán László.
A projekt költségvetését bizonytalanná teszi a tény, hogy most indul az EU következő finanszírozási ciklusa, a részletszabályok még nem ismertek, így nem tudható, hogy milyen támogatási feltételek és formák állnak majd rendelkezésre.
Pedig a kormány az 70 milliárdon felül további 50 milliárdra is számít a Fidesz szlogenje szerint országunkat gyarmatosító EU-tól. Az 50 milliárd forintból a Városligetet újítanák fel. A projekt ezen része sem új, az igazgató másfél éve bejelentette, hogy a Fővárosi Nagycirkusz, a Vidámpark, a Széchenyi Fürdő, a Közlekedési Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum és a Műcsarnok bevonásával olyan családi szórakoztató központot hoznának létre, ahová Európa minden részéből érkeznének látogatók.
A Petőfi Csarnokból családi szórakoztató központ lesz, az Állatkertet pedig felújítják, tette hozzá Balog Zoltán. „Zöldterületet nem veszünk el” – mondta nyugtatólag a miniszter.
A változás a korábban elmondottakhoz képest csak annyi, hogy 2011 végén még úgy számolták, ennek révén évi egymillió fővel bővülhet a turizmus Magyarországon, mostanra a turisták számát 1,5 millióra emelték a tervben.
A projektnek két új eleme van. A Szabolcs utcai kórház épületébe költöztetnék az országos muzeológiai és restaurátori központot. Továbbá felújítanák a Szépművészeti múzeum egyik jelentős méretű termét, a Román csarnokot, amely a második világháborúban megrongálódott és azóta sem nyitották meg a látogatók előtt. A felújítás költségét 2,5-3 milliárdra becsülték. A remények szerint ezt szintén fizet majd az EU, igaz, a jelenlegi szabályok szerint egy ilyen beruházást nem lehet a múzeumépítés költségei közé emelni, azaz csak költségvetési pénzből finanszírozhatnánk.
A Városliget felújítása jelentős változásokkal lenne a Főváros közlekedésére is. Így például Baán László szavai szerint lezárnák a forgalom elől a Koós Károly sétányt, azt az utat, amelyen keresztül a forgalom az M3-as autópályára áramlik. Szó van továbbá „az Andrássy út átstrukturálásáról” is. Nem derült ki, hogy ezt fővárosi vagy állami pénzből valósítják meg, ahogy az sem, hogy a városvezetés miként oldaná meg a felmerülő közlekedési problémákat. A sajtótájékoztatón annyi hangzott el, hogy tárgyalnak a városvezetéssel.
Kérdésünkre Balog miniszter azonban elmondta, hogy már nincs szó a Szőcs Géza által felvázolt Andrássy-negyed koncepciójának megvalósításáról. Mint ismeretes, az azóta leköszönt államtitkár az egész Andrássy utat lezárta volna, hogy ott csak konflisok és lóvasút közlekedhessen, az ingatlanokba kulturális intézmények egész sorát telepítette volna. A Hősök terére pedig alagutat álmodott. Ez volt a kormány hivatalos terve 2012 tavaszáig, amelyben a konkrétumokat, például a főváros szerepét, a finanszírozás kereteit, a szakmai hátteret ugyanolyan nagyvonalúan kezelték, mint most.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Liget rekonstrukciójának tervét április 30-áig készítik el, június 30-ig pedig kiírják a nemzetközi tervpályázatot az épületek megtervezésére. Ezen feladatokra már most 100 millió forintot biztosít a kormány. Nem esett szó ugyanakkor arról, hogy milyen koncepciók alapján írják ki az építészeti pályázatot, hiszen az épületnek nyilvánvalóan az adott intézmény szakmai igényeihez kell alkalmazkodni. Ha nem tudják, az egyes vezetők mit és hogy akarnak kiállítani, milyen programtípusokat terveznek (előadások, konferenciák, foglalkozások), akkor nem lehet alkalmas épületet tervezni.
A felvetésre Baán László elmondta, hogy már felálltak a munkacsoportok, és júniusig kidolgozzák ezen alapvetéseket. Aminek ellentmondott a tény, hogy lapunk újságírója körül állt néhány érintett intézmény neves szakembere, akik bevonása nélkül nehezen képzelhető el hiteles szakmai koncepció, ám ők nem tudtak semmilyen egyeztetésről a projekt kormányzati tervezői és az intézmények vezetése közt.
Hasonló volt egyébként a helyzet a Művészetek Palotája esetében, amelyet kormányzati parancsra hoztak létre, és már állt az épület, amikor kiderült, hogy a kulturális tárca által javasolt intézményeknek nincs is szükségük új helyre. Ekkor kezdődött az évekig tartó bohózat, amelyben a politikusok által kitalált 4M nevű kiállítóhelyre megpróbáltak műtárgyakat, a hagyományok házába pedig valamilyen tánctársulatot keríteni.
Hasonló forgatókönyvet jelez, hogy a kormány most azt a Ludwig múzeumot akarja ideköltöztetni, amelyet végül erővel parancsoltak be a Műpába. Az azonban nincs kitalálva, hogy mi lesz a másik kulturális intézményben felszabaduló hellyel. Baán László szerint 2018-ig van esély arra, hogy a Ludwig Múzeum után a Művészetek Palotájában felszabaduló helyre egy-két nagy magángyűjteményt lehessen meghívni, míg a budai Vár felszabaduló tereinek egy része kormányzati funkcióknak, másik fele a történelmi rekonstrukció után palotamúzeumnak adhat otthont.