A fideszes Font Sándor pont arról a regisztrációs díjról kérdezte volna a kormányt, amit az elfogadott napirend szerint már ma törölni fognak a földtörvényből.
Miközben az ÁNTSZ előre bejelentett ellenőrzést tart a parlamentben a nemdohányzók védelmében született törvények betartásáról, a képviselők dönthetnek a nevében "a fiatalok nemdohányzásáról", a gyakorlatban a dohánykereskedelem államosításáról szóló törvény módosításáról. Az új ötlet, hogy a nemzeti dohányboltra átkeresztelt trafikok maradjanak mégis trafikok. Vagyis dohánytermékek mellett árulhassanak még mást is, például alkoholt vagy energiaitalt. A hét legfontosabb eseménye mégsem ez, hanem az alaptörvény legeslegújabb módosításának keddi vitanapja lesz. A húsvéti alkotmányt, aminek az április 25-i ünneplését is beleírják az alaptörvénybe, most több tucatnyi új paragrafussal bővítik, hogy a diákok röghöz legyenek kötve, a kommunisták meg legyenek bélyegezve, hogy a kereskedelmi média ki legyen zárva a választási kampányból, az Alkotmánybíróság pedig az alkotmány vizsgálatából.
Aktuálisabb interpellációval nem is kezdődhetne a hét, a szocialista Hiller István arról a röghöz kötésről kérdezi Balog emberminisztert, ami ellen bő egy hete folyamatosan tiltakoznak a diákok, és amit a kormány most az alkotmányba is beleírna. A jobbikos Gyenes Géza a nemzet "tragikus népességfogyását" igyekszik megállítani felszólalásával. A kormánypárti öninterpelláló azt kérdezi, hogy tényleg csökken-e valaminek az ára, nahát.
Ezzel szemben a második kör ellenzéki interpellálói egyből támadásba lendülnek. "Káosz és kosz" - címezte meg a vidékfejlesztési miniszternek szóló interpellációját a szocialista Szabó Imre. "Mikor épülhet meg végre a megígért korszerű mentőállomás Tapolcán?" - faggatózik a jobbikos Ferenczi Gábor. "Miért titkolja a kormányzat a felnőttképzésben nyertes pályázatokat?" - intrikál a szocialista Sós Tamás. Zárásként a jobbikos Zagyva György Gyula akar szólni a "felelőtlen kisebbségről".
Az MTK éppen az NBII-ben játszott, amikor felzengett a kórus a Hungária körúton. Az ultrák a díszpáholy felé fordulva skandáltak. Történt mindez azért, mert előtte Deutsch Tamás, az egyesület elnöke egy felelőtlen kisebbséget hibáztatott azért az augusztusi incidensért, amikor is az MTK kemény magja a Felcsút elleni idegenbeli meccs után állítólag Orbán Viktor nevét vette a szájára, nem éppen pozitív értelemben.
Aktuálisabb témával nem is kezdődhetne az ülés, a szocialista Hiller István a felsőoktatásról szól majd. Utána a jobbikos Z. Kárpát Dániel érdeklődik a hitelkárosultakra vonatkozó kormányzati tervekről. Az LMP frakciója megszűnt, így a két ellenzéki után két kormánypárti felszólaló következhet: a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc a székely zászlóról, Rogán Antal pedig "közös dolgainkról" kíván szólni.
Kövér László csak megnyitotta a tavaszi ülésszak második hetét is. Az ülés kezdetén bejelentette az LMP frakciójának megszűnését, amivel az LMP volt képviselői bizottsági helyeiket is elvesztették.
Az első napirend előtti felszólaló a volt oktatási miniszter, Hiller István (MSZP). Meglátása szerint 2013-ra a felsőoktatás válságba került, ami egyrészt pénzügyi, másrészt együttműködési válság. A válság szerinte az önfinanszírozó felsőoktatás ötlete miatt alakult ki, mert a kormány gyorsan és radikálisan akarta csökkenteni az egyetemek állami finanszírozását. "Ez a koncepció két és fél év után megbukott" - jelentette ki Hiller, aki szerint "ilyen a világon sehol, egyetlen egy országban sem működik". Szerinte ezt mondták az oktatók, a kutatók és a hallgatók is, de a kormány nem hitt nekik.
Hiller szerint a felsőoktatás válsága egyértelműen 2010 utáni okokra vezethető vissza. Szerinte semmi sem indokolta a forráselvonások mértékét. Majd arról beszélt, hogy a szocialisták kormányzása idején ennél sokkal több pénzt adtak az egyetemeknek. Ezután rátért a szervezeti válságra, amit az egyetemi autonómia korlátozása okoz szerinte. Ebben a kulcsszereplő az egyetemek élére kinevezett kancellár, aki a pénzügyekért felelős. "Azért az szép lesz, amikor egy pénzügyminisztériumi osztályvezető-helyettes oktatja ki a Corvinus rektorát, hogy hogyan kell költségvetést készíteni" - mondta. És még arról is beszélt, hogy a kormány még csak nem is tájékoztatta megfelelően a felsőoktatásban dolgozókat. "Változás kell, mert az a változás, amit meghirdettek 2010-ben, az megbukott" - mondta. Szerinte csak a kormányváltás segíthet.
A kormány nevében Halász János beszél, tán utoljára az emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkáraként. Ebben a szerepében még egyszer, utoljára az elmúlt nyolc évet okolta minden bajért. Hiller szerinte nem vette figyelembe, hogy a felsőoktatásban részt vevők fele nem szerzett diplomát, és hogy rengetegen jártak hat-hét-tíz évig egyetemre. És még PPP-konstrukcióban végzett beruházásokat is felemlegette. Állította, hogy a felsőoktatás idén 23 milliárddal kap több pénzt, mint tavaly. Érdemként beszélt arról is, hogy a művészeti egyetemeknek sikerült kikönyörögniük egymilliárd forintot arra, hogy egyáltalán működhessenek. Halász szerint ezt az egyetemek Balog minisztertől kérték, valójában Lázár János miniszterelnökségi államtitkárnál lobbizták ki.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel a hitelesek várható sorsáról beszélt napirend előtt. "Akkut helyzet, ketyegő bomba" - jellemezte a lakáshitelesek helyzetét. Szerinte most már statisztikailag kimutatható, hogy a gazdasági növekedés is azért stagnál, mert a lakáshitelesek "idegen hátterű pénzintézeteknek" fizetnek. Bírálta az árfolyamgátat is, amire a második körben is csak a jogosulti kör 26 százaléka jelentkezett be. A nemzeti eszközkezelőt is bírálta, amely eddig csak hatszáz ingatlant vásárolt fel. Követelte, hogy a kormány álljon a hitelesek mögé a bankokkal szemben. A végén arra jutott, hogy ha a kormány nem áll a hitelesek mögé, azok könnyebben döntenek a kivándorlás mellett.
A Google egyetlen találatot mutat az "idegen hátterű pénzintézetek" szakkifejezésre. Az is parlamenti felszólalás, és azt is Z. Kárpát Dániel mondta el, még tavaly nyáron.
A kormány nevében válaszoló Czomba Sándor államtitkár szerint "ha valamelyik kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy nem állt a hitelesek mellé, az ez a kormány". Ezután felsorolta a végtörlesztéstől az árfolyamgáton át a nemzeti eszközkezelőig mindent, amit ilyenkor fel szoktak sorolni a kormánypárti politikusok. Megtudtuk, hogy az idén az eszközkezelő 13000 ingatlant, ebből tízezer lakást vásárolna fel.
Éppen egy hónapja, a vásárosnaményi kihelyezett kormányülésen tartott a kormánynak előadást Czomba Sándor, és utána még sajtótájékoztatót is tartott Orbán viktor miniszterelnökkel.
"Ha én zászló volnék" - címen szólalt fel a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc, aki egy Konrad Adenauer idézettel kezdett, amiben a német kereszténydemokrata a nemzetállamok feloldódását vizionálta a jövő Európájaként. Innen pár logikai lóugrással eljutott odáig, hogy hiába gondoltuk mindenre gyógyírnek a demokráciát a kommunizmus bukása után, már 1990-ben csalódni kellett ebben a reményben, mert Marosvásárhelyen magyarellenes pogrom volt. Innen újabb lóugrásokkal eljutott odáig, hogy a romániai magyaroknak joguk van székely zászlót tűzni intézményeikre.
A székely zászló kinézetéről 2004 januárjában döntött a Székely Nemzeti Tanács, a Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet. A zászlót Kónya Ádám tervezte, előzménye pedig egy 1601-ből való lobogó, amelyet Székely Mózes erdélyi fejedelem katonái használtak a goroszlói csatában. A zászlók Habsburg hadizsákmányként kerültek Prágába, és a 19. század végén kezdtek csak újra foglalkozni velük a Turul című folyóiratban. Korábban egy vörös-fekete zászlót is azonosítottak székely zászlóként, amelyen szintén ott a hold és a nyolcágú csillag. Azt a típust a 20. század második fele előtt nem használták, a kommunizmus idején a Magyar Autonóm Tartomány jelképe volt.
A kormánypártok szokásos ritmusában kereszténydemokratának kereszténydemokrata válaszolt. "Kék zászlóban sárga csillag. Ilyen az Európai Unió zászlója és ilyen a székely zászló is. A különbség az, hogy az EU zászlója mindenhol ki van tűzve Romániában, a székely zászlót viszont úgy látszik, tilos" - válaszolta Rétvári Benve igazságügyi államtitkár Kalmárnak, majd arról beszélt, hogy a katalánoknak és a skótoknak autonómiája van, ezért a székelyeknek is joguk van az önrendelkezéshez Romániában. Felsorolta azokat az uniós határozatokat és törvénycikkeket, amelyek a nemzetiségek jogait garantálják. Végül azzal példálózott, hogy a jövőben a nemzetiségi képviselők könnyített választással juthatnak parlamentbe. Szerinte már az is jó volna, ha ez megvalósulna Romániában. Egyébként ez ott már megvalósult.
Múlt héten írtuk, most is érdekes!
Traian Basescu román elnök így gondolkodik a székely zászlóról: "Levetettem a zászlódat, öregem, kitűzheted az udvarodon, használhatod a hétvégén, de nincs keresnivalója a közintézményeken."
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője megint a parlamenten kívüli Bajnai Gordonról beszél. Az apropót az adta, hogy Bajnai hétfőn hirdeti meg gazdasági programját. Rogán azzal kezdte, hogy Bajnai kormányzása idején hét százalékos volt a gazdasági visszaesés, és nőtt az államadósság. Szó volt még az IMF-ről, a nyugdíjcsökkentésről és az ingatlanadóról, amit Rogán szerint Bajnai bevezetett - valójában a javaslat elbukott, még mielőtt hatályba lépett volna. Beszéde végén megpróbálta kitalálni, hogy mit tenne ma Bajnai Gordon. Rogán szerint semmi jót. "Bajnai Gordon az nem a jövő, hanem a múlt embere" - mondta.
Rogán felszólalására nem kívánt reagálni a kormány, így most a napirendi vita következik, aztán az interpellációk.
Hétfőn terjesztette be a kormány, de a napirendi vitában előterjesztett javaslat alapján már ma el is fogadnák a földtörvény legújabb módosítását. Erre azért van szükség, mert a földtörvény módosítása teljes zavart okozott a földnyilvántartásban, ugyanis a törvény szövege alapján minden termőterületet regisztrálni kellett volna, minimum hatezer forintért. Most a módosítás után ez ingyenes lesz, akik pedig eddig befizették a díjat, azok visszakapják.
A fideszes Font Sándor pont arról a regisztrációs díjról kérdezte volna a kormányt, amit az elfogadott napirend szerint már ma törölni fognak a földtörvényből.
A szocialista Hiller István kezdi az interpellációkat is, témája megint a felsőoktatás, azon belül is a röghöz kötés, amit a kormány immár az alaptörvénybe szeretne foglalni. Hiller szerint a hallgatói szerződés a leglátványosabb eleme a felsőoktatási reform kudarcának, egy adminisztratív eszköz a hallgatók lehetőségeinek korlátozására, ha már a porblémáikat nem tudják megoldani. Emlékeztetett, hogy az EU egyik fő alapértéke a munkaerő szabad áramlása. Szerinte visszás, hogy a kormány büszkélkedik a támogatással, amit az EU-tól szerez, közben megsérti az egyik alapszabadságát.
A New York Times is a röghöz kötésről ír már.
Hillernek ismét Halász János államtitkár válaszolt, de megint csak az elmúltnyolcévről beszélt. Szóról szóra megismételte mindazt, amit már a napirend előtti felszólalásra válaszul elmondott. Új elem volt viszont, hogy a most kidolgozott felsőoktatási rendszert "fenntarthatónak és igazságosnak" nevezte. A röghöz kötés szerinte "ösztönzés", mert van lehetőség önköltséges képzésre is amúgy. A röghöz kötés emellett "egyedülálló lehetőség" is arra, hogy a diák állami pénzen tanuljon. Szerinte amúgy számos példa van hasonló szabályozásra Nyugat-Európában is. Az alaptörvénybe meg különben sem a röghöz kötést írják bele, csak a röghöz kötés lehetőségét.
"Ezt a kérdést jól megválaszolta, államtitkár úr" - válaszolta minderre Hiller, aki nem fogadta el Halász válaszát. A kormánytöbbség viszont igen.
A Jobbik egészségügyi szakpolitikusa, Gyenes Géza most a demográfiai katasztrófa elkerüléséről beszél. Ezen belül is azok érdekében szólalt fel, akik biológiai okokból nem képesek gyermeknemzésre. Rajtuk a lombikbébiprogram segíthetne, de az OEP csak öt alkalommal finanszíroz ilyet, pedig a jelenlegi technológiai eljárással gyakori a sikertelenség. Szerinte volna megoldás, mégpedig az, ha csak olyan embriókat ültetnének be, amelyeket előzőleg genetikailag tesztelnek. Szerinte így még gazdaságosabbá is tehetnék a lombikbébiprogramokat, már ha az OEP finanszírozná ezt.
2009-ben azt javasolja az egészségügyi miniszternek, hogy radikálisan csökkentsék az államilag finanszírozott mesterséges megtermékenyítési próbálkozások számát. A milliárdos vállalkozó, a Pharmavit egykori tulajdonosa szerint a mostani öt lehetőség helyett kettő is elég lenne, az egészségpénztárnak ezen felül csak a sikeres, szüléssel végződő beavatkozást kellene téríteni, utólag.
Gyenesnek is Halász János válaszolt, de nem feltétlenül a kérdésre. Inkább arról beszélt, mi mindennel támogatta a kormány azoknak a gyermekvállalását, akik biológiailag képesek a gyereknemzésre. Volt szó családi adókedvezményről, családi pótlékról, gyedről, gyesről, satöbbi. A mesterséges megtermékenyítés kifejezés a válasz harmadik percében hangzott el először, de ez esetben is inkább csak arról beszélt, hogy mennyit költenek most a mesterséges megtermékenyítésre. A végén kitért Gyenes felvetésére is. Azt mondta, hogy az ellentétes az egészségügyi törvénnyel.
Gyenes mindezek ellenére azt szeretné, ha mégis kipróbálhatnák az új eljárást. A választ nem fogadta el, a kormánytöbbség viszont igen.
amit ma már csak azért sem közvetítünk, mert érdektelensége mellett még aktualitását is vesztette.