2012-ben a kormány monopolhelyzetbe hozott egy állami Kft.-t, ami a piaci hírek szerint háromszáz milliós adósságot halmozott fel a kiadókkal szemben. A Könyvtárellátó kft. vezetője szerint nincs peres ügyük.
Több százmillió forintnyi tartozást halmozott fel a tankönyvforgalmazásban 2012-ben állami monopóliumot szerző Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) több könyvkiadó vállalattal szemben. Erről Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke számolt be a tagszervezeteknek küldött levelében.
Mint írja, komoly aggályokat vet fel, ha az évi 15 milliárd forintos tankönyvforgalmazást egy alaptevékenységében súlyosan eladósodott cégre bízzák. Zentai Péter László telefonos megkeresésünkre elmondta, az egyesület elnökségének kezdeményezésére hétfő délután tárgyalt Arany Tamással, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. igazgatójával a cég könyvkiadókkal szemben fennálló tartozásának rendezéséről. A tárgyaláson jelen volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási Államtitkárságának egyik munkatársa is.
Zentaiék arra szerettek volna választ kapni, hogy miként tervezi rendezni a KELLO a hazai illetve határon túli könyvkiadók felé fennálló, összesen mintegy háromszáz milliós tartozását. Az összeg megoszlásáról annyit mondott, hogy az cégenként változó, az egymilliótól a több tízmillióig terjed. Zentai szerint a beszélgetésen kiderült, hogy hiába kapott tőkeemelésként az állam tulajdonában lévő kft. egy kormányhatározattal több mint 350 millió forint célzott támogatást, azt a tankönyvelosztás informatikai rendszerének kiépítésére kapta, így nem fordítható a kiadók felé fennálló tartozás kiegyenlítésére.
Zentai szerint egyáltalán nem kaptak kielégítő választ a kérdéseikre. Mint mondta, Arany Tamás, a KELLO igazgatója azt kérte: értsék meg, hogy a kinevezése óta eltelt rövid idő kevés volt ennek a problémának a megoldására (Arany decemberben került a cég élére). A KELLO igazgatója a tárgyaláson azt is elmondta, hogy a jövő hónapban tárgyalja és fogadja el a minisztérium a kft. üzleti tervét, addig az érintett könyvkiadók türelmét kéri.
Zentai szerint sem a beszélgetésen jelenlévő minisztériumi tisztviselőtől, sem Aranytól nem kaptak ígéretet arra, hogy a tartozás rendezése érdekében a cég pluszforráshoz jut, amit az egyesület elnöke elfogadhatatlannak tart. Mint mondta, annyi derült ki, hogy a KELLO az ügy rendezése érdekében egy pénzügyi tanácsadó céget kért föl.
Arany Tamás tagadja az MKKE állításait. Arról, hogy hány kiadó érintett az ügyben, illetve hogy kiadónként milyen összegekről van szó, nem adott információt arra hivatkozva, hogy azok üzleti titkok, azt azonban elmondta hogy a Zentai által említett 300 millió forintnak nincs valóságalapja. Bár vannak kiadói követelések velük szemben, azok egyike sem terelődött jogi útra, lejárt, nem kezelt tartozásuk nincs, és perben sem állnak senkivel. Mint mondta, ezek a gazdaságban megszokott folyamatok, velük szemben is vannak követelések, nekik is vannak követeléseik, és Zentai híreszteléseivel ellentétben a cég anyagi helyzete stabil.
Arany hangsúlyozta, hogy Zentai üzleti titkokat osztott meg körlevelében a kiadókkal, amelyek csak a KELLO-ra és az érintett cégekre tartoznak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. is tagja az MKKE-nek, így joggal várhatná el tőlük, hogy az ő érdekeiket is képviselje a szervezet. Végül elmondta, ha bárki valótlanságot állít a KELLO-ról, készek a leghatározottabban, akár jogi úton is fellépni ellene.
Az ügyet ismerő piaci forrásunk szerint két nagy kiadó is van, melyeknek százmillió forint feletti összeggel tartozik a KELLO. A tartozás több egyedi rendezési kísérlet, többszöri fizetési módosítások után, évek alatt halmozódott fel. Forrásunk szerint a kiadóknak nem áll érdekében jogi útra terelni ezeket az ügyeket, mivel a Könyvtárellátó nagy megrendelőjük, főleg mióta kiváltságos jogokat élvez a tankönyvterjesztésben.
Az évi 16-17 milliárd forintos magyar tankönyvbizniszben a kormány 2012-ben hozta monopolhelyzetbe a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-t. Az indoklás szerint így megakadályozható, hogy a magánvállalkozókból álló tankönyvterjesztők újra tankönyvbojkottal fenyegessék az iskolákat, ha nem kapják meg időben a könyvekért járó pénzt.
Az L. Simon László nevével fémjelzett módosítás óta az iskolák nem közvetlenül a könyvkiadó vállalatoktól rendelik meg a tankönyveket, a tankönyvek megrendelése, beszerzése, az iskolákba való eljuttatásának megszervezése és vételáruk beszedése állami feladatként a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-n keresztül történik.