Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében („EUTM Mali") történő részvételről szóló határozati javaslatról. Az iszlamista lázadók és a kormányzat közti polgárháború sújtotta ország megsegítését 2013. január 17-én határozta el az Európai Unió. És ahogy az a Vargha Tamás, honvédelmi államtitkár által jegyzett előterjesztésbenolvasható, Magyarország konkrétan „a mali haderő műveleti képességeinek kialakítását és fejlesztését célzó” - azaz kiképző - feladatokban vállalt szerepet, és erre a lépésre – mely nem összekeverendő a Franciaország által, nemzeti kompetenciában indított hadművelettel! - adja áldását utólag az Országgyűlés. A pártok a Jobbik kivételével egységesen támogatják a magyar részvételt. A radikális jobboldali párt szerint ugyanis álságos a „terrorizmusra” való hivatkozás a háborúba való beavatkozásra, mert szerintük itt valójában pusztán a francia érdekek – mint például az atomerőművek urán-tartalékainak kitermelése -kitermelés – védelméről van szó.

Gulyás Gergely és Kocsis Máté igazi „közérzeti szigorítás”-t hajtanának végre a Büntető törvénykönyvön, zárószavazás előtt álló indítványukban súlyosabb büntetéseket szabnának ki a katasztrófa helyszínein elkövetett vagyon elleni bűncselekményekre. Így a szabálysértésért vagy kisebb értékű lopásért három évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kapni, de különösen nagy értékű lopás esetén akár 10 év börtönt is megítélhet a bíróság.

A jövő héten talán a zárószavazásig is eljut „Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról” szóló törvényjavaslat. A KIM által készített stratégián alapuló jogszabály azt célozza, hogy „a magyar kiberteret szabad, biztonságos és innovatív környezetté alakítsa át”. Az úgynevezett „Kiberstratégiá”-ról szóló dokumentumból még azt is megtudhatjuk, hogy „A társadalmi és gazdasági folyamatok egyre nagyobb hányada zajlik az Interneten, ez a „virtualizálódás” hozta létre a kibertér fogalmát. A kibertér létező valóság, ahol globálisan két milliárdnál több, Magyarországon mintegy három millió felhasználó jelenik meg, az egyének társadalmi életet élnek, csoportok és pártok szerveződnek, a gazdasági élet szereplői pedig szolgáltatásokat nyújtanak, pénzt és árukat mozgatnak”. A Navracsics Tibor által benyújtott „hiánypótló” jogszabály-tervezet 1-től 5-ig biztonsági szintekbe sorolná az államigazgatási szerveket és közhivatalokat az Alkotmánybíróságtól egészen a kormányhivatalokig, és felállítana egy, a védelmükért felelős „kormányzati eseménykezelő központ”-ot. A jól hangzó tervezet nem váltott ki nagy parlamenti vitát, egyedül az LMP-s Vágó Gábor és Schiffer András nyújtott be módosító javaslatot, amiben a személyes adatbiztonság védelme érdekében kivenné a törvénytervezetből az adatfeldolgozás kiszervezésének lehetőségét. De mivel ezt a módosítót a kormány nem támogatta, ezért vélhetően nem is kerül majd bele a törvénybe.

Az Országgyűlés napirendjére kerül „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról” szóló törvény felülvizsgálata is, amiben az indoklás szerint Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) 2010-ben elfogadott országjelentésében megfogalmazott ajánlásokat igyekeznek foganatosítani. A jövő héten a módosítókról fognak szavazást tartani, az ellenzék által benyújtottak közül van, amelyik arra utal, hogy a kormányzat azért nem csak a Moneyval elvárásainak igyekszik eleget tenni. A szocialista Veres János például egyik indítványában azt akarja kivenni a törvénymódosításból, hogy a kormány nyilvántartást vezethessen a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzügyi tranzakciót kezdeményező személyek adatairól. Schiffer András pedig szeretné kiterjeszteni a pénzügyi ellenőrzést a hazai közszereplőkre – ők ugyanis a kormányzat elvi deklarációja ellenére is kimaradtak a törvénytervezetből. Az LMP-s képviselő egy másik módosító javaslatában azt is kifogásolja, hogy az ingatlanforgalmazói, könyvelői-adótanácsadói, illetve a nemesfém-kereskedelmi szektor esetében a bírság korábbi felső határát a hússzorosára emelné.

Zárószavazáshoz érkezik az önkéntes munka törvényi kereteit módosító javaslat. A jelenleg hatályos jogszabály – amit az Országgyűlés 2005-ben konszenzussal fogadott el – körülírja „a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét”. Ezt most a törvényjavaslat indoklása szerint úgy igyekeznek módosítani, hogy az önkéntes munkához kapcsolódó költségtérítés adó- és járulékmentessé váljon, jobban szabályozva legyen az önkéntes alapon működő szervezetek adatszolgáltatása, illetve hogy a közérdekű önkéntes tevékenység világosan el legyen választva az iskolai közösségi szolgálat fogalmától.

Elképzelhető, hogy a jövő héten eljut a zárószavazásig a csődtörvény módosítása is, ez azért is valószínű, mert csak egyetlen módosító javaslatról kell dönteni. Az indítvány hosszabb határidőt hagyna a kormánynak arra, hogy valamilyen vállalatot stratégiainak minősítsen, és ezt az opciót a már elrendelt csődeljárásokra és elszámolásokra is alkalmazhatóvá tenné, és tisztázná a felszámolóbiztos jogkörét.  Az egyetlen módosító javaslat itt is Schiffertől származik, aki pontosabban körülírná a kivétel alkalmazásának lehetőségeit, azaz azt a helyzetet, amikor indokolt lehet a normális csődeljárástól való eltérés. A beterjesztő ezt nem támogatta.

Az Országgyűlés változtatni fog a Balatonról szóló törvényen. A Pintér Sándor által előterjesztett jogszabály-módosítás elvileg a régióra vonatkozó szigorú szabályok „rugalmasabbá, életszerűbbé tételét” célozza, de ez több ponton is inkább a települési erdő- és zöldterület felhasználásában előírt feltételek fellazításának tűnik. A tervezet pontosítja a különböző területhasznosítási fogalmakat is, a települések szennyvízelvezető kapacitásának növelése érdekében pedig 2018 december 31-ig meghosszabbítja a szennyvízkezelési programot. Ezen kívül a balatoni önkormányzatok nyomásának engedve enyhíti a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek – magyarul: a csónakok – tárolására vonatkozó szigorú előírást.

Erre az évre esik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója. Ebből az alkalomból az Országgyűlés 2013. október 17-ét, azaz az 1552-es egri ostrom utolsó napját „Gárdonyi Géza emléknappá” nyilvánítja. A javaslat értelmében az oktatásért felelős miniszternek erre a napra meg kell szerveznie, hogy ezen a napon az iskolák a szokásosnál is behatóbban foglalkozzanak az Egri Csillagokkal, illetve a népszerű regény hátteréül szolgáló történelmi eseményekkel.

A fideszes Gulyás Dénes előterjesztésére a T. Ház összevonva módosítja a világörökségről-, valamint a Budapesti Olimpiai Központ rekonstrukciójáról szóló törvényt. A világörökségi törvény már eddig is kimondta, hogy „a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket” képvisel, ezért megóvása közérdek, valamint azt is, hogy ez a közérdek állami kötelezettségeket von maga után. De a törvény módosítását követően a kultúráért felelős miniszter már erősebb jogosítványokkal, szakhatósági minőségben fogja felügyelni a világörökség helyes használatát és fenntartását. És ha ez nem felel meg a „közérdek” által elvártnak, akkor akár közigazgatási eljárást is indíthat. Ezen kívül a módosító javaslat keretében a kormány visszavonja azt a korábbi rendelkezést, miszerint a Puskás Ferenc Stadion környékének rehabilitációs programja során nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályt – azaz a renováláskor elvileg fokozottabban figyelembe kell venni a sportkomplexum eredeti sajátosságait.

Az Országgyűlésre a jövő héten váró másik külpolitikai döntés a Szlovéniával történő közlekedésfejlesztési keretmegállapodásról szól. A tervezet szerint a két ország a tőke és az árucikkek áramlásának uniós irányelve, illetve a hagyományosan jó szomszédsági kapcsolatok miatt döntött úgy, hogy összehangolja közúti fejlesztéseit. Az egyébként mindössze102 kilométer hosszú közös határon átívelő fejlesztésekért a két ország közlekedésért felelős minisztériuma lesz a felelős.