Pintér Sándor megmondta, hogy kik számíthatnak szinte korlátlan titkosszolgálati ellenőrzésre a minisztériumokban - írja a Blikk. Azt idáig is tudni lehetett, hogy a tervezett totális elhárítás az államigazgatás összes vezetőjére és még több ezer emberre vár, ám hogy pontosan mennyire, arról eddig nem volt hitelt érdemlő adat.

A belügyminiszter Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdésére adott válasza szerint a külügy és a Miniszterelnöki Hivatal munkatársainak 100 százalékát alávetnék a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, míg a belügyi tárcánál 46, a honvédelminél pedig 30 százalék lehet az ellenőrizendők aránya.

Ezek az adatok csak a minisztériumokra vonatkoznak, a háttérintézményekre nem. Harangozó Tamás hangsúlyozta, hogy a válasz nem tér ki arra, hogy mi lesz a 60 ezres köztisztviselői karral, az államigazgatási hivatalokként működő, így a törvény hatálya alá eső polgármesteri, járási, megyei közigazgatási hivatalokkal.

A fideszes Kocsis Máté és Csampa Zsolt által májusban beterjesztett törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy a vezető beosztású közszolgákat folyamatosan megfigyeljék, évente kétszer harminc napig pedig titkosszolgálati eszközöket is alkalmazzanak a szemmel tartásukra. Mindezt bármilyen gyanú nélkül tehetnék meg a hatóságok. Amíg korábban ezt az ellenőrzést a munkaviszony megkezdése előtt végezték és fejezték be, majd legközelebb öt év múlva repetáztak, addig ezentúl folyamatos lesz. Azaz bármikor megfigyelhetik az illetőt és a családtagját anélkül, hogy ők erről tudnának.

A titkosszolgálat emberei lényegében az összes lehetséges eszközt bevethetik. Egy évben kétszer egy hónapig bírói engedéllyel lehallgathatják az illető telefonjait és átkutathatják titokban az otthonát, sőt, be is poloskázhatják azt. Ugyanígy kétszer egy hónapig felbonthatják a leveleit, elolvashatják az emailjeit. Van, amit engedély nélkül, korlátlanul megtehetnek: ezek közé tartozik az adott személy megfigyelése operatív módon (például követéssel), vagy találkozóinak fényképes dokumentálása.

A módosítást július közepén több ponton alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság, így egyelőre felfüggesztette a hatálybalépését. Az AB szerint  aggályos, hogy a titkosszolgálat olyan adatokat gyűjthet, „amelyek feltárják a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy magánszférájának legbensőbb területeit, korlátozva a magánlakás és a magántitok sérthetetlenségét is.” „Mindez oly módon történik, hogy az érintett az információgyűjtés irányairól, mélységéről, konkrét céljáról, részleteiről sem szerezhet tudomást”, írta az Alkotmánybíróság.

Kocsis Máté Fidesz-szóvivő, az egyik beterjesztő az AB döntése után azonnal leszögezte: a kormányzó pártok szándéka mit sem változott, így ismét nekifutnak a módosításnak.