Tényleges életfogytiglanra ítélte kedden első fokon a Budapest Környéki Törvényszék a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat első-, másod- és harmadrendű vádlottjait. A bíróság szerint Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt bűnös előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntettében. Emellett kétrendbeli fegyveres, csoportos rablásban, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélésben találták őket bűnösnek.
Pető Zsolt mint társtettes, Kiss István részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, Kiss Árpád részben mint tettes, részben mint társtettes, részben mint bűnsegéd bűnös a gyilkosságsorozatban.
A negyedrendű vádlott Csontos Istvánt 13 év börtönbüntetésre ítélték, őt bűnsegédként találták bűnösnek, és nem bocsátható feltételes szabadlábra. A büntetését mind a négy vádlott fegyházban fogja letölteni, valamennyiüket tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
A törvényszék álláspontja szerint a fegyveres támadások mindegyikénél megállapítható az emberölés szándéka, még azoknál is, ahol végül senki sem sérült meg.
Miszori László felidézte, hogy az ügyész vádbeszédében kitért a rasszista indítékra. A lényeg szerinte az, hogy a vádlottak arra szövetkeztek, hogy a cigány etnikum elleni támadásokkal megregulázzák, megfélemlítsék a romákat. "Cselekményüket nem motiválta más" – jelentette ki a bíró, erkölcsileg megengedhetetlennek nevezve az indítékot. Ha pedig "erkölcsileg elvetendő motívumból" fakad az ölési szándék, megáll az aljas indok – indokolta döntését Miszori.
Miszori arra is kitért, hogy a tanács nem foglalkozott a közvélemény elvárásaival: a lényegre koncentráltak, hogy a büntetés a tettel arányos legyen. Hat ember meghalt, kettő az élete végéig tartó egészségromlást szenvedett, és ahol nem sérült meg senki, ott is tartós pszichés károkat okoztak a támadások, a gyilkosságok pedig megzavarták a köznyugalmat. Ezeket a körülményeket mind figyelembe kellett venni – indokolt Miszori László.
A bíró szerint enyhítő körülményeket csak nagyon csekély mértékben lehet figyelembe venni. A beismerő vallomások (Csontosnál, valamint egyes vádpontok vonatkozásában a Kiss-testvéreknél) nem volt őszinte, feltáró jellegű, és nem terjedt ki a bűnösség elismerésére. Az időmúlás nem írható a vádlottak javára – mondta a Miszori László. A per azért tartott ilyen sokáig, mert a egyszerűen ennyi időre volt szükség ahhoz, hogy ítéletet lehessen hozni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fontos volt, hogy az ítéletnek kellő visszatartó ereje legyen a társadalomra: senkinek eszébe ne jusson hasonló támadásokat megkísérelni.
Augusztus 21-én lesz 4 éve, hogy a vádlottak börtönben, előzetes letartóztatásban vannak. Csontos István esetében ez beleszámít a büntetésébe.
A büntetőeljárás összköltsége körülbelül 107 millió forint, ebből Kiss Árpádra 35, Kiss Istvánra 32, Pető Zsoltra 31, Csontos Istvánra 6 millió jut.
Tudósítónk szerint a vádlottak érzelemmentes, merev arccal hallgatták a bírót. A levegőtlen teremben hőség volt, a hallgatóságból többen nem bírták és kimentek. A másodrendű vádlott Kiss István egy papírzsebkendővel törölgette az arcát, míg a bíró épp az ő szkinhedmúltjáról beszél.
Az ítéletet zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben olvasta fel Miszori László tanácsvezető bíró. Az indoklás majdnem egy teljes tárgyalási napon át tartott. A perre az áldozatok rengeteg rokona jött el, sokan be sem jutottak a terembe. A tárgyalás elején behallatszott, ahogy a kint rekedtek a teremőrökkel vitatkoznak.
A tiszalöki áldozat, Kóka Jenő egy hozzátartozója a szünetben arról beszélt az újságíróknak, hogy kevesli Csontos 13 évét. A bíróság Thököly úti épülete előtt 6-8 roma felváltva követelte, hogy a bíróság mondja ki a rasszista indítékot. (A tanácsvezető addig még csak csak a bűncselekmények minősítésére vonatkozó Btk.-paragrafusokat és pontokat nevezte meg, a részletekre az indoklás során, később tért ki)
Odakint is keveselték Csontos István 13 éves letöltendő büntetését, és hiányolták a többi bűnöst, például a felbujtókat. Azt kiabálták: "náci gyilkosok"!
A tényleges életfogytiglanra ítélt Kiss testvérek az indoklás hátralévő részére kikéredzkedtek az ülésteremből még délelőtt, rögtön az elején. Talán rosszul vannak – írta tudósítónk – de a bíróval folytatott párbeszédet nem lehetett hallani a gyatrán hangosított ülésteremben. Később kiderült: Kissék azt közölték a bíróval, hogy nem kívánják tovább hallgatni az indoklást. Kisséknek az indoklás végén vissza vissza kellett jönniük, de a nap nagy részét a kinti váróhelyiségben tölthették.
A sajtó képviselői szóvá tették a tárgyalótermi hangosítás hiányosságait, amit Miszori László látható ingerültséggel fogadott. Amikor a bíró egy nyelvbotlásakor a harmadrendű vádlott Pető Zsolt közbeszólt, Miszori László higgadtan elismerte, hogy tévesztett, és megjegyezte: biztos lesz még ilyen.
Miszori László az indoklás keretében kitért a nyomozás során elkövetett hibákra. Mint mondta, a büntetőeljárásról szóló törvény alapján pusztán a beszerzésük során elkövetett formai hibák miatt nem lehetséges egyes bizonyítékokat kirekeszteni a bizonyítékok köréből. Ezzel elsősorban a Perényi 1 szórakozóhelyen előkerült, a gyilkosságok során használt fegyverek megtalálásának és a nyomok rögzítésének szabálytalanságaira utalt.
Miszori az álláspontját azzal magyarázta, hogy Magyarországon nem angolszász jogrend van: "nem igaz, hogy tiltott fáról tiltott gyümölcs születik." A bírónak meggyőződése, hogy a bizonyítékokat nem manipulálták, a fegyverek igenis a Perényi 1-ben voltak. Ezzel együtt a szabályok betartásának fontosságát is hangsúlyozta.
Az ítélethirdetés végén Kisséket visszahozták. Az ügyész egyedül a 13 év fegyházra ítélt Csontos István esetében fellebbez súlyosításért, a többiek ítéletét tudomásul vette (ők a magyar büntetőjog szerint kiszabható legsúlyosabb ítéletet kapták).
A Kiss testvérek elsősorban az ítélet hatályon helyezését szeretnék elérni, ezért fellebbezésükben elsősorban új eljárást kezdeményeznek. Másodsorban részben felmentésért, részben téves minősítés miatt fellebbeznek, ugyanakkor az ítéletet egyes kisebb súlyú bűncselekmények tekintetében részben tudomásul veszik. Pető Zsolt az ítéletet hatályon kívül helyeztetné a másodfokon eljáró ítélőtáblával. Védőik csatlakoztak hozzájuk.
Csontos István a tiszalöki gyilkosság tekintetében felmentésért, egyebekben megalapozatlanságra hivatkozva fellebbezett. Miszori László korábban felhívta a figyelmet, hogy Csontos cselekménye is aljas indokúnak minősül, így nem 15, hanem 20 év volt a rá kiszabható büntetés.
A közel két és fél éve tartó tárgyalássorozat ezzel véget ért, de az ítélet nem jogerős. A folytatás nemcsak a másodfokú büntetőper lesz, hanem polgári peres, kártérítési eljárás is várható. Az áldozatok hozzátartozói az államot is beperelik a nyomozás során elkövetett hibák miatt. Az egyik sértetti képviselő szerint életek múlhattak ezeken a hibákon: ha korábban látókörbe kerültek volna a gyilkosok, az utolsó áldozatoknak nem kellett volna meghalniuk.
A támadássorozat a galgagyörki támadással kezdődött 2008. július 20-án. Az első gyilkosságot Nagycsécsen követték el 2008 november 3-án. Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön a 28 éves Csorba Róbertet és 4 éves kisfiát lőtték agyon. Tiszalökön 2009. április 22-én lelőtték az 54 éves Kóka Jenőt. Az utolsó támadás 2009. augusztus 22-ről 23-ra virradóra történt Kislétán. Ekkor meggyilkolták az ágyában alvó 43 éves Balogh Máriát, 13 éves kislányának pedig maradandó sérüléseket okoztak.
A négy vádlott egyike sem ismert el egyetlen olyan bűncselekményt sem, amely halállal végződött. A testvérpár, a harmadrendű Pető Zsolt és a negyedrendű Csontos István más-más taktikát választott.
Csontos úgy döntött, hogy terhelő vallomást tesz a társaira. A biztonsága érdekében őt egyedül másik börtönben is helyezték el az előzetes idejére, mint a többieket. Csontos azt állította a bíróságon, hogy ő a tiszalöki támadás előtt nem tudott arról, hogy gyilkosság készül, azt hitte, vadászni mennek, később pedig fenyegetve érezte magát és családját, ezért engedelmeskedett. "Védencem egyszerű átlagemberként egyik pillanatról a másikra csöppent bele Magyarország legsúlyosabb gyilkosságsorozatába" – bizonygatta az ügyvédje. Csontos István volt az egyetlen, aki igazán kihasználta, hogy beszélhet az utolsó szó jogán. Róla "mint emberről" szerinte azt kell tudni, amit az édesanyja nyilatkozott korábban a sajtónak: bűnös, de nem bűnöző.
A másik három vádlott kezébe maguk a nyomozó hatóságok adtak eszközt a védekezéshez: az olykor egészen elképesztő eljárási hibák széles tárházát.
A bíróságon a négy vádlott közül a harmadrendű Pető Zsolt passzív volt. Abban bízott, hogy akkor jár a legjobban, ha makacsul hallgat. Még annyit sem ismert el az ellene felhozott vádakból, mint a Kiss testvérek. Végig következetesen tagadott mindent, és nem volt hajlandó vallomást tenni. Az ügyvédje a bizonyítékok megkérdőjelezésére koncentrált, védőbeszédének alapgondolata az volt, hogy az ügyészség dolga kétséget kizáróan bizonyítani a bűnösséget, és ha ez nem sikerül, akkor a vádlottat fel kell menteni. Az utolsó szó jogán annyit mondott: "ártatlan vagyok, a bűncselekményeket nem követtem el".
A Kiss testvérek egyes vádpontokban elismerték a bűnösségüket, de tagadták, hogy ölni akartak volna. Állításuk szerint csak olyan támadásokban vettek részt, amelyeknél nem volt halálos áldozat, a roma lakosság megfélemlítése és figyelemfelhívás volt a céljuk. Kiss István ügyvédje igyekezett kisebbíteni védence szkinhedmúltjának jelentőségét. Kiss Árpád ügyvédjének védőbeszéde majdnem egy teljes napon át tartott, de alibiről nem volt benne szó, se arról, hogy a vád állításaival szemben mi volna a valóság. Az ügyvéd mindent arra tett fel, hogy a sokszor csapnivaló nyomozás hibáira hivatkozva szétbombázza a védence ellen szóló bizonyítékokat.
A hibák súlyosságáról sokat elárul, ami például Tatárszentgyörgyön történt. Ott több mint 12 óra eltelt a bűncselekmény után, mire elkezdődött a helyszíni szemle, teljesen összejárták a helyszínt. A halál okaként ott először füstmérgezést állapítottak meg, az áldozatok testén lévő sebekről pedig azt mondták, hogy a lehulló gerendákból kiálló szögek okozták azokat.
A több mint 160 tárgyalási nap jó része azzal ment el, hogy a bíró megpróbálta korrigálni az eljárási hibákat, pótolni a hiányosságokat, ahol lehetett. De hiába a két és fél év, a 209 tanú, a 43 szakértő, maradtak nyitott kérdések.
A legfontosabb, hogy nem volt, ami eloszlassa a kételyt: talán nem állítottak bíróság elé mindenkit, akit kellett volna. Nem kaptunk választ az esetleges felbujtók, támogatók létezésére. Most sem tudni, honnan volt pénzük a jómódúnak távolról sem mondható vádlottaknak eszközökre, lőszerre. Azt sem sikerült kideríteni, ki volt az a titokzatos negyedik ember, aki a Kiss testvéreken és Pető Zsolton kívül ott volt a besenyszögi vadász kirablásnál, amikor a fegyvereket beszerezték. Az ügyész a vádbeszédben tényként kezelte, hogy volt egy máig ismeretlen társuk. Ez a titokzatos negyedik a bíróság által megállapított tényállásban is feltűnik.
A bíróságon Helmeczy László a tiszalöki áldozat, Kóka Jenő sértetti képviselője volt az, aki feltette a fentiekből logikusan következő alapkérdést: „Biztos, hogy teljes nyugalomban lehet az állampolgár?”.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata lenne, hogy fellépjenek a szélsőséges nézeteket valló, erősödő csoportok ellen. A Nemzetbiztonsági Szolgálat azonban a romagyilkosságoknál kudarcot vallott. A későbbi vádlottak a hivatal látókörében voltak. Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága utólagos vizsgálata azt állapította meg, hogy "a magyar kriminalisztika eddigi legsúlyosabb bűncselekmény-sorozatával" összefüggésben jelentős szakmai hibák és hiányosságok voltak a hivatal működésében.
Idén több, nagy nyilvánosságot kapott bűnügy végződött tényleges életfogytiglan kiszabásával. A lehető legszigorúbb büntetéssel sújtotta a Pécsi Törvényszék áprilisban első fokon P. Lászlót a fiatal rendőrségi pszichológus, Bándy Kata meggyilkolásáért. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy szexuális erőszakot követett el a lányon, és azért kezdte fojtogatni, hogy megtörje az ellenállását. A gyilkosság indítéka a közösülés véghezvitele volt, ezért lett aljas indokból elkövetett a gyilkosság minősítése.
Soha nem szabadulhat a börtönből Kun Tamás, az iskolai biztonsági őr sem, aki a csepeli kettős gyilkosságot elkövette 2009 januárjában. Kun hidegvérrel agyonlőtte a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában Takács Józsefet, az intézményvezetőt és kollégáját, Papp Lászlót. Bűnösségére volt egy, a magyar kriminalisztika történetében példátlan bizonyíték is: az egyik áldozat zsebébe rejtett diktafon felvette a gyilkosságot, azt is, ahogy a fiatal tanár néven szólítja a gyilkosát, amikor könyörög az életéért. Az áprilisi, jogerős ítélet szerint Kun előre megfontoltan, aljas indokból ölt.
Első fokon tényleges életfogytiglan volt az ítélet a 11 éves kaposvári kisfiú, Szita Bence meggyilkolásáért is. Júniusban a Kaposvári Bíróság bűnösnek találta a gyerek mostohaanyját, P. Erikát, valamint két hajléktalant, akik segítettek neki a gyilkosság végrehajtásában. A nem jogerős ítélet szerint az asszony felbujtó volt, a két férfi társtettes. Egyiküket sem engednék többé szabadon. A minősítés: előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés.
A hírhedt ügyek mellett több más, kevésbé ismert bűnügyet is tényleges életfogytiglani büntetéssel zártak le az elmúlt hónapokban. Soha nem szabadulhat a dél-békési rablógyilkos, aki társaival 2006 és 2010 között idős embereket rabolt ki, kettőt pedig meg is ölt. Az ő esetében nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölésről volt szó. Tényleges életfogytiglannal bűnhődik a mozsgói orvvadász is, aki egy természetjárót megölt, egy vadászt pedig súlyosan megsebesített tavaly márciusban Magyarlukafa közelében. A jogerős ítélet szerint az orvvadász aljas indokból gyilkolt, miután megzavarták. Örökre bezárva marad a márciusban elítélt dejtári anyagyilkos, aki egy vita hevében, különös kegyetlenséggel végzett az anyjával. Tényleges életfogytiglant szabott ki a bíróság arra a férfira is, aki egy zsinórral ölte meg volt élettárását tavaly ősszel Mohácson.