Index Vakbarát Hírportál

Az idézésen bukhat Hernádi kiadatása

2013. október 2., szerda 11:24 | aznap frissítve

Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját azzal vádolja a horvát ügyészség, hogy tízmillió euróval lefizette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt. Sanadert Horvátországban tíz év börtönre ítélték, Hernádit viszont egyáltalán nem tudják elérni a horvát hatóságok, így kihallgatni, bíróság elé állítani sem tudják. Miközben Hernádi hivatalosan még nem is tud arról, hogy meggyanúsították, a horvátok már nemzetközi körözést adtak ki ellene. Mi történhet most vele?

Hétfőn a horvátok kérésére az Interpol kiadta a körözést Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, amivel az európai elfogatóparancs is hatályba lépett. Az Index információi szerint a magyar hatóságok, miután megvizsgálták a Hernádi elleni elfogatóparancsot, arra jutottak, hogy a horvátok nem az előírásoknak megfelelően idézték be Hernádit.

Szabálytalannak tartjuk az idézést

A Tobin-ügy, csak fordítva

A magyar hatóságok Hernádi Zsolt miatt pont azt a hozzáállást mutatják egy másik állam kiadatási kérelmi ügyében, mint ami ellen az írek esetében felléptek.

Az ír Francis Ciarán Tobin 2000-ben Leányfalun halálra gázolt két gyereket, a magyar bíróság a távollétében három év fogházra ítélte. Tobin ellen két európai elfogatóparancsot is kiadattak a magyarok, de 2011 novemberéig hiába. Akkor maga Tobin jelentkezett őrizetbe vételre Dublinban. Az ír legfelsőbb bíróság 2012 júniusában végleg elutasította a magyar kiadatási kérelmet, és elrendelte a férfi azonnali szabadlábra helyezését. Az ügyben Navracsics Tibor közigazgatási miniszter Viviane Reding uniós biztost kérdezte: indíthat-e kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság Írország ellen. Reding szerint 2014. december 1-jétől igen.

A Tobin-ügy és Hernádi ügye között fontos különbség, hogy a magyarok európai elfogatóparancsot adtak ki Tobin ellen, a horvátok pedig egyelőre csak nemzetközi körözést. Az európai elfogatóparancs teljesítését sokkal nehezebb megtagadni, mint a nemzetközi körözését.

A Mol-vezér ugyanis nem kapott olyan hivatalos idézést, amelyben Zágrábba hívnák kihallgatásra. Ennek persze az az oka, hogy a horvát leveleket a magyar hatóságok nem továbbították Hernádinak, tehát az, hogy ő hivatalosan nem tud az eljárásról, nem a horvátokon múlott. Most az a valószínű, hogy a magyar hatóságok a szabálytalan idézésre való tekintettel tagadják majd meg Hernádi kiadatását.

Az, hogy a horvátok most a nemzetközi körözést adták ki, nem akadálya annak, hogy később európai elfogatóparanccsal is megpróbálják kézre keríteni Hernádit. Az európai elfogatóparancs egy sokkal automatikusabb eljárás, mint a nemzetközi körözés, itt nem jönnek szóba diplomáciai vagy politikai szempontok, hanem a horvát bíróság közvetlenül a magyar bíróságnak szól.

Ennek az elfogatóparancsnak a teljesítését csak néhány esetben lehet megtagadni, ilyen például az, ha ugyanebben az ügyben egyszer már nyomoztak, és nem találtak bűncselekményt. Hernádi ügyében éppen ez történt: a magyar ügyészség nem talált bűncselekményt a nyomozásában, ezért meg lehet tagadni Hernádi őrizetbe vételét.

Ha viszont a horvátok nem korrupcióval, hanem egy új bűncselekménnyel vádolják meg Hernádit, amiben nem nyomoztak még a magyar hatóságok, akkor már ez a kivétel sem számít, és Hernádit (elvben) őrizetbe kell venni. Ezt a lehetséges forgatókönyvet is megtalálja alábbi ábránkon, amin bemutatjuk, mi történhet most az ügyben.

Hernádi máig nem tudja

Hernádi a mai napig nem kapott hivatalos értesítést a horvátoktól arról, hogy nyomoznak ellene, vagy ki szeretnék hallgatni. Ezért mondhatja a Mol szóvivője: „Nincs tudomásom arról, hogy a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bármely horvát szervtől megkeresést kapott volna az ügyben történő kihallgatásra.”

A horvátok láthatóan erőltetik és szeretnék elérni, hogy Hernádit hivatalosan is értesíthessék, ezeket a kéréseket viszont a magyar hatóságok sosem teljesítik.

Az Index által megkeresett jogi szakértők nem tudták megmondani, hogy miért fontos ez a horvátoknak, valószínűleg ez a horvát belső jog miatt (tehát nem a nemzetközi körözés, vagy EU-s elfogatóparancs miatt) lehet fontos. Általános büntetőjogi elv ugyanis, hogy a vádlottakat értesíteni kell arról, hogy mivel vádolják őket.

Az ilyen idézések egyszerű átadásáról (tehát nem a kiadatásról) szól az az EU-s szabály, ami Horvátország EU-csatlakozásával még nem lépett automatikusan hatályba, mert ehhez az Unió Tanácsának egyhangú határozatára van szükség. A folyamat alapból is hónapokat vagy akár egy évet is igénybe vehet, az egyhangúság követelménye miatt pedig a magyar igazságügy-miniszter, Navracsics Tibor meg is vétózhatja a szabályhoz való horvát csatlakozást.

Romániába sem mehet

És hogy mi történt eddig?

Rovatok