Szeretnénk megtudni, hol csúszott hiba a gyermekvédelmi rendszer működésébe Szigetszentmiklóson, és mennyire voltak alaposak azok az utólagos vizsgálatok, amelyek fegyelmei felelősségrevonás nélkül zárták volna le az ügyet. Közérdekű adatigénylésünket elutasították, ezért bírósághoz fordulunk.
Keresetet nyújtott be a héten az Index a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Pest Megyei Kormányhivatal ellen, a Ráckevei Járásbíróságon pedig a Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal ellen. Mindkét perben azt kérjük a bíróságtól: kötelezze az érintett hivatalt arra, hogy adja ki nekünk a szigetszentmiklósi gyerekkínzás ügyében lefolytatott vizsgálata anyagait.
A pert azért indítottuk, mert hiába kértük, hogy megismerhessük azoknak a vizsgálatoknak a részleteit, amelyek alapján az ügyben látványos kudarcot valló gyermekvédelmi rendszer egyetlen szereplőjét sem vonták volna felelősségre.
A gyermekkínzási botrányt a Blikk robbantotta ki tavaly november végén, mikor megírta, hogy egy szigetszentmiklósi házaspár éveken át kínozta, rendszeresen megerőszakolta és verte három kiskorú gyerekét, a vád szerint fekáliát és patkányt etettek velük. A bántalmazás a vádirat szerint azóta tartott, „mióta csak az eszüket tudták" a gyerekek, akik közül a legidősebb 2000-ben született, testvérei pedig 2002-es és 2003-as születésűek. 2012 januárjában kerültek el csak a kínzóiktól, ami azt jelenti, hogy a gyermekvédelmi rendszer egészen odáig képtelen volt őket megvédeni.
A botrány első napja azzal telt, hogy mindenki hárított, vizsgálatokat sem ígértek azonnal, csak a második naptól.
A Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által lefolytatott vizsgálat januárra azt derítette ki, hogy éveken keresztül se a védőnő, se a gyerekorvos, se az óvoda, se az iskola, se a gyerekjóléti szolgálat nem vette észre, hogy szüleik rendszeresen szexuálisan bántalmazzák a három szigetszentmiklósi kisgyereket, végül csak elhanyagoltságuk miatt kerültek el a szüleiktől, akiknek a láthatási joga egy darabig még azután is megmaradt. Fegyelmi eljárás megindítását a hivatal ezután a vizsgálat után nem javasolta.
Hasonlóan – felelős azonosítása és fegyelmi nélkül – végződött a szigetszentmiklósi önkormányzat belső vizsgálata is. Január 10-én annyit közöltek megkeresésünkre:
„Hivatalunk hatáskörébe tartozóan a belső vizsgálatot lefolytatta a sajtóban 2013. november 27-én megjelent gyermekbántalmazási ügy kapcsán. Fegyelmi eljárás megindítására nem került sor.”
Még aznap, január 10-én megpróbáltuk közérdekű adatként kikérni a két vizsgálattal kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentumot, természetesen a személyes adatok nélkül, azok kitakarásával. Kíváncsiak lettünk volna például a gyermekvédelmi rendszer tagjainak meghallgatásáról készült jegyzőkönyvekre, részben azért, hogy megtudjuk, ki mit tett és mit nem tett a gyerekek ügyében. A jegyzőkönyvek és egyéb vizsgálati dokumentumok azért is érdekesek lehetnek, mert kiderülhet belőlük, mennyire volt alapos a vizsgálat. Adatkérésünket az önkormányzat és a kormányhivatal is visszautasította.
Az első két, felelőst nem azonosító vizsgálat még érdekesebb lett azután, hogy egy héttel később, január 17-én fordult a kocka, miután Navracsics Tibor közbeszólt. A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendkívüli fegyelmi eljárás lefolytatását kérte a Pest megyei kormánymegbízottól. Utasította, hogy még aznap vizsgálja meg, hogy a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás ügyében a hivatalos eljárás során történt-e mulasztás. Estére meg is lett az eredmény: egy családgondozót azonnali hatállyal kirúgtak, és fegyelmi eljárás indult a Szigetszentmiklós-Tököl Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetőjével szemben.
A bíróságra beadott keresetünkben arra hivatkoztunk, hogy szerintünk a szigetszentmiklósi gyerekek bántalmazása nyilvánvalóan közérdeklődésre számot tartó ügy, az azt feltáró vizsgálatok minden információja és adata, a közpénzből fenntartott szociális háló működése vagy sikertelensége és annak okai közérdekű adatoknak minősülnek. A közpénzből finanszírozott, a gyerekek jogait és érdekeit védő rendszer működésének átláthatósága mindannyiunk érdeke, szerintünk ezért jogunk van megismerni a kért adatokat.