Hoppá, Tóbiás József ezúttal nem „aktuális ügyekről” címmel nyújtotta be napirend előttijét, hanem a közteherviselésről fog beszélni, ami ugye mindig aktuális.

Dúró Dóra a "jövőképet" kéri számon a kormányon, Szél Bernadett „Mindig van lejjebb” címmel beadott beszéde pedig egészen sok mindenről szólhat. Mindkét felszólalás sokat ígér.

egyaránt ajánlom a kormányfő Tisza-szobor átadásán elmondott beszédét, már csak azért is, mivel ha nem muszáj, Orbán nem szólal fel a parlamentben. Ma nem lesz muszáj.

Ő ült be az Együtt-PM-től Bajnai Gordon helyére. 

Miután Tisza István szobra végre újra ott áll a Kossuth téren – kezd bele Szászfalvi László, aki Károlyi Mihály „barbár hordái”-nak tulajdonítja az első világháborús miniszterelnök meggyilkolását. Az állítást a baloldalon elégedetlen morgás kíséri, a középiskolai műveltséggel rendelkező olvasó inkább azért moroghat, mivel ez az állítás konkrétan nem igaz.

De tényleg, ezt most mindenki képzelje el!

Tisza Istvánt nem lehet letörölni a magyar szívek hústábláiról.

Hústábla.

Tóbiás József, az MSZP egyik elnökaspiránsa emelkedik szólásra, és az egykulcsos adót kezdi ostorozni. Szerinte a társadalom 80 százaléka az adórendszerrel rosszabbul járt, egyedül a kivételezettek jártak jól az Orbán-rendszer adópolitikájával. Hogy kik ezek a kivételezettek? Hát „a Közgép-birodalom”, és a többi kormányközeli cég. Jó kérdés, ez hogy kapcsolódik az egykulcsos adóhoz.

Vajon a Közgép és a többi nagyvállalkozó ugyanolyan mértékben járulnak hozzá a közterhekhez, mint a kis- és középvállalkozások?

Teszi fel a szónoki kérdést Tóbiás, aki ezzel vezeti be az MSZP új kezdeményezését: a párt 75 százalékos extraadót szeretne kivetni a túlnyomó részt köz- és uniós pénzekből meggazdagodó cégekre.

válaszol Varga Mihály, aki nagyjából úgy érvel Tóbiás ötlete ellen, hogy a kormány politikája már így is a kis- és középvállalkozóknak kedvez. 

Szél Bernadett Lázár János aktuális ügyeiről kezd el beszélni, a Norvég Alap fenyítéséről, az Origo főszerkesztőjének leváltatásáról, a luxusutazásokról. Ezután a "zombiminisztériumok"-ból álló kormányzati struktúrára tér át, és felpanaszolja, hogy ő a meghallgatásokon képtelen volt kideríteni, ki is fog dönteni a megújuló erőforrásokról – állítása szerint Seszták Miklós és Lázár János is lepattintotta magáról Szél kérdését. 

Lázár János elismerését fejezi ki Szél Bernadettnek, hogy ilyen gyorsan, ilyen eklektikusan és ilyen barokkosan tud beszélni. 

De a rendkívül nyájas Lázár áll Szél Bernadett rendelkezésére. A sok kritikai pont közül a miniszter a Norvég Alap ügyére reagál. Szerinte „az egész ország úgy tudja”, hogy a civil szervezeteknek járó pénz közpénz, és nem érti, az LMP miért csak a kormány által folyósított pénzeknél tartja fontosnak az átláthatóságot, az általuk támogatott szervezeteknél miért nem? Lázár zárásként visszautasítja a kormányzat széttelepítésére vonatkozó kritikát is, nagyon úgy tűnik, hogy tényleg Kecskeméten lesz a Miniszterelnökség!

Sérelmezi Dúró Dóra, aki rengeteg stratégiai pontot sorol fel, és mindegyikhez hozzáfűzi: „Nem tudjuk.” Mekk Mester-kormányzásra számíthatunk? – dobja a labdát Balog Zoltánnak.

Balog Zoltán "svédasztalnak" nevezi Dúró Dóra felszólalását, és azt sérelmezi, a jobbikos képviselő miért hiányolja a kormányprogramot, mikor az előző négy év már jól kirajzolta az irányvonalakat. A miniszter állítása szerint ráadásul ő például harminc percen keresztül foglalta össze meghallgatásán a kormány elképzeléseit.

Vannak a Bourbonok, akik sem a francia forradalomról, sem Napóleonból nem képesek tanulni, és van a baloldal, mely sem április 6-ából, sem május 25-éből nem képes tanulni.

A Fidesz frakcióvezetőjeként felszólaló Rogán már unja, hogy mindig ugyanazzal támadják a kormányt, és felszólítja a baloldalt, ha progresszív adót szeretnének, szavazzák meg a reklámadót. 

A frakcióvezető különleges képessége, hogy szinte énekelni tudja az olyan tételmondatokat, mint 

Amikor önök voltak hatalmon, akkor osztrákok építettek magyar autópályákat, most magyarok építik a magyar autópályákat.

de hamarosan jönnek az azonnali kérdések.

Kényelmesen beszélgetve sétálnak ki-be a honanyák és honatyák, Latorcai János meg is feddi őket, és kéri, hogy aki "halaszthatatlan közfeladataik ellátása miatt" távozik, az tegye azt gyorsan.

annak álljon itt az azonnali kérdéseket kezdő Kunhalmi Ágnes problémafelvetése:

Magyarországon az a helyzet, hogy nem minden gyermeknek boldog a nyár.

Gratulál neki az elnök, gratulál a neki válaszoló Balog Zoltán is, pedig ha jól értem, a "konkrét" kérdése ez volt:

Kinek kormányoznak, minek kormányoznak, ha még a gyerekek szájába sem tudnak ételt adni?

Balog Zoltán állítása szerint a Kunhalmi által elmondottak kétharmadával egyet tud érteni, a valóban kicsit megilletődött szocialista képviselő viszont továbbra sem érti, miért nem tudja megszüntetni a kormány gyermekéhezést. A miniszter erre rengeteg számmal és adattal válaszol, egy tényt azonban nem cáfol: Magyarországon a Gallup néhány napja publikált kutatása szerint a gyerekek fele nem kap rendesen enni.

Balczó Zoltán az államadósság növekedéséről kérdezné a miniszterelnököt, de csak Semjén Zsolt válaszol neki. És tudják mit mond a miniszterelnök-helyettes: nem növekszik az államadósság.

Balczó elsimeri Semjén bátorságát, hogy főnöke helyett tartja a hátát az államadósság elleni harc kudarcai miatt.

Az LMP-s képviselőnő azt az összefüggést hánytorgatja fel, hogy a Kehi egy offshore cégtől bérelt irodát (részletek itt), majd az ezt a szerződést napvilágra hozó Átlátszót is finanszírozó Norvég Alapot a kormányzati szerv  elkezdte vegzálni. 

amikor a Kehit a Norvég Alap pályázatainak győztesei ellen küldte csatasorba. 

Korózs Lajos a Habitat for Humanity megdöbbentő adatait sorolva az emberek gyámolítására szólítja fel a kormányt. Ő ma már a második szocialista, aki képtelen konkrét kérdést feltenni, Balog Zoltán még azt a luxust is megengedheti magának, hogy azon rugózzon, miszerint a kormányt nem tízmillió ember választotta meg. A miniszter „kicsit utánament” a hivatkozott kutatásnak. Ebben azt kifogásolja, hogy csak 200 ember telefonos megkérdezésével készült, és szerinte sokan azért nem adnak enni a gyerekeiknek, mert az iskola reggelivel és uzsonnával várja őket – ez viszont a kutatás nem veszi figyelembe.

Staudt Gábor a négy évvel ezelőtti kijelentést idézi Pintér Sándornak, ami ugye úgy szólt:

Kettő hét alatt fogunk rendet tenni az ország olyan pontjain, amelyek ma még reménytelennek tűnnek

A jobbikos képviselő szerint sem két hét, sem négy hét alatt nem sikerült rendet teremteni. 

kezdi a válaszát Pintér Sándor, aki szerint a közbiztonság mind szubjektív, mind statisztikai oldalról sokat javult. Staudt szerint nem.

Sallai R. Benedek, az LMP frissen megválasztott képviselője ambiciózusabb ökológiai szempontú gazdálkodást sürget. Ő egyébként érdekes figura, csináltunk is vele egy riportot.