Orosz titkosszolgálati akció állhat annak a hátterében, hogy a Kreml egy alig ismert neonáci weboldalra hivatkozva ítélte el a magyar kormányt: egyszerűen kellett kreálni egy ellenhírt, amikor kiderült, tankokkal támogatják az orosz szakadárokat. Az ilyen dezinformációs módszereket, médiahackeket már a KGB is alkalmazta, az oroszok a legjobbak benne, ráadásul egyre gátlástalanabbak. Hogy a rengeteg baráti gesztus ellenére pont Magyarországot használják fel és a magyar kormányt ütik, egyúttal a keleti nyitás kudarcát is mutatja.
Eltérően értékelik orosz és magyar elemzők, hogy a Kreml miért épp a magyar kormányt vette elő azzal a váddal, amely szerint Magyarország – egy közvetítő cég útján – páncélosokat, köztük T-72-es tankokat exportál Ukrajnába. Moszkvából inkább az EU-nak szóló figyelmeztetés látszik, Budapesten inkább az EU és Oroszország között lavírozó politika eredménytelenségét vették észre. A lényegben azonban egyetértenek: az orosz titkosszolgálat játszadozik velünk.
Már tavaly nyáron, hónapokkal az ukrán válság kirobbanása előtt nyilvános volt a magyar honvédségnek az a terve, hogy eladjon sok tucat régi T-72-es harckocsit, és a kétmilliós árban sincs semmi különös. Itt foglaltuk össze, amit a tankeladásról tudni kell.
Moszkvát azzal vádolja az EU, hogy fegyverrel támogatja az ukrajnai konfliktus egyik oldalát. Az orosz külügy feladatul kapta, hogy találjon a másik oldalon hasonlóan vitatható támogatást, és ezzel tompítsák a brüsszeli vádakat. Most ezt sikerült találni.
– mondta az Indexnek a moszkvai Gazdaságtudományi Egyetem (VSE) munkatársa, Nyikolaj Petrov arról a közleményről, mely múlt pénteken jelent meg az orosz külügyminisztérium hivatalos oldalán. Eszerint Magyarország megsértette az uniós fegyverexport szabályait azzal, hogy egy közvetítőn keresztül T-72-es tankokat szállít Ukrajnának. Petrov szerint – feltételezve, hogy a fegyverszállításról szóló állítás nem alaptalan, ám ezt a magyar kormány visszautasította –
„Az információs háború is fontos terepe az ukrajnai konfliktusnak, minden hír jól jöhet, ami azt sugallja, hogy a Nyugat ugyanazokat a dolgokat műveli, csak az ukrán konfliktus másik oldalán, mint amivel Moszkvát vádolja” – folytatta Petrov, aki azt sem tartja példa nélkülinek, hogy az orosz külügyminisztérium a hírt egy szinte ismeretlen szájtra hivatkozva dobta be és adott rá hivatalos közleményt.
Nem lepne meg, ha eleve az orosz fél juttatta volna el a hírt a portálra. Erre van befolyásuk, ezt használták. Ha komolyabb orgánumuk volna, talán ott jelentették volna meg.
– mondta Petrov az oroszbarát híreknek helyt adó, elég kevéssé ismert, szélsőjobboldali csoportok által üzemeltetett Hidfo.netről. Ellenpéldaként az Independent esetét hozta fel, amely az állítólagos különutas orosz-német tárgyalásokról szóló hírt szellőztette meg. A brit lap ugyanis Alekszandr Lebegyev – egykori KGB-s – milliárdos kezében van. (A képet bonyolítja, hogy Lebegyev egyébként tulajdonosa a Kremllel szemben kritikus Novaja Gazetának is.)
Petrov azért elismeri, hogy Magyarország kipécézésének helyi jelentősége is lehet:
bár, hogy az orosz vezetés az eddigiek után ugyan még mit hiányolhat, azt az orosz elemző nem tudta megmondani.
Nem hiszek abban, hogy félúton meg lehet állni Oroszország és az EU pozíciója között. Ez a hintapolitika sehová sem vezet.
– ezt már Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa mondta. Szerinte
Mivel a magyar külpolitika nem következetes, álláspontja puha, ezért Oroszország úgy látja, még további nyomással tovább formálhat rajta.
„Így aztán folyamatosan nyomás alá is fogja helyezni, hogy az EU pozíciójáról leszakítsa Magyarországot. Ebből sosem lesz elég” – mondja Deák, aki attól tart, hogy a lavírozással makrogazdasági szinten jelentős előnyöket biztosan nem csikar ki a kormány Oroszországtól, miközben kiírja magát a Visegrádi Csoportból is, például a „lábonlövős” kiszólásokkal (a magyar miniszterelnök az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat helytelenítette). Deák szerint
lehet, hogy az oroszok néha elhúzzák a mézesmadzagot, és talán néhány kormánynak kedves cég lehetőséget is kap, de nemzetgazdasági szinten ennek nem lesz látható eredménye. Olyan kapukat biztosan nem nyit ki, amelyek az eddigi gesztusok nélkül ne nyílnának meg
A külpolitikai szakértő szerint nem valószínű, hogy az orosz titkosszolgálat a Hidfo.net-hez hasonló szájtokat nézegetne, és ott bukkanna rá hirtelen olyan történetekre, mint amilyen a tankszállításról szóló. Deák is egyetért azzal a véleménnyel, hogy a provokatív hír már eleve orosz forrásból indulhatott. Magyarország számára azonban nem csak az vészjósló, hogy ilyen könnyedén játszadozik vele az orosz titkosszolgálat. Deák úgy véli,
a magyar külpolitika gyengeségének jele, hogy a hír zavart tudott kelteni. Feszesebb külpolitikai irány esetén egy ilyen vád könnyedén lepattant volna.
Az Indexnek egy névtelenséget kérő, ám az orosz titkosszolgálat működésére rálátó külföldi intézet tudományos kutatója szerint szinte biztosra vehető, hogy az orosz titkosszolgálat intézte el a hír megjelenését. A kutató szerint szakirodalmak tucatjaiban lelhető fel ugyanez a módszer, amit a szakzsargon úgynevezett aktív intézkedésként, vagy más néven proaktív intézkedésként ismer. Az aktív intézkedések is a titkosszolgálati módszerek közé tartoznak, akárcsak a deziformáció vagy a befolyásolás – és nemcsak az oroszok művelik, de ők a legjobbak benne. Volt már példa arra, hogy egy ismeretlen indiai lapban hoztak le hírt, amit aztán tekintélyes sajtóorgánumok vettek át.
A céljukat elérik. Azt nem, vagy nem minden esetben tudja az orosz titkosszolgálat elérni, hogy komolyabb újságokban jelentessen meg anyagot, hiszen annak hitelességét ellenőrzik. Így viszont, hogy a Kreml hivatkozik rá, már nem lehet figyelmen kívül hagyni.
– mondta a kutató. Ahogy a médiahackek nagy részénél, itt is fontos, hogy legyen valami alapja a hírnek, még akkor is, ha összességében alaptalan. A külföldi szakember egyáltalán nem csodálkozott azon, hogy éppen egy nevesincs náci weboldalon jött le a tankos hír, mert hogy Moszkva elsődleges célja az EU destabilizálása, ehhez pedig európai szélsőjobboldali csoportokat használ fel, köztük például a Magyar Nemzeti Arcvonalat.
Ez a módszer a hidegháború idején is ismert volt, akkor a KGB „A" ügyosztálya foglalkozott ilyen típusú médiahackkel, de ezt az ügyosztályt a KGB utódszervezete is átvette, így ma is gyakoriak az ilyen típusú akciók. A szakértő arról is beszélt, hogy bár elég átlátszó egy ilyen művelet, az orosz titkosszolgálat egyre gátlástalanabb. A szakértő szerint az oroszok
Úgy vannak vele, hogy a céljaiknak megfelel és végülis a médiafogyasztók a nagy része a hírzajban úgysem lesz képes a végén emlékezni rá, hogy akkor most igaz volt-e a hír vagy sem.
A magyar kormány visszautasította a tank exportjára vonatkozó orosz állítást. A magyar külügy közleménye szerint a szállítmányok nem lépték át a magyar országhatárt és nincsenek összefüggésben az ukrajnai eseményekkel.
A HM valóban felszámol két raktárat – Kalocsán és a Gödöllő melletti Kálon –, és az ott tárolt T-72-es harckocsikat – több mint 40 darabot – átszállítják három másik helyre: ebből kettő az M5-ös mellett Lajosmizse környékén van, a harmadik pedig Nyírteleken, közel az ukrán határhoz. A használatra már nem alkalmas T-72-eseket a pályázat szerint Kalocsán és Gödöllőn lehetett megnézni.
A HM korábban pályázatot írt ki, összesen 80 harckocsi eladására, a vevő mindkét esetben a tavaly októberben bejegyzett Excalibur Defense Kft. volt. A cseh magánszemélyek által alapított cégnek nincs kimutatható közvetlen kapcsolata az Excalibur Army cseh céggel, amely Közép-Európa egyik legkomolyabb haditechnikai cégeként elsősorban szovjet fegyverrendszerek továbbfejlesztésére specializálódott.