Több órán át tartó zárt ülés tartott a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság az ukrajnai helyzet miatt. Az ülés után a parlament külügyi államtitkára ugyan megbeszélés zárt jellegére hivatkozva nem mondott el részleteket. Minden korábbinál egyértelműbbek voltak azonban Németh Zsolt szavai az ukrajnai helyzetet illetően:
„Háború van Ukrajna és Oroszország között”
– jelentette ki a politikus. Németh szerint, tekintettel arra is, hogy Ukrajnában 150 ezer magyar él, Magyarország számára az a fontos, hogy ez a háború mielőbb véget érjen.
Ennek érdekében pedig jelenleg nagyon erős diplomáciai erőfeszítések zajlanak, példaként a szeptember elejére tervezett NATO csúcstalálkozót említette.
Magyarországnak az a fontos, hogy a szomszédunkban egy független és erős Ukrajna működjön – jelentette ki, óva azonban mindenkit a felelőtlen megnyilvánulásoktól.
Hogy pontosan mit értett felelőtlen megnyilvánulás alatt, azt már a nemzetbiztonsági bizottság a fideszes alelnöke fejtette ki. Németh Szilárd botránykeltő ügynek nevezte a T-72-esekkel kapcsolatos hírt, amely szerint Magyarország tankokat juttatott volna Ukrajnába.
Németh Szilárd szerint egy „egyszerű honvédelmi átszállítási műveletből lett egy botrány”, ami ő szerinte „vihar egy lavór vízben.”
Az Index kérdésére, miszerint terheli-e felelősség a katonai elhárítást amiért a szállítással kapcsolatos hír és az ahhoz kötődő fotó elkészülhetett, kijelentette: senki sem felelős, bárki elkészíthet ilyen képet. Azt is elmondta, hogy nem fogják vizsgálni, kinek az érdekében kerülhetett nyilvánosságra a hír.
A visszafogott kormányzati érdeklődés azért érdekes, mert korábban az Indexnek több szakértű is úgy nyilatkozott, hogy
A bizottsági ülés után az ellenzékből egyedül Demeter Márta állt a sajtó elé, ám a szocialista politikus sajtótájékoztatása is semmitmondóra sikerült, szintén a zárt ülésen elhangzottak jellegére hivatkozva. (A két bizottság valójában csak szünetet tartott, ugyanis a kémprogramok kapcsán újra zárt ajtók mögé vonultak, így részletesebb beszámolók későbbre várhatók.)
Annyi derült ki Demeter tájékoztatójából, hogy az ülésen a T-72-es tankokról volt szó. Az ellenzékii politikus elmondta, bizonyos kérdésekre kaptak megnyugtató választ, bizonyosakra nem, ám Pintér Sándor titkosszolgálatokat is felügyelő belügyminiszterhez hiába intéztek volna kérdéseket, a politikus ugyanis nem jött el az ülésre.
Később Szél Bernadett, az LMP társelnöke az Indexnek azt mondta, Navracsics Tibor külügyminiszter a kérdésére válaszolva a tankügyet abszurdnak nevezte és elismerte, hogy az orosz kormány reakciója barátságtalan volt. Szél Bernadett arra is kíváncsi volt, nem tartják-e kínosnak, hogy az orosz kirohanás után nem sokkal Kovács Zoltán államtitkár adott interjút az orosz kormány hivatalos lapjának tekinthető Izvesztyijának, de erre Navracsics nem reagált.
Az orosz külügyminisztérium közleménye valójában nem azzal vádolta Magyarországot, hogy a T-72-esek – „közvetítőkön keresztül lebonyolított” – szállítása Ukrajnába eleve tilos volna.
Nem azt nehezményezte Moszkva, hogy Magyarország egyáltalán megválna régebbi szovjet eredetű fegyverzetétől, és azt épp Oroszország szomszédjának adja el. A közlemény arról szól, hogy a szállítás azért aggályos, mert a mostani helyzetben felmerülhet, hogy a vásárló fél országon belül saját lakosságának elnyomására vetné be a fegyvereket és ez ellentétes az EU 2008-as állásfoglalásával.
Ha úgy tetszik, csupán az időzítés volt rossz. Szakértő források elképzelhetőnek tartották, hogy az ügyletre korábban, még az ukrán válság kitörése előtt, orosz beleegyezéssel került sor – elvégre a T-72-esek eladását Budapest már tavaly elhatározta. (Igaz ott használhatatlan, tankokról volt szó, amelyeket így a működőképes tankok 20 milliós árának nagyjából tizedéért vásárolt meg a két cseh magánszemély tulajdonában álló Excalibur Defense Kft.)
A magyar külügyminisztérium a moszkvai felvetésre közleményt adott ki, visszautasítva, hogy Magyarország tankokat szállított volna Ukrajnába. Igaz, ez a cáfolat szigorúan értelmezve azt valójában nem zárta ki, saját tulajdonaként egy nem állami cég, például a használhatatlannak mondott tankokat birtokló Excalibur Defense Kft., ne szállíthatott volna páncélosokat Ukrajnába.