• Minden törvényes eszközzel megakadályozzák, hogy érintetté váljanak, fogadkoztak a borsodi települések, amikor május végén megijedtek attól, hogy náluk fognak kikötni a Miskolcról kiköltöztetett emberek.
• Sátoraljaújhely már be is váltotta az ígéretet: elfogadtak egy rendeletet, amely azzal próbálja elejét venni a beköltözésnek, hogy a jövevényeknek se segélyt, se közmunkát nem ad.
• A tervet a főjegyző törvénysértőnek találta, mégis elfogadták.
• A jogi vita évekig elhúzódhat, a rendelet addig is él.

Úgy néz ki, Sátoraljaújhely volt a legtalálékonyabb és leggyorsabb azok között a borsodi települések között, amelyek úgy érezték: lépéskényszerbe kerültek a miskolci nyomortelep-felszámolás felpörgetése miatt. A miskolci képviselők május 8-án szavazták meg azt az új szabályt, miszerint az önkormányzati bérlakások elhagyásáért ezentúl csak akkor fizetnek a bérlőknek másfél és 2 millió forint közti összeget, ha elköltöznek Miskolc városából is, és legalább öt évig vissza se jönnek.

Ilyen típusú, pénzbeli kárpótlásféleségről szóló alku csak olyan lakókkal jön szóba, akik jó bérlők voltak, rendesen fizettek, érvényes szerződésük volt. A nyomortelepek többi lakójával az önkormányzatnak nem kötelező egyezkednie, és nem is egyezkedik. Akinek tartozása gyűlt össze, aki megsérti a közösségi együttélés önkormányzat diktálta szabályait, azt egyezkedés, segítség és pénz nélkül utcára tehetik, ha végigjárják a hivatalos utat: bérleti szerződés felmondása, jogcím nélküli használóvá nyilvánítás, bírósági végrehajtás, kilakoltatás.

A 1,5-2 millió forinttal a zsebükben költözködők tehát nem azért keresnek új lakást, mert Miskolcon baj volt velük, hanem azért, mert olyan házakban, nyomortelepeken laktak, amelyeket a város fel akar számolni. A miskolci események mégis sokaknál a közeli településeken úgy csapódtak le, hogy most majd olyan családok árasztják el őket, akiket Miskolcról azért penderítettek ki, mert nem lehetett velük együtt élni.

A környező borsodi települések első válasza egy tiltakozási hullám volt. Felsőzsolca polgármestere személyesen adott át tiltakozást a miskolci Kriza Ákosnak, a május végi üléseken sorra hirdettek ki tiltakozó nyilatkozatokat a testületek. A közösen megfogalmazott szöveg szerint a tiltakozók

• „kinyilvánítják, hogy nem támogatják azt, hogy bármely önkormányzat a szociális jellegű problémáinak megoldását a szegénység exportjával oldja meg"
• „minden törvényes eszközzel megakadályozzák”, hogy ebben településeik „bármely módon érintettek legyenek”
• tiltakoznak az ellen, hogy Miskolc „a saját önös céljainak elérése érdekében” más önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozzon, az egyébként is meglévő súlyos szociális gondokat fokozza
• kérik, hogy töröljék a problémás részt a miskolci rendeletből (erről van szó: „az alacsony komfortfokozatú lakások esetében pénzbeli térítés csak akkor fizethető, ha a bérlő a város közigazgatási határán kívül vásárol lakóingatlant és arra 5 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az önkormányzat által.”)

Felsőzsolcán kívül megszavazta ezt a tiltakozó határozatot például Onga, Sajóbábony, Izsófalva, Kazincbarcika, Arnót. A nyilvános rendeletek és ülésnapirendek alapján egyelőre nem látszik, elkezdték-e már valóra váltani ezeken a helyeken a „minden törvényes eszközzel megakadályozzák” ígéretét. Két település hivatalának is küldtünk kérdéseket arról, történt-e már náluk ebben az ügyben valamilyen lépés, de egyelőre nem kaptunk választ.

Miskolctól több mint 80 kilométerre, vagyis nem épp a szomszédban van az a város, amelyik nemcsak megtalálni vélte a megoldást, de már meg is szavazta, és hatályba is léptette az erről szóló rendeletet.

A sátoraljaújhelyi képviselő-testület július 10-én 10 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el „a más önkormányzat által elköltözés céljából nyújtott pénzbeli térítés helyi intézkedéseiről" szóló rendeletet. A polgármester, amikor megköszönte a képviselőknek a tervezet elfogadását, azt mondta: az „eredményből egyértelműen látszik, hogy mindent félre tudnak tenni, ha Sátoraljaújhely város és az itt élők előnyeiről van szó”. A rendelet július 15. óta hatályos.

A sátoraljaújhelyi módszer lényege, hogy aki a Miskolctól kapott lelépési pénzt náluk költi letelepedésre, az tőlük nem kap se segély, se támogatást, se közmunkát (pontosabban „a közfoglalkoztatásban nem részesíthetők előnyben”). A rendelet szövege Miskolcot nem nevesíti, szó szerint azokra (és közeli hozzátartozóikra) vonatkozik, akik „más önkormányzat támogatásával, pénzbeli térítésével vásárolnak Sátoraljaújhely város közigazgatási területén lakhatás céljára szolgáló ingatlant”. A rendelet azt is kiköti, hogy ilyen emberek nem vásárolhatnak önkormányzati tulajdonban lévő lakást, és nem is bérelhetnek ilyet.

A bevezető bekezdés az eredeti, polgármester által benyújtott előterjesztés szerint még úgy kezdődött volna, hogy

A rendelet célja, hogy a más településeken beilleszkedni nem tudó személyek ne részesülhessenek előnyben Sátoraljaújhely közigazgatási területén az évek óta életvitelszerűen élő személyekkel szemben

Ez az elfogadás előtt, a július 10-i ülésen finomodott ilyenre:

A rendelet célja, hogy más önkormányzat által nyújtott támogatásban részesülő személyek ne részesüljenek előnyben…

Ettől a finomítástól eltekintve a rendelettervezetre áldását adta a testület annak ellenére, hogy kezükbe kapták a főjegyző „törvényességi észrevételét", egy olyan dokumentumot, amelyben Fedorné dr. Fráter Zsófia főjegyző elmagyarázta, hogy szerinte jogszabálysértő rendelet készül.

A főjegyző a szociális ellátásokról szóló törvényre hivatkozott, amely  szerint

• A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt.

valamint az önkormányzat

• tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

A főjegyző szerint ez a garanciális jellegű törvényi szabályozás a segélyjogosultságot kötelező jelleggel állapítja meg, és nem lehet ezt mellőzve leszűkíteni a segélyben részesíthetők körét. Ugyanígy nem lehet a Miskolcról jötteknek megtiltani, hogy pályázhassanak sátoraljaújhelyi bérlakásokra, vezette le a főjegyző.

A képviselők ismerték ezt az érvelést. Az MSZP-s Szabó János a nyári ülésen meg is kérdezte: ha megszavazzák a rendeletet, „mennyire befolyásolja a döntés utóéletét a főjegyző asszonytól érkezett törvényességi észrevétel”.

A polgármester, Szamosvölgyi Péter válaszának lényege az volt, hogy akár törvényes, akár nem, a rendeletet el kell fogadni, legfeljebb majd jogi vita kezdődik róla, a fő, hogy időt nyernek, és amíg tart a hercehurca, a rendelet érvényben lesz. Akár évekig. (A pontos polgármesteri választ jobbra olvashatja.)

Úgy tudjuk, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti főosztálya tényleg vizsgálja a rendeletet, de az eljárás még nem zárult le.