Kilenc év börtönt kapott, és a járművezetéstől nyolc évre eltiltották Eva Rezesovát a négy halálos áldozattal járó baleset okozásáért. A szlovák milliomosnő ügyében másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszéken csütörtök reggel hirdette ki az ítéletet Stubeczky Sarolta tanácsa.
Több ember halálát okozó ittas járművezetésért legfeljebb tíz évet szabhatott volna ki a bíróság, az öt év a minimum.
Rezesova legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat, az eddig előzetesben töltött két évet beszámítják. Ez azt jelenti, hogy még négy évet biztosan le kell ülnie, és legkorábban 2018-ban vizsgálható meg, hogy feltételes szabadlábra kerülhet-e vagy sem. A járművezetéstől eltiltás nyolc évét onnantól kezdve számítják majd, hogy kijön a börtönből.
Az ítélet jogerős, nem lehet ellene fellebbezni.
A bíróság az indoklásában egyértelműen kimondta: az áldozatok teljesen vétlenek voltak a balesetben. Ennek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy súlyosabb ítélet született másodfokon.
Rezesovát tavaly novemberben első fokon 6 év fogházra ítélte a Gödöllői Járásbíróság. Úgy volt, hogy büntetése kétharmada, azaz négy év letöltése után feltételesen szabadlábra kerülhet, és ebbe beleszámított volna az előzetes letartóztatásban töltött idő, ami azt jelentette volna, hogy leghamarabb 2016-ban szabadulhat. A Gödöllői Járásbíróság ítélete szerint Rezesova börtöntűrő képessége pikkelysömör betegsége miatt csökkent, ezért kapott a szigorúbb börtön helyett enyhébb fogház fokozatot a büntetés letöltésére.
A csütörtökön kihirdetett jogerős ítélet ebből a szempontból is szigorúbb: fogház helyett mégis börtönben kell letöltenie a büntetését.
Az, hogy a 9 év kétharmadának a letöltése után akár szabadulhat Rezesova, nem a bíróság döntése volt, ezt a törvény írja elő, ebben a bíróságnak mérlegelési lehetősége nincs. Az új, 2013 júliusa óta hatályos Büntető törvénykönyv egyébként ebből a szempontból kedvezőbb a vádlottakra nézve, mint a régi Btk., amely a börtönbüntetés minimum háromnegyedének a letöltését követelte meg. Ha változik a törvény a bűncselekmény elkövetésének időpontjához képest, mire kihirdetik az ítéletet, a bíróságoknak mindig a vádlottra nézve kedvezőbb változatot kell alkalmazniuk.
A Budapest Környéki Törvényszék szigorúbb ítélete azon múlott, hogy Stubeczky Sarolta bíró tanácsa mást gondolt az enyhítő és a súlyosító körülményekről. A legfontosabb hatása annak volt, hogy kiesett az a tényező, ami az elsőfokú bíróságon a legnagyobb nyomatékkal latba eső enyhítő körülménynek számított: az úgynevezett sértetti közrehatás. A Budapest Környéki Törvényszék határozottan kimondta:
A Gödöllői Járásbíróság tavaly enyhítő körülményként vette számításba Rezesova büntetlen előéletét és azt, hogy eddig balesetet sem okozott. A másodfokú bíróság ezt most úgy pontosította: csak annyit tudunk biztosan, hogy Magyarországon nem volt büntetve, és nem okozott balesetet korábban, a szlovákiai múltjáról nincsenek adatok. Így csökkent ennek az enyhítő körülménynek a súlya. A bíró azt is megjegyezte: a büntetlen előéletnek egyébként is akkor lenne csak nagyobb jelentősége, ha Rezesova legalább hatvan éves lenne.
Kiesett az enyhítő körülmények sorából a betegség is. Stubeczky Sarolta azt mondta: Rezesova hál'Isten már teljesen egészséges, a pikkelysömöre pedig nem olyan súlyos, hogy befolyásolná a börtöntűrő képességét. A másodfokú bíróság az első fokúval ellentétben azt sem vette enyhítő körülménynek, hogy csak enyhe fokú volt Rezesova ittassága a balesetkor.
Az enyhítő körülmények közül másodfokon is megmaradt az időmúlás (de nem túl nagy súllyal), és hogy Rezesovának két kiskorú gyereke van. A baleset 2012 augusztusában történt. Az időtényezővel kapcsolatban a bíró megjegyezte, hogy szerinte nagyon gyorsan befejeződött ez a büntetőügy. "Két év példaértékű egy ilyen elbonyolított ügyben" - mondta.
A másodfokú bíróság talált egy olyan enyhítő körülményt, ami első fokon nem került elő: azt, hogy ha nem is súlyosan, de Rezesova maga is megsérült a balesetben. Most ezt is figyelembe vették, így alakult végül, hogy a kiszabható maximális tíz évnél valamivel kisebb, kilenc év lett a büntetés.
Súlyosító körülmény volt, hogy négy ember veszített életét a balesetben, eggyel több, mint ahány áldozattól kezdve a "több ember halálát okozó" ittas járművezetés minősített esete megállapítható. Az is súlyosító körülménynek számított, hogy Rezesova szándékos, durva Kresz-szabályszegést követett el, ráadásul hosszú időn keresztül, több mint száz kilométeren keresztül száguldott az M3-as autópályán Magyarországon.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte a közfelháborodást is, amit az eset kiváltott. Stubeczky Sarolta itt visszaidézte Rezesova ügyvédjének a szavait a védőbeszédből, miszerint "a közvélemény nem súlyosító körülmény". Azt mondta, annyiban igaza van az ügyvédnek, hogy "a haragos közvélemény, az elvakult közvélemény" tényleg nem jön számításba, "jól néznénk ki, ha a bíróság minden kommentet figyelmbe venne". Ugyanakkor a bírói gyakorlat szerint ha valami általános közfelháborodást vált ki, ezt igenis értékelnie kell a bíróságnak, már csak a "generális prevenció miatt is", emellett nem lehet elmenni szó nélkül.
Az elsőfokú ítéletet jelentősen befolyásolta Rezesova javára annak a Melegh Gábornak a műszaki szakértői véleménye, akit másodfokon az elfogultság látszata miatt kizártak az eljárásból. Az ügyészség már a másodfokú tárgyalássorozat kezdete előtt azt indítványozta, hogy helyezzék egy az egyben hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, mert az szerintük tele volt hiányosságokkal és ellentmondásokkal, és folytassanak le teljesen új elsőfokú eljárást.
A Budapest Környéki Törvényszéken Stubeczky Sarolta bíró tanácsa viszont úgy döntött tavasszal: erre nincs szükség, mert a hibákat helyre lehet hozni másodfokon. Például úgy, hogy megbíznak egy teljesen új, független műszaki szakértőt. Császár Gergelyt választották ki a névjegyzékből véletlenszerűen erre a feladatra. A szakértő, akit korábbról nem ismertek az ügy résztvevői, nyáron helyszíni bizonyítási kísérletet is szervezett: a bíróság egy hajnalban kivonult az M3-as autópályára megvizsgálni, hogyan is történhetett a baleset. A nyár végére elkészült Császár szakvéleménye, és nem kedvezett Rezesovának.
Rezesovára nézve újabb kedvezőtlen fordulat volt, amikor az első őszi tárgyaláson a bíróság Melegh után a másik olyan régi műszaki szakértőt, Kovács Miklóst is kizárta elfogultság miatt, akinek a véleménye az ő védekezését segítette.
A műszaki szakértők kicserélődésének köszönhető nagyrészt, hogy a csütörtöki jogerős ítélet lényeges dolgokban mást mond a baleset mikéntjéről, mint a tavaly novemberi ítélet. A Budapest Környéki Törvényszék tisztázta, hogy
A védelem tavasszal úgy futott neki a másodfokú pernek, hogy teljes felmentésre utaznak. Az ítélet előtt elmondott védőbeszéd már jóval visszafogottabb volt. Novák Péter, Rezesova ügyvédje azt kérte a bírótól, hogy középmérték (ebben az esetben hét és fél év) alatti büntetést szabjon ki védencére, közelítve az első fokon adott hat évhez.
Az ügyész elsősorban még mindig azt indítványozta a vádbeszédben is, hogy a törvényszék helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és utasítsa új eljárás lefolytatására az elsőfokú bíróságot, vagyis kezdődjön elölről a per.
Rezesova 2012 augusztusának végén, a baleset után előzetes letartóztatásba került. Az elmúlt két év nagy részét rács mögött töltötte. Az elsőfokú ítéletkor a Gödöllői Járásbíróság engedélyezte ugyan számára a házi őrizetet, de néhány nap múlva a Budapest Környéki Törvényszék visszaküldte a börtönbe Rezesovát.