Megsértette a magyar állam a parlamentben molinózó képviselők szólásszabadsághoz való jogát, amikor fizetésük átmeneti csökkentésével megbüntette őket az akciójukért − így határozott a strasbourgi bíróság egy keddi döntésében a „Fidesz: Loptok, csaltok, hazudtok” feliratú táblát felmutató PM-es Karácsony Gergely és Szilágyi Péter, az „Itt trafikmaffia működik” feliratú molinót kifeszítő szintén PM-es Dorosz Dávid és Szabó Rebeka, illetve a „Földrablás helyett földosztás” feliratú táblával tiltakozó LMP-s Osztolykán Ágnes, Lengyel Szilvia és Szél Bernadett ügyében.
Magyarországot nemcsak a képviselők szólásszabadsághoz való jogának megsértéséért ítélte el a bíróság, hanem azért is, mert otthon nem volt megfelelő jogorvoslati lehetőségük – mondta az Indexnek az érintettek jogi képviseletét ellátó ügyvéd, dr. Karsai Dániel. Az államnak ezért fejenként 3000 euró nem vagyoni kártérítést kell fizetnie a hét képviselőnek, illetve a fizetésük büntetésként elvett részét is vissza kell nekik fizetni.
A strasbourgi bíróság előtt jelenleg több hasonló ügy is döntésre vár, és Karsai szerint a mostani döntés ismeretében nagyon valószínű, hogy hasonló, Magyarországot elmarasztaló ítéletek születnek majd. A parlamentben a földtörvény megszavazásakor a Jobbik is akciózott, ők a házelnöki pulpitusra vonulva megpróbálták ellehetetleníteni az Országgyűlés ülését, és ezért büntetésként a teljes frakció fizetését megvonták egy hónapra. A szigorú büntetés ellen a Jobbik nem fordult Strasbourghoz, és nem is terveznek ilyet, mivel az eset az Országházban történt – közölte az Indexszel Pál Gábor, a Jobbik sajtófőnöke.
Tavaly januártól lehet megvonni a fizetését azoknak a képviselőknek, akik rosszul viselkednek a parlamentben. A törvény szerint szóbeli cselekményért (például zsidózásért) egyhavi tiszteletdíj harmadát lehet megvonni a képviselőktől, fizikai erőszakért vagy erre való felszólításért pedig akár a teljes fizetését vissza lehet tartani. Büntetés járhat a molinózásért („a szemléltetésre vonatkozó szabályok megszegéséért”) is, és a renitens képviselőknek nem csak a pénztárcája bánhatja az akciókat: ki lehet őket vezetni a teremből, és akár az egész napra eltilthatók a munkától. Néhány büntetésről a házelnök, a pénzbüntetésről viszont az Országgyűlés dönt.
Az LMP-s és PM-es képviselők három esetet vittek a strasbourgi bíróság elé:
A parlamenti viselkedést szigorú keretek közé szorító törvényt Novák Előd támadta meg az Alkotmánybíróságon (AB), de lepattant a testületről. Az AB tavaly novemberi döntése szerint rendben van a képviselők rendszabályozhatósága.
A PM-es és LMP-s képviselők nem vártak az AB-ra, egyből a strasbourgi bírósághoz fordultak. Szerintük a pénzbüntetés a véleménynyilvánítási szabadságukat sértette, valamint a parlament döntése ellen nem is lehetett fellebbezni. A képviselők szerint a büntetés diszkriminatív is volt, azért büntették meg őket, mert ellenzéki véleménynek adtak hangot.
„Jogalkotói mértékletességre és Kövér László személyes bölcsességére is szükség lenne” – mondta az LMP, amikor a strasbourgi bírósághoz fordult Kövér intézkedése miatt.
...az ízlés szerint értelmezhető gumiszabályok alapján, a házelnök a neki nem tetsző véleményeket néha szigorúbban bünteti, mint a kirekesztő, rasszista megnyilvánulásokat
– tette hozzá az LMP.
A büntetésben egyébként nem a zöldek, hanem a szocialista Szanyi Tibor volt az úttörő: őt büntették meg először, miután egy interpelláció után bemutatott a Jobbik frakciójának. Mindez kevesebb mint három hónappal a törvény hatályba lépése után, március közepén történt. A maximális büntetést szabta ki rá a Ház, 131 410 forinttal keresett kevesebbet abban a hónapban.
Erről az ügyről kedden nem döntöttek, noha korábban adta be a panaszát a bíróságra, mint az LMP-s és PM-es képviselők. Ennek az egyik oka az lehet, hogy Szanyi nemcsak büntetést kapott, hanem Kövér László kétszer is megtiltotta Szanyinak, hogy Németh Lászlóné akkori fejlesztési minisztert interpellálja. Kövér indoklása szerint a kérdésekben olyan alpári fordulatok voltak, amik nem méltóak a parlament tekintélyéhez. Az első letiltott szöveget itt, a másodikat itt olvashatja el (ez a durvább, még péniszpumpáról is szó van benne).
Szanyi szerint az interpellációjának betiltása egyszerűen cenzúra volt, ami természetesen súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Szanyi is kifogásolta, hogy nem lehetett jogorvoslatot kérni a parlament döntése ellen. Az interpelláció betiltása miatt Szanyi ügye bonyolultabb a másik kettőnél, vélhetően ezért nem döntöttek még róla.
A rendzavarás miatt többen azt mondták, hogy a földtörvény elfogadása érvénytelen volt. Egyrészt azért lehet érvénytelen a szavazás, mert a Jobbik név szerinti szavazást kért, amihez joguk van, a házelnök ezt mégsem rendelte el.
Egy másik érvelés szerint az ülést nem is lehet máshonnan, mint a házelnöki székről levezetni. Ahogy a videón is látszik, Latorcai János a tolongás miatt nem a házelnöki székből, hanem a szónoki emelvényről folytatta az ülés levezetését.
A törvényt Áder János köztársasági elnök aláírta, és az Alkotmánybíróság sem mondta ki, hogy szabályszerűtlen lett volna az elfogadás, így azt szabályosnak kell tekinteni.
Aznap, amikor az LMP-sek egy talicska földet vittek Orbánnak, a Jobbik teljes frakciója felvonult a házelnöki pulpitusra és megpróbálták ellehetetleníteni a földtörvényről szóló szavazást. Nézzék:
Őket büntette a Ház a legsúlyosabban: az egész frakció júniusi bére ugrott.