int a statisztikák fetisizálásától, mivel
Ha az egyik ember két csirkét eszik meg, a másik egyet sem, akkor a statisztika szerint mindenki egyet eszik.
És hamarosan a népellenes hatalom össze fog omlani – adja elő Dániel prófétához méltó apokaliptikus vízióját a szocialista Korózs Lajos, szerinte egyre több a szegény ember Magyarországon. Apokaliptikus beszédére Kövér László finom iróniával Rétvári Bence Emmi-államtitkárt szólítja fel válaszadásra. Ő elismétli az Orbán által felsorolt pozitív statisztikákat, majd belebonyolódik a statisztika és állampolgári döntés szövevényes viszonyába.
amiből a 70 éves KDNP méltatása csordogál elő.
Valószínűleg igaza van az MSZP-s Korózsnak, valóban nőtt a szegénység Magyarországon, bár az adatok a módszertantól függően változhatnak. Az Eurostat tavalyi adatai alapján 3,285 millió ember kevesebb mint 65 ezer forintból élt havonta. A KSH tavalyi jelentése szerint a teljes lakosság közel 14 százaléka szegény. Az idei KSH-adatok szeptemberben jelentek volna meg, de a statisztikai hivatal elhalasztotta az elemzés kiadását, noha az adatok elméletileg rendelkezésre állnak. Ha viszont az Eurostat adatait megnézzük, akkor kiderül, hogy 2010 óta igenis nőtt a szegények száma.
A politika nemcsak pénzügyi-gazdasági-közjogi kérdésekből, hanem morális kérdésekből is áll.
– mondja Rétvári Bence büszkén, és amiatt panaszkodik, hogy Európa elszakadt keresztényi gyökereitől, mivel sok helyen már a „muzulmán jog érvényesül".
Az iszlám törvénykezés, a sáría betartását követelő rendőrséget állítottak fel Németországban – állította felszólalásában Rétvári Bence, amikor a keresztény értékekről beszélt. Ezzel szemben Németországban nem állított fel senki sáríarendőrséget, csak néhány önjelölt idióta mászkált Wuppertalban narancssárga mellényben, azt állítva, hogy ők a sáríarendőrök. Eljárás is indult ellenük.
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő szavazatvásárlással és a szavazók utaztatásával vádolja a Fideszt – persze egy kis burkolt cigányozásba csavarva –, és napirend előtti felszólalásoknál szokatlan dolog történik: a kormány részéről senki nem áll fel válaszolni. Szerintem valaki elfelejthette megírni a felolvasandó riposztot.
Az ő napirend előttijét feláldozza arra, hogy Mirkóczki vádjait uszításnak bélyegezze. És beindult a fideszes gépezet: Lázár János elvileg Kósa felszólalására válaszolva minden eddigi kritikust kioszt, szerinte súlyos hibát követ el az ellenzék, ha sértegeti a választókat, ha azt hangoztatja,
hogy a válaszókat megfenyegették, becsapták, és amúgy is a választók hülyék.
„Minden település önkormányzatára partnerként tekintünk” – mondta Lázár János, de ez nehezen hihető azok után, hogy nagyon sok településen éppen azzal kampányoltak a fideszes jelöltek, hogy ha nem rájuk szavaznak az emberek, akkor ne is számítsanak majd fejlesztési pénzekre. A szitut Grafitember illusztrálta zseniálisan, tessék csak megnézni.
Rövid szünet után elkezdődnek az interpellációk, melyek közül csak a valóban arra érdemeseket fogjuk szemlézni: Hiller István a felsőoktatási intézmények most kitalált kancellári – azaz pénzügyi vezetői – pozícióit az egyetemi autonómia megcsúfolásának tartja. A kancellári pályázatokat ráadásul nem is sikerült időben lebonyolítani, ezért a rektorok gyakorlatilag tanév közben adják át a pozíciókat a kormányzat embereinek.
Nehogy már az egyetemek autonóm módon dönthessenek a forrásaikról – valami ilyesmi a lényege Rétvári magyarázatának. A vezetés megosztása egyébként is csak könnyebbség lesz a rektorok számára, akik nem is tiltakoznak az új kormányzati emberek ellen – mondja az Emmi államtitkára nem túl meggyőzően.
hangzik el a vád annak a kormánynak a részéről, mely simán kifizetett a valós értékénél 200 milliárd forinttal többet az E.On gázüzletágáért. Ez a veszteség nagyobb, mint az egész magyar felsőoktatásra fordított állami keret.
Szél Bernadett a magyar kkv-szektor zsugorodását kéri számon a kormányon. Ezek teljesítményarányosan tizedannyi pénzt kapnak, mint a MULTIK, nem ők, hanem a MULTIK lesznek a kormány stratégiai partnerei. Szél a MULTIK helyett az élemiszertermelő- és megújuló energiaforások felhasználásában jeleskedő kis- és közpesvállalkozókat támogatná. A kkv-szektort az LMP társelnöke unortodox területen is szívesen látná:
Ott vannak a magyar buszok, a magyar villamosok, azokat lehetne fejleszteni.
és felhívja a figyelmet arra, a nagy autógyárak mennyi magyar kisbeszállítót foglalkoztatnak, és mennyi K+F befektetést szponzorálnak az egyetemeken. De amúgy igazat ad Szél Bernadettnek, hogy szükség van a kkv-szektor fejlesztésére. Én egyébként nem értem, erre a kérdésre miért a külügyminiszternek kell válaszolnia.
a diagnózisával, de mégsem tudja elfogadni a választ - mondja Sallai R. Benedek.
Hillernek abban igaza van, hogy a kormány eredetileg azt tervezte, hogy már szeptember elsején munkába állnak a kancellárok, de most úgy tűnik, leghamarabb is csak októberben nevezik ki őket. A késlekedés oka állítólag az, hogy meg kellett várni ezzel is az önkormányzati választást, ráadásul elég nagy a tolakodás a posztokra. A német mintára épülő kancelláriarendszer egyébként nem az ördögtől való, a lényege, hogy az egyetem pénzügyi és tudományos menedzselése különválik egymástól. Ez azt is jelenti, hogy az egyetem tudományos autonómiája nem csökken, csak a pénzügyi - persze a kettő kölcsönhatással van egymásra. Abban viszont igaza van a kormányzatnak, hogy a felsőoktatási intézmények vezetése nem mindig gazdálkodik jól, az Állami Számvevőszék például elég durva dolgokra bukkant a Corvinuson, de más egyetemeken sem sokkal jobb a helyzet.
Amikor Mirkóczki Ádám hosszú perceken keresztül beszél kiskertekről, akkor egy kicsit elkezdek szurkolni Urbán Flórinak, hogy Újpestről bekerülve szaros zoknikkal ossza ki a kormánytagokat.
Most például tisztelettel várja az államtitkártól az egyik KDNP-s honatya az államtitkár úr megtisztelő válaszát. A kamuinterpelláció (más néven kormánypárti interpelláció) nem fideszes találmány, már az első Orbán-kormány előtti ciklusban is követtek el ilyen szörnyűségeket, de tény, hogy 1998 és 2002 között eszmélt csak rá az akkori (fideszes) kormány, milyen remek lehetőség is rejlik benne saját maguk fényezésére. A Horn-kormány idején, 1994 és '98 között az interpellációk 6 százaléka volt kormánypárti, míg 2001-ben már 36 százalék.
Ahogy a vita is belesorvad a délutánba, úgy hagyjuk mi is szép lassan magára az Ország Házát.