Az elmúlt negyedszázad legkeményebb diplomáciai botránya, hogy hat magyar kormánytisztviselőt tiltott ki az Egyesült Államok, illetve azok beutazási engedélyét vonta be korrupciós ügyek miatt. Ez olyan keménységű diplomáciai jelzés, ami egy pillanatra még a betonszilárdságú Fideszt is leültette egy picit. És persze rendes magyarázat azóta sem érkezett a részükről az üggyel kapcsolatban, de az biztos, hogy október 23-a remek alkalom volt arra, hogy alapból is, de a helyzet kellemetlenségéhez képest meg pláne kemény üzeneteket fogalmazzanak meg.

A botrány kirobbanásakor még Szijjártó izmozott egyet, és bekérette az amerikai ügyvivőt, ezután aztán picit szétestek a dolgok. Az elején úgy tűnt, a Fidesz kommunikációja az elbagatellizálás. Gyönyörű példája volt Deutsch Tamás Facebook-posztja:

Most ezt a kitiltás cuccot tolják odaátról megfegyelmezésileg, de ha úgy hozza kedvük, a bombázás sem kizárt. Próbálok felkészülni minden lehetőségre. 

− viccelődött egy képalában, amin egy amerikai katonai táskával a nyakában áll. Bár kétségtelenül túlzás lenne Deutsch különutas facebookozásából messze menő következtetéseket levonni.

Egy nappal később viszont Rogán Antal beszélt arról, hogy Orbán valószínűleg azért nem reagál a dologra, mert szerinte is, ahogy Rogán szerint is felmerülhet, hogy Amerika csak viccel. Bár ő már hozzáteszi, hogy mivel az amerikaiak nem állnak elő konkrét bizonyítékokkal, "az embernek el kell gondolkodnia, hogy itt most valójában miről van szó", elképzelhető ugyanis, hogy "itt valami nem stimmel".

Másnap a Fidesz másik erős emberét faggatták a nemzetbiztonsági ülésen. Lázár János válaszaiból úgy tűnt, a központi kommunikáció valami olyasmi lett, hogy mi semmiről nem tudunk, de most annyira belelógott a kezünk a szarosbödönbe, hogy nem lehet elégszer elmondani, mennyire nagyon barátaink az amerikaiak, a két ország barátsága messze földön híres, barátok, barátok, barátok. Még a szemét, minden pénzünket kilopó multikkal is úgy állunk, hogy az az amerikai cégekre nem vonatkozik, azok a legjobb adófizetőink. Barátaink, na.

Lázár a nemzetbiztonsági bizottság ülésén valószínűleg annyiszor ejtette ki a barátság szót, hogy mostantól soha többé nem fogja. Itt egy beszédes részlet a hvg.hu videójából:

A botrány kirobbanása után ugyan egy hétnek el kellett telnie, hogy eldöntse a Fidesz, hogy milyen utat választ abban, hogyan kommunikálja ezt az egész kitiltósdit, de végül valamit csak sikerült kitalálniuk.

A nemzeti ünnep mindenkiből kihozta az állatot: megrázta magát néhány fideszes, és túllépve a Brüsszel az új Moszkva - képen helyre is tették Amerikát. Nagyjából az ‘56-ban kellett volna ennyit fontoskodni, jenkik - hangulatban.

Lázár János szegedi beszédében például úgy fogalmaz, hogy “ha október 23-a a magyarok dicsősége, akkor november 4-e a világ, Amerika és Nyugat-Európa szégyene”, majd hozzáteszi, hogy nem attól Európa-párti egy magyar, hogy "bólogatójánosként" helyesel mindenre, amit Brüsszel mond. És nem attól hű szövetségese Budapest Washingtonnak, ha visszakérdezni, súlyos vádak esetén bizonyítékot követelni, vitatkozni sem mer: "barátok és szövetségesek között nem a csendőrpertu járja, hanem az egyenlő felek őszinte párbeszéde".

A nemzeti ünnepek aktuálpolitikai, és pártpolitikai üzengetéssé silányításában óriási rutinunk van, de Lázár tavalyi ünnepi beszédében egy szó sem esett amerikai cserbenhagyásról, leginkább Biszku Béla töltötte ki beszédét.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke szerdán, Lázárhoz hasonlóan ítélte el az Egyesült Államok viselkedését: „akik annak idején hallgatólagosan jóváhagyták, majd tétlenül nézték a magyar forradalom elleni szovjet intervenciót, ma nem csupán az ország önrendelkezéshez való jogát nem tartják tiszteletben, de a téves helyzetfelismerésükből adódóan azt sem veszik észre, hogy saját hazájuk megbecsülését rombolják egy ország velük eredetileg szimpatizáló milliónyi polgárának szemében" – mondta a Műszaki egyetem aulájában. 

Gulyás tavalyi beszédében nem ostorozta így az Egyesült Államokat, viszont a jelenlegi helyzetre, az amerikaiak által felvetett korrupciós botrányra tökéletesen rímelő dolgot mondott akkor: „Ma az a felelősségünk, hogy miként élünk e szabadsággal. (...) A forradalom öröksége a választás lehetőségét biztosítja. Jó döntést akkor tudunk hozni, ha az ígéreteket és cselekedeteket nem csak saját szűkebb közösségünk, hanem az egész nemzet érdekei szerint vizsgáljuk."

Varga Mihály ünnepi beszédében nagyon ügyesen, szofisztikáltan aktualizálta az '56-os történéseket. „A forradalmat lelkesedéssel támogató nyugati világ közvéleménye mégsem mindig értette, sőt olykor irreális próbálkozásként kezelte a magyaroknak a szovjet támadókkal szembeni fegyveres ellenállását. Akik így gondolták, nem tudták átérezni és megérezni a magyarok érzéseit, sem akkor, sem ma" − mondta. De Kontrát Károly belügyi államtitkári minisztériumi köszöntőjéből már 21-én ki lehet sejteni a megváltozott hangnemet: „minket, magyarokat nem lehet elnyomni, a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló”.

Kövér László az idei megemlékezés kapcsán arról beszélt, hogy szerinte nem önmagában az unióhoz és a NATO-hoz csatlakozással, hanem azzal van ma gond, hogy az euroatlanti világ morális értelemben megrendült, ennek megfelelően akár azt is érdemes lenne megfontolni, hogy szép lassan kihátráljunk az EU-ból. Kövér László nem az az ingadozó típus: a tavalyi október 23-at Kazahsztánban töltötte.

Latorcai János iráni látogatásáról már nem is beszélve. A magyar Országgyűlés Fidesz-KDNP-s alelnöke a kitiltásbotrány kellős közepén, 21-én látogatott Iránba, ahol találkozott Alaeddin Boroujerdi, az iráni parlament Nemzetbiztonsági és Külpolitikai Bizottságának elnökével. A találkozón olyasmikről volt szó, mint, hogy „az Egyesült Államok és regionális szövetségeseik által elfogadott és alkalmazott logikátlan és rossz politika a terrorizmus terjedését és a régió instabilitását okozta, és így vált a terrorizmus globális problémává".

Nem kell összeesküvés elméletekre gondolni, hogy kiolvassuk ezekből a nyilatkozatokból, hogy gyakorlatilag megérkeztünk a Washington az új Moszkvához, vagyis leginkább a Washington a régi Moszkvához. Ez pedig nem jelenthet mást, mint hogy nyakunkon az újabb Békemenet. A régi Nem leszünk gyarmat molinót le sem kell cserélni.

A magyar kormánytagokat érintő amerikai beutazási tilalomról szóló cikkeinket itt gyűjtöttük össze>>>>>>