Szeptemberben két cikkben is foglalkoztunk a honosítással kapcsolatos visszaélésekkel és az arra rátelepülő ukrán maffiával (1, 2), lényegében azt állítva, hogy az ukrán maffia tízezrével osztja a magyar állampolgárságot. Nem tetszett ez a Miniszterelnökségnek, és sajtópert indítottak, hogy helyreigazításban minősítsük valótlannak a cikkek fontosabb állításait:
Abban, hogy a honosítási maffiával kapcsolatos tényfeltárást Semjén Zsolt, a nemzetpolitika kormányzati felelőse azzal pöckölte le, hogy az a baloldali pártok politikai támadása , és hogy vizsgálat helyett inkább sajtópert indítottak, önmagában nem volt sok meglepetés.
Mivel a sajtóperekben a hírt közlő orgánumnak kell bizonyítania az állítások valóságtartalmát, a Miniszterelnökség a keresetben általánosságban próbálta cáfolni a cikkek tartalmát. Igazán nem is ez, hanem az az érdekes, hogy mire hivatkoztak a per indításakor: bár a cikkben a Miniszterelnökség sem nevesítve, sem utalásszerűen nem szerepel, de mivel a nemzetpolitika, így a honosítási eljárások a hatáskörébe tartoznak,
Még egyszer: visszaélések történnek a honosítás során, amire Lázár minisztériuma sajtóperrel reagál, mert mégis hogy írhat már a sajtó ilyeneket.
Képzeljük el, mi történne, ha a jelenleg 104 feladatkört ellátó Miniszterelnökség minden olyan cikket a siker esélyével támadhatna, amely az alá tartozó intézményeket negatívan tünteti fel. Felléphetnének, amikor a sajtó megírná, hogy
hiszen végső soron az önkormányzatok törvényességének az ellenőrzése, meg a postaügyi jogszabályok előkészítése is hozzájuk tartozik.
Persze ezzel a logikával az ORFK vagy a Legfőbb Ügyészség is sajtópert indíthatna, amikor megjelenik egy tudósítás egy bankrablásról vagy szexuális erőszakról: mivel az ő feladatuk a bűnüldözés, rossz színben tűnnek fel, ha a sajtó bűncselekményekről ír. Az agrártárca a földmutyis tényfeltárásokat nehezményezhetné, a gazdasági tárca az adóhivatal feletteseként a kitiltásról szóló híreket, és így tovább.
Szerencsére a Fővárosi Törvényszék nem így tett, és nem foglalkoztak az Index cikkeinek valóságtartamával. A tegnap kihirdetett ítélet annyit rögzít, hogy a honosítás visszaéléseinek jelensége nem kötődik a Miniszterelnökség tevékenységéhez, és attól, hogy a honosítással kapcsolatos bizonyos jogszabályi hátterek kialakítása hozzájuk tartozik, még nem váltak az ügy érintettjévé.
A bíróság szerint a kormány és az államigazgatás működésére vonatkozó kritika a szólás- és véleményszabadság része, a visszaélések bemutatása pedig a társadalmi vitáé. A Miniszterelnökségnek az ügyben nincs kereshetőségi joga, ezért a keresetet elutasították.
Az ítélet nem jogerős.