Nem fészert építenek az udvarban, hanem egy nukleáris projekt közepén állnak!
Kiáltja Szél Bernadett, aki nem érti, miért kell egy új törvényjavaslat szerint minden, de minden információt titkosítana Paks 2-vel kapcsolatban – köztük a pénz elköltését, de még azt is, ha suttyomban eladnák az oroszoknak.
Szél Bernadett felszólalásában felemlegeti, hogy még az atompárti képviselők is megriadtak akkor, amikor a múlt héten a Parlamentbe megérkezett a zaporizzsjai atomerőmű zavarainak híre. Akkor nem történt nagyobb probléma, de ez csak a szerencsének köszönhető. Ez az ügy is megmutatta, hogy az atomenergia nem biztonságos, nem bízhatjuk létünket a szerencsére, ezért le kell állítani a Paks 2. beruházást.
ergo a vidéki emberek sem a földek oligarcháknak és zöldbáróknak való átjátszása, sem az Európa-rekorder élelmiszeráfa miatt nem elégedetlenek - ez Bitay Örs válaszának lényege. Az államtitkár amúgy elismétli az egyszeri fideszes véleményét a Jobbikról, ami abban áll, hogy
Amikor elolvastam a még Ángyán József által írt vidékstratégiát, egy pillanatra elhitte, hogy a kormány komolyan gondolja a vidék felemelését. Azóta a programból egy szó sem valósult meg, íróját kitették a döntéshozói pozícióból.
Mondja Magyar Zoltán jobbikos képviselő, és bejelenti, hogy a párt egy szó változtatás nélkül beterjeszti a 2010-es kormánystratégiát, a kormány pedig lesszíves karácsonyi ajándékként ezt megvalósítani.
Ígéri Rétvári, aki azért érezte, nem biztos, hogy Simon Gábor veszi el a százezrek elől a reggelit. A kormány honlapján is szerepel, hogy 16 milliárd forinttal emelkedik a szociális szolgáltatásokra, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra szánt állami keret.
Milyen forrásból fizette be Simon Gábor százmilliós adóhátralékát?
Oldja meg Rétvári Bence államtitkár a gyerekszegénység problémáját.
Harangozó Tamás felhánytorgatja azt a köztévés epizódot, amikor Harrach Péter "keresztény" politkus és Fábián Barna mikrofonállvány egyetértettek abban, hogy Magyarországon sok gyerek nem azért nem eszik, mert nincs mit, hanem azért, mert
A szocialista képviselő ebből sajnos nem azt bontja ki, hogy ennek a két figurának el kéne húznia, hanem azt, hogy "eltávolodtunk Szent István országától", "mi, együtt az értelmiségiek, a melósok, meg a tisztességes vállalkozók" meg más olyan lózungokat, melyekből az derül ki, a szocialisták már Orbán bukását várják.
Németh Zsolt megint burkoltan kritizálja a kormány külpolitikáját, amikor azt mondja, helyre kell állítani a valódi szövetségesi viszonyt Amerikával, valamintaz Ukrajnával kapcsolatos kétlelkű magyar politika miatt megromlott lengyel- és baltikumi barátságot.
A volt külügyi államtitkár, aki Szijjártó miniszterré való kinevezése nyilván hidegzuhanyként ért, szeptember végén is ugyanezeket a hibákat említette fel a Népszabadságban.
És kimondja, hogy Európában háború van. A külügyminiszter Németh Zsolt fideszes szakpolitikussal egybehangzóan megismétli az alig pár hónapja kiforrott magyar álláspontot: meg kell óvni Ukrajna területi integritását. Németh ehhez még egy nehezen értelmezhető igényt is hozzátesz, melynek értelmezését az Olvasóra bíznám:
Ukrajna legyen a kiindulópont, ahol rendezési feladatainkat elkezdjük!
A szélsőliberális PR-fogásokat villámgyorsan elsajátító Jobbik vezérszónoka, Magyar Zoltán az online karácsonyi ajándékrendelésekbe belegörnyedt szavazók figyelmét is megpróbálja felkelteni:
Láthatóan a Kormánynak fogalma sincs arról, hogy mit adjon karácsonyra a magyar embereknek, itt vannak a Jobbik ajándékjavaslatai.
A parlamenti ellenzék súlyát jelzi, hogy a Fidesz frakcióvezetője megunta, hogy az ellenzékkel vitázzon, és a parlamentben ugye jelen sem lévő ideiglenes amerikai ügyvivőnek címezte napirend előttijét:
Internetadó az Egyesült Államokban. Mit szól ehhez Mr. Goodfriend?
Az ellenzék részéről a szocialista Harangozó Tamás szokás szerint „közös ügyeinkről” beszél, Szél Bernadett pedig gúnyolódik majd egy sort a Déli Áramlat felfüggesztésével nagyot koppanó Orbán Viktoron.
Napirend előtt legelőször Szijjártó Péter próbálja feledtetni a minisztériumával kapcsolatos ügyeket a már hagyománnyá vált (azaz második alkalommal megtartott) külpolitikai beszámolójával. Bár sok revelatív pillanatra nem számítok, azért mégis dicséretes, hogy legalább ilyen minimális szinten szó van a különféle nyitásokról.