Kockázatokat tárt fel a nemrég letartóztatott volt agrárattasé és miniszteri biztos, Kiss Szilárd nemzetbiztonsági átvilágítása, ennek ellenére fontos pozíciókban dolgozhatott - tudta meg több, egymástól független forrásból az Index. Leginkább az jelzi, hogy valami nagyon bűzlik a Kiss-ügy körül, hogy a földművelésügyi minisztérium semmit nem akar mondani a volt kitüntetettjükről, mondván, az a nyomozóhatóság dolga. Ez a magyarázat azért is érthetetlen, mert a Kiss ellen folyó nyomozásnak semmi köze ahhoz, amit Kiss attaséként vagy miniszteri biztosként csinált.
Úgy tűnik, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban és a Földművelésügyi Minisztériumban is hírzárlatot rendeltek el a volt agrárattasé és miniszteri biztos, Kiss Szilárd ügyében. Kiss volt az, akit egy gazdasági bűncselekmény miatt január közepén őrizetbe vettek, majd a kecskeméti bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását. Vesztegetés és hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt nyomoznak ellene, a gyanú szerint társaival megpróbálta megrövidíteni a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet. Kiss védője szerint ez szimplán gazdasági ügy, semmi köze a politikához.
Mindenesetre Kiss letartóztatása még a Budapesten állomásozó nyugati diplomatákat is meglepte: bár az üzletemberből szakdiplomatává avanzsált Kissnek diplomata körökben nem volt túl jó híre, jó kormányzati és fideszes kapcsolatai miatt kevesen gondolták volna, hogy egy takarékszövetkezeti ügylet miatt rács mögé kerül.
Kiss hátszele meglehetősen jó volt. Azon túl, hogy a több évtizede Oroszországban élő férfi orosz milliárdosokkal üzletelt, hosszú ideje jó kapcsolatokat ápolt a jelenlegi kijevi nagykövettel, Keskeny Ernővel. Mint azt már megírtuk, Keskeny sokat és sokaknál lobbizott azért, hogy az üzletember 2010-től a moszkvai nagykövetség agrárattaséja legyen, majd azért, hogy miután a Külügyminisztériumból távozott, a Földművelésügyi Minisztériumban kapjon új pozíciót, és a Fazekas Sándor agrárminiszter irányította tárcánál a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztos legyen.
Különös, de miközben agrárattaséként és miniszteri biztosként Kiss többször is szerepelt a nyilvánosság előtt és hivatalosan is a "keleti nyitás" egyik figurája volt, letartóztatása után a külügyminisztérium és a földművelésügyi minisztérium is úgy tesz, mintha az égvilágon semmi közük nem lett volna a korábban mindkét tárcánál magas pozícióban dolgozó kormányzati tisztviselőjükhöz. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumban egyáltalán nem válaszolnak azokra a kérdéseinkre, amelyek a volt agrárattaséra vonatkoznak, arra a fura indokra hivatkozva, hogy Kiss jelenleg nem dolgozik ott. De a Fazekas Sándor vezette minisztériumban is csak annyit árultak el, hogy Kisst 2013 októberében vették át a külügyminisztériumból, és a Földművelésügyi Minisztériumban - miniszteri biztosként - 2014. december 12-ig dolgozott. Az FM sajtóosztályán annyit még elismertek, hogy Kiss C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon átesett és amíg ott volt, jól végezte a munkáját.
Márpedig ha a C típusú átvilágításon esett át, akkor Kisst 2010-ben vizsgálhatták. Akkoriban a bizalmi pozícióra jelentkezők háromféle, „A”, „B” és „C” típusú átvilágításon eshettek át, attól függően, hogy munkájuk során milyen mélységű információkhoz férhettek hozzá. A legszigorúbb átvilágítás a „C” típusú volt, amelynél például olyan intim információkra is kíváncsiak voltak, hogy van-e házasságon kívüli titkos kapcsolata az illetőnek, amivel esetleg zsarolható, és állt-e kapcsolatban valaha külföldi titkosszolgálattal. Az előző kormányzati ciklusban azonban a Fidesz eltörölte a háromféle átvilágítást és azóta csak egyféle van, ami mélységét tekintve leginkább a „C” típusúra hasonlít, ráadásul az új szabályozás szerint a közszolgát akár a teljes jogviszonya alatt megfigyelhetik.
A folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségét a beterjesztő Kocsis Máté fideszes képviselő annak idején azzal indokolta, hogy "fontos és bizalmas munkakört ne tölthessen be olyan személy, akivel szemben nemzetbiztonsági kockázat állapítható meg". Csakhogy az új szabályozás szerint ha ilyen kockázatot fel is tár a titkosszolgálat, a munkáltató mérlegelhet, megtartja-e beosztásában az illetőt vagy sem. Azaz semmi nem kötelezi arra, hogy kirúgja.
Úgy tudjuk, hogy az évtizedekig Oroszországban élő Kiss esetében az átvilágítás kockázatokat tárhatott fel, ennek ellenére pozícióba került. Vagy pozícióban maradt, merthogy azt nem tudni, mikor és hányszor világíthatták át. Hiába kérdeztük erről az agrártárcát és a külügyet, míg utóbbi nem válaszolt, a Fazekas vezette minisztérium sajtóosztályán annyit mondtak csak, hogy a nyomozásra való tekintettel nem áll módunkban nyilatkozni, "ez a nyomozó hatóságok jogköre". Ez a válasz azért is furcsa, mert éppen a Vidékfejlesztési Minisztérium állította első megkeresésünkre azt, hogy nincs összefüggés Kiss Szilárd előzetes letartóztatása és a minisztériumban végzett feladata között. Sőt, az előző megkeresésünkre a tárca azt közölte, hogy Kiss minisztériumi munkájával kapcsolatban nem volt kifogás. Való igaz, hiszen Fazekas tavaly ki is tüntette Kisst "a magyar–orosz agrárkapcsolatok fejlesztése és a magyar élelmiszerek oroszországi piacra juttatása érdekében végzett munkájáért".
A kérdés már csak azért is költői, mert a Fazekas Sándor vezette minisztérium erre sem válaszolna.
Az sem mellékes, hogy Kiss miért távozott a külügytől. Több, egymástól független forrásunk is azt állította, hogy a volt agrárattasénak azért kellett mennie, mert gyanús vízumügyekbe keveredett. (Oroszok magyarországi vízumügyleteiről itt és itt olvashat tényfeltáró riportot.)
Úgy tudjuk, rajta keresztül több olyan orosz is kapott vízumot, akiknek nem lett volna tanácsos az Európai Unió területére jönni. Meg nem erősített információnk szerint a külügyben emiatt belső vizsgálat is folyt, de a vizsgálat eredményét állítólag "titkosították". (Az viszont nem titkos, hanem nyilvánosan elérhető információ, hogy Kisst Oroszországban egy kölcsönügylet miatt elítélte a bíróság, az ítélet pedig szintén említést tesz furcsa vízumügyletről.)
Jóllehet a vidékfejlesztési tárca válaszában azt írta az Indexnek, hogy Kiss a külügyi tárcától 2013 októberében került át hozzájuk úgy tudjuk, a férfi már azelőtt a Fazekas Sándor vezette minisztériumban dolgozott, hogy a külügy átvette. Annak, hogy a vidékfejlesztési tárcáról a külügyhöz igazolt, állítólag csak technikai oka volt, csak így lehetett belőle agrárattasé.
Utóbbi verziót erősíti, hogy forrásaink szerint szakdiplomata karrierje előtt az akkor még üzletember Kiss Szilárd nem Szijjártó Péter, hanem Fazekas Sándor környezetében bukkant fel, aki szintén jóban van Keskeny Ernő jelenlegi kijevi nagykövettel. Ráadásul akkor, amikor Kiss a külügybe került, Szijjártónak még semmi köze nem volt a tárcához.
Diplomáciai körökben nyílt titok, hogy a jelenleg Kijevben nagyköveti pozícióban lévő Keskeny Ernő és Kiss Szilárd nagyon jóban vannak, előbbi diplomáciai pályafutását az utóbbi segítette. Az is köztudott, hogy Keskeny kifejezetten oroszbarát, ezért is lepett meg sokakat, hogy az ukrán-orosz konfliktus kellős közepén éppen őt küldte a kormányzat Kijevbe, noha lett volna más jelentkező, ha feltétlen ragaszkodott a kormányzat egy új emberhez a korábbi nagykövet helyett.
Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a moszkvai vezetés örült Keskeny kinevezésének, akinek viszont a széke inoghat meg a Kiss-ügy miatt. Úgy tudjuk, a volt agrárdiplomata és miniszteri biztos ügyét az MSZP és az LMP is napirendre tűzi a parlament február elején esedékes nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Merthogy egyelőre csak megválaszolatlan kérdések vannak. Például az, hogy miért kellett távoznia a külügyből Kiss Szilárdnak, és ha igaz, hogy az átvilágítása során kockázatokat tárt fel nála a magyar titkosszolgálat, akkor mégis kinek a döntése volt, hogy pozícióba tették vagy pozícióban maradhatott.
Kiss Szilárd múltjáról keveset tudni, így azoknak sem lehetett könnyű dolguk, akik annak idején átvilágították. Ismerősei szerint 1990 óta Oroszországban élt, és nagyon jó kapcsolatai vannak az orosz üzleti élet krémjéhez. A felesége egy orosz üzletasszony, aki ráadásul résztulajdonosa annak a moszkvai vízumközpontnak, amelynek megnyitásán a magyar állam részéről Szijjártó Péter képviselte magát.
Mielőtt agrárattasénak nevezték ki, fura üzleteiről volt híres. Egyik rokonának kis borászati cégében tisztviselőként bukkant fel a legnagyobb orosz kiskereskedelmi lánc, a Magnit tulajdonos-vezérkara: a 13. leggazdagabb orosz, Szergej Galickij és neje, Pombuhcsan Hacsatur igazgatósági tag, valamint Oleg Goncsarov, a Magnit vezérigazgatóhelyettese.