„Teljes fogalmi és jogi káosz, amit előadott” – értékelte egy menekültüggyel foglalkozó szakember Rogán Antal keddi sajtótájékoztatóját. Ahogy arról beszámoltunk, a Fidesz frakcióvezetője a Keleti pályaudvaron, rendőrök gyűrűjében állva „rémisztő adatnak” nevezte, hogy az idén már 23 ezer menekült lépte át a határt, és erre válaszul drasztikus megoldást javasolt:
„Az előírásokat úgy kellene módosítani, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlókat menekültkérelemtől függetlenül idegenrendészeti őrizetbe lehessen venni, utána pedig mindaddig ellenőrzés alatt kellene tartani őket, amíg kiderül, jogosultak-e menekültstátusra. Ha nem jogosultak, haladéktalanul ki kell toloncolni őket Magyarországról.”
A javaslat olyan, mintha az összes boltba belépő vásárlót automatikusan lecsuknának, és csak akkor kerülnének szabadlábra, ha bizonyítják, nem loptak. „Jogi nonszensz – fogalmazott a Menedék migránsokkal foglalkozó egyesület vezetője, Örkény Antal. "Jogilag és szakmailag sem igen lehet értelmezni Rogán szavait. Az elmondottaknak legfeljebb belpolitikai kontextusban van értelmük. Ez legkevésbé sem szól azokról az emberekről, akik hozzánk jönnek. Ez szimpla hisztériakeltés. Rogán nacionalista, soviniszta szólamokkal ellenséget akar kreálni a bevándorlókból.”
„Kétségtelen, hogy az ügyben megoldást kell találni” – mondta ELTE oktatójaként is ismert Örkény, rámutatva: „Mivel a migráció az EU számára is probléma, ha a kormány érdemben akarna foglalkozni az üggyel, felvehetné a kapcsolatot Brüsszellel. Onnan jelentős támogatást kapnánk, hogy a problémát emberhez méltó módon tudjuk kezelni. Így történt ez a balkáni háború alatt is, amikor az országba menekülő tömegekre tekintettel kapott segítséget Magyarország. „Igaz, ez csak hasznos, de nem látványos megoldás.”
Egy másik, igaz drasztikus megoldás lenne, ha a határokat komolyan védenénk. A menekültügyi szakember szerint ehhez minden adottsága megvan a határőrségnek, a schengeni határok védelmére jelentős támogatást is kapunk az EU-tól.
A magyar kormány ezek helyett viszontnemzeti konzultációt tervez a „megélhetési bevándorlókról”, és automatikusan börtönbe zárná őket. „Ennek gyakorlati haszna nincs, a lépés csak belpolitikai szempontból értelmezhető. Arra jó, hogy erősítsék a bezárkózás és nacionalizmus kultúráját Magyarországon.”
A módszer nem teljesen ismeretlen, Gyurcsány 2002-ben a beáramló románokkal riogatva tett keresztbe Orbánnak a román miniszterelnökkel tervezett megállapodásánál. Érdekes egybeesés, hogy Gyurcsány akkor 23 millió románnal, Rogán most 23 ezer illegális bevándorlóval kelt hangulatot.
A kormány amatőr megközelítését jelzi, hogy miközben Rogán Antal mellett Orbán Viktor is hetek óta kampányol a „megélhetési bevándorlók” ellen, ilyen kategória nem is létezik. „Vannak gazdasági bevándorlók, akik szükségszerűen jelentek meg a globális munkaerőpiaccal. A gazdasági bevándorlás nem illegális. A magyarok Londonban például mind gazdasági bevándorlók” – tisztázta a fogalmakat a Menedék vezetője.
„Akikről a kormány beszél, azok a menekültek. A javaslat szerint Magyarország úgy kezelné őket, mint a bűnözőket, miközben ők szerencsétlen emberek. Mit jelent az, hogy nem politikai, hanem gazdasági okból menekült valaki? Ahonnan jönnek, ott a legalapvetőbb igényeiket sem biztos hogy ki tudják elégíteni. Nem véletlenül hagyják el az országukat, sokan az éhhalál elől menekülnek. Itt humanitárius problémáról van szó."
Amit a kormány tervez, méltatlan egy civilizált országhoz. Politikai játékszerként használnak szerencsétlen embereket.
„Nincs olyan, hogy megélhetési bevándorló” – mondta el Messing Vera, az MTA szociológusa. „A megélhetési bevándorló kifejezést talán azért használják, mert hasonlít a megélhetési bűnöző kifejezésre. Ezzel csak a hangulatot keltik a bevándorlók ellen, miközben Magyarországon rengeteg beilleszkedett, munkahellyel rendelkező bevándorló él, akikben mindez félelmet kelt.”
Messing Vera rámutatott, hogy a tervezett szigorítás annál is inkább érthetetlen, mert a magyar bevándorlási szabályok eddig is a legszigorúbbak voltak Európában. „Nagyon szigorú a magyar bevándorlási politika. Állást, keresetet, lakhatást kell felmutatni, és még ezen felül is a hatóságok egyedi elbírálásától függ, hogy az ember kaphat-e tartózkodási engedélyt.”
Az Akadémia kutatója szerint már csak azért is álproblémáról van szó, mert a menekültek döntő többsége nem akar letelepedni Magyarországon, hanem ahogy a tapasztalatok mutatják, továbbállnak más EU-s országokba.
Örkény Antal, a Menedék egyesület vezetője rámutatott, hogy a mostani, nemzeti konzultációvá dagasztott menekültellenes kampány megfordíthatja az utóbbi évek kedvező folyamatait. A felmérések szerint a kilencvenes években Magyarországon rendkívül magas volt az idegenellenesség. Az 1995-ös, 70 pontos mutató 2013-ra azonban drasztikusan csökkent, már csak 58 pontot mértek. „A menekültek kriminalizációja azonban visszafordíthatja ezt a folyamatot. Az egész társadalomra nézve romboló, hogy a legmagasabb szinten jelenik meg a nacionalista, bezárkózó retorika.”