Ünnepélyes jelenettel kezdődött a sátoraljaújhelyi városháza dísztermében a képviselő-testület február 11-i ülése. Nemrég részönkormányzati választás volt három településrészen: Károlyfalván, Rudabányácskán és Széphalomban. A megválasztott újak most felsorakoztak, hogy letegyék a képviselői esküt. A teremben mindenki felállt. Az eskü így kezdődik:

Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom...

Az eskü szövegét Sátoraljaújhely polgármestere mondta elő nekik. Az új részönkormányzati képviselők az eskü után elhagyták a termet, a polgármester pedig alig egy órával később az újhelyi képviselőkkel egyetértésben megszavazta, hogy életben tartsák a borsodi kormányhivatal által Alaptörvénybe és több egyéb jogszabályba ütközőnek talált rendeletüket.

Ez az a rendelet, amellyel a miskolci nyomortelep-felszámolás feltételezett következményeinek próbálta elejét venni még júliusban a sátoraljaújhelyi testület. A július 15. óta hatályos rendelet lényege, hogy Sátoraljaújhelyen nem kapnak se segélyt, se támogatást, és közmunkát se nagyon olyanok, akik „más önkormányzat támogatásával, pénzbeli térítésével vásárolnak Sátoraljaújhely város közigazgatási területén lakhatás céljára szolgáló ingatlant”.

A szöveg Miskolcot nem nevesíti, de a „más önkormányzat támogatása” itt praktikusan azt a 1,5 és 2 millió forinti összeget jelenti, amit Miskolc fizet az önkormányzati bérlakások elhagyásáért azoknak a bérlőknek, akik elköltöznek Miskolcról, és legalább öt évig vissza sem mennek. Amikor a miskolciak május 8-án megszavazták, hogy a lelépési pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötik, akkor több borsodi település is fogadkozni kezdett: megakadályozzák, hogy hozzájuk költözzenek ezek az emberek.

Előre tudták, hogy gond lesz

Sátoraljaújhely, amely egyébként úgy 80 kilométerre van Miskolctól, az elsők közt vélte megtalálni a megoldást ezzel a rendelettel. Később egy sor más önkormányzat követte a példáját. Amikor az újhelyi testület július 10-én megszavazta, a képviselők már tisztában voltak azzal, hogy a rendelet törvénybe ütközhet. Erről maga a jegyző tájékoztatta őket. A döntésük mögött az a megfontolás volt, hogy az idő nekik dolgozik: amíg a jogi hercehurca tart, a rendeletük él, és addig se költöznek hozzájuk a miskolciak. (A polgármester akkori szavait jobbra, a keretesben olvashatja.)

Az önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálata nem éppen villámgyors folyamat. A borsodi kormányhivatal állásfoglalása nemrég készült el. A január 10-i keltezésű törvényességi felhívást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Demeter Ervin jegyzi. A levél azzal a közléssel indul,hogy Demeter megállapította: a sátoraljaújhelyi rendelet „nem mindenben felel meg a jogszabályi előírásoknak”.

A  levél innentől kezdve hat oldalon keresztül sorolja, hogy mi mindenben és miért nem felel meg. Például:

• Nincs összhangban más sátoraljaújhelyi önkormányzati rendeletekkel, ami sérti a jogbiztonságot.
• A szociális törvény szerint az önkormányzat köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Azzal, hogy a sátoraljaújhelyi önkormányzat ennek a garanciális szabálynak a mellőzésével önkényesen leszűkítette a szociális ellátásban részesíthetők körét, túllépte az Alaptörvény és a szociális törvény által biztosított jogalkotási kereteket.
• Sérülnek olyan, az Alaptörvényben szereplő alapjogok, mint hogy „A törvény előtt mindenki egyenlő”, vagy hogy „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson”, illetve hogy mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a a szabad mozgáshoz és a tartózkodási helye szabad megválasztásához
• A rendelet sérti az egyenlő bánásmódról szóló törvényt is.

A kormánymegbízott levele azzal zárul, hogy

Mindezek alapján indítványozom a jogsértő állapot megszüntetése érdekében az Ör. hatályon kívül helyezését.

A polgármestert a kormánymegbízott arra kérte, hogy a képviselő-testület döntéséről, esetleges eltérő álláspontjukról február 16-ig tájékoztassa.

Így került szerdán a sátoraljaújhelyi testület döntési helyzet elé: hatályon kívül helyezi-e vagy sem a rendeletet. Az ülésről senki sem hiányzott, ott volt mind a 11 képviselő és a polgármester is. 12 igennel egyhangú döntés született: a rendelet hatályban marad. (Csakúgy, mint például Szerencsen.)

Az Alkotmánybíróságig mehet

Az önkormányzati törvény értelmében így az Alkotmánybíróság lehet majd a végállomás. A törvényességi eljárás forgatókönyve attól függ, mit sért a szóban forgó önkormányzati rendelet. Ha csak valamilyen jogszabályba ütközik, akkor a kormányhivatal a Kúriához fordul. Ha magába az Alaptörvénybe, és a kormányhivatal törvényességi felhívása nem ér célt, akkor a kormányhivatal az illetékes miniszterhez fordul, aki a kormányon keresztül tovább, az Alkotmánybíróság elé viheti az ügyet.

A szavazást csak néhány percnyi beszéd előzte meg. Szamosvölgyi Péter, a polgármester javasolta a rendelet fenntartását, és azt jósolta, hogy a kormányhivatal valószínűleg a bírósági utat fogja választani. Szerinte ott „két egyenjogú partner ütközete lesz”, mert az önkormányzatnak is megvannak a maga jogi és szociális érvei.

Meg vagyunk győződve az igazunkról

– jelentette ki. A polgármester a jobbikos képviselő kérdésére elmondta, hogy jelentkező, vagyis olyan, aki „más önkormányzat támogatásával” Sátoraljaújhelyre akart volna költözni, eddig „szerencsére nem volt”. A fideszes Palicz István képviselő is felszólalt. Ő elmondta, hogy szerinte is szükség van továbbra is a rendeletre, mert „visszatartó erőre van szükség”.

Visszatartó erőről akkor lenne érdemes beszélni, ha bőven lennének olyanok, akik a Miskolctól kapott pénzzel a zsebükben éppen új otthont keresnek, de a helyi rendelet hírét hallva Sátoraljaújhelyt elkerülnék.  Erről viszont nincs szó.

A sátoraljaújhelyi rendelet az eredeti szövegváltozat szerint így kezdődött volna: "A rendelet célja, hogy a más településeken beilleszkedni nem tudó személyek ne részesülhessenek előnyben Sátoraljaújhely közigazgatási területén az évek óta életvitelszerűen élő személyekkel szemben". A cél maradt, de a szöveget végül elfogadás előtt óvatosabbra fogalmazták. A „más településen beilleszkedni nem tudó”-t „más önkormányzat által nyújtott támogatásban részesülő személy”-re cserélték.

Így viszont szinte nem is létezik olyan ember, akire vonatkozna a rendelet. Koczák Szilviától, a miskolci önkormányzat sajtószóvivőjétől szerdán megtudtuk:

Azt a szóvivő nem árulhatta el, pontosan hol telepedtek le, de annyit mondott: egy Miskolchoz közeli településen.

Hogy csak egyetlen családról van szó, az nem túl meglepő. Ahogy többször megírtuk: a pénzbeli kárpótlásféleségről szóló alku csak olyan lakókkal jön szóba, akik jó bérlők voltak, rendesen fizettek, érvényes szerződésük volt. A nyomortelepek többi lakójával a miskolci önkormányzatnak nem kötelező egyezkednie, és nem is egyezkedik. Akinek tartozása gyűlt össze, aki megsérti a közösségi együttélés önkormányzat diktálta szabályait, azt egyezkedés, segítség és pénz nélkül utcára tehetik, ha végigjárják a hivatalos utat: bérleti szerződés felmondása, jogcím nélküli használóvá nyilvánítás, bírósági végrehajtás, kilakoltatás.

Nem szűnik meg, de szigorodik a segélyezés

A szerdai sátoraljaújhelyi képviselő-testületi ülésen egyhangúlag megszavazták az új helyi segélyrendeletet is, azt, aminek a meghozása a segélyrendszer teljes átalakítása miatt minden önkormányzatnak kötelessége február 28-ig.  Ahogy megírtuk, az új rendszerben lényegesen megnő az önkormányzatok hatalma és felelőssége: négy segélyfajta teljesen a helyi testületek döntési jogkörébe kerül, a jóindulatukon múlik, mit kezdenek velük. Állami finanszírozást pedig az eddiginél kevesebbet kapnak az önkormányzatok a szociális feladataik ellátáshoz.

Sátoraljaújhely egyik segélyfajtát sem szüntette meg, de több ponton szigorítottak. A szociális szakma kevés sikertörténete egyikének tartott adósságkezelési támogatás például „települési támogatás díjhátralék kiegyenlítésére” néven tovább él, de leszűkül azoknak a köre, akik kaphatnak ilyet. Legfeljebb 100 ezer forint lehet a díjhátralék, amihez jár támogatás, és kiszorulnak a segítségből azok, akik időszakonként visszatérően újra és újra adósságot halmoznak fel.

Méltányossági közgyógyellátás helyett lesz gyógyszersegély, de annak a havi maximuma lecsökken. Eddig a szociális törvény kőbe véste, hogy a méltányossági közgyógyellátás összege annyi, amennyi az érintett havi rendszeres gyógyszerköltsége, legfeljebb 12 ezer forint. Most, hogy márciustól már nem lesz ilyen ilyen törvényi korlát, Sátoraljaújhelyen a gyógyszersegély havi összegét a háziorvos által igazolt költség 20 százalékában, de legfeljebb havi 5000 forintban határozták meg.

A testület megállapodott abban, hogy néhány hónap múlva visszatérnek a segélyrendeletre, értékelik az addig összegyűlt tapasztalatokat.