Ilyen szürreális körülmények között pártelnök ritkán lép színpadra, mint Gyurcsány Ferenc tette a DK szombati tisztújító kongresszusán. A DK a lelkes párttagoknak és az újságíróknak először is felfedte a nagy titkot: a párt vezetői a héten azért adták elő gitározva, színes cipőkben ugrándozva a rocksztárt, mert ezzel a DK új logóját kívánták felvezetni.

Bemutatták tehát a DK megújult logóját, és erre mintegy ráerősítve kitették a színpadra a gitárokat is. Az utolsó hangszert pedig maga Gyurcsány Ferenc hozta be, gitározást mímelve, a Should I stay or should I go-ra tátogva. A hangulatot képzelhetik, már szinte vártam, hogy egy idősebb párttagot a többiek felkapnak és fejük fölé emelik, mint egy valódi koncerten.

De ilyesmi nem történt, innentől a komoly rész következett.

Gyurcsány Ferenc, akit szombaton ismét két évre megválasztanak elnöknek, részletes, egyórás előadásban ismertette, hogy ismét kormányra szeretne kerülni. Nem titkolta, azt szeretné, hogy minél előbb, lehetőleg 2016-ban előrehozott választásokat tartsanak.

Újdonságként azt is felvázolta, milyen országot álmodott meg. Gyurcsány polgári Magyarországot szeretne. Jól olvassák: Gyurcsány célja a polgári Magyarország megalkotása.

A DK a jövő pártja, a jövő polgári Magyarországának az egyik pártja 

– mondta a pártelnök a kongresszuson. A polgári Magyarország szlogen a Fidesz 1998-as kampányának jelszava volt, Orbán Viktor az első kormányzását annak idején úgy foglalta össze, hogy a polgári Magyarországot szeretné megteremteni (az 1998-as kormányprogram címében is szerepelt a kifejezés).

Érdekes és feltehetően nem is véletlen egybeesés, hogy a héten ketten is beszéltek a Fidesz körül a polgári Magyarországról. Navracsics Tibor uniós biztos azt sérelmezte, hogy erről mostanában "keveset beszélünk, és annak szellemében kevesebbet is cselekszünk". Míg G. Fodor Gábor, Orbán egyik tanácsadója ezzel szemben arról, beszélt, hogy a polgári Magyarország-gondolat "politikai termék" volt, és tévedésben van, aki többet lát bele.

Gyurcsány polgári Magyarországa

Gyurcsány ezen a kongresszuson részletesen kifejtette, számára mit jelent a polgári Magyarország. Így akarta ugyanis a pártelnök megmutatni, hogy "képes többet mondani és tenni a rendszer tagadásánál, és képes megmondani, hogy mi történik annak bukása után".

Gyurcsány a következőket mondta a polgári Magyarországról.

• "Nem keresztény, nem nemzeti, nem jobboldali", hiszen sokfélék vagyunk. "Olyan világot akarunk, ahol ez a sokszínű Magyarország egymással békében képes együtt élni.
• A nyugatos Magyarországot jelenti. "Aki keletre néz, nem polgári, hanem a régi világot, urakat és szolgákat akar".
• Ahol lehet beszélni nyíltan a cigány-magyar együttélésről. Gyurcsány hosszan beszélt arról, hogy ma gyakorlatilag csak a Jobbik beszél erről a konfliktusról nyíltan, és a demokratáknak is meg kell találni a módot, hogyan beszéljenek erről. "Különben 2018-ban arról fogunk beszélni, hogy egy neonáci párt hogyan lett esélyes az ország vezetésére" - mondta vészjóslóan.
• Ahol tudomásul veszi mindenki, hogy "egy a haza, de kettő az ország". Ez leegyszerűsítve azt jelenti szerinte, hogy elfogadja mindenki, hogy léteznek más kulturális gondolkodású emberek, akiket nem lehet megváltoztatni. Gyurcsány azt ígérte, hogy győzelme esetén nem kell elbontani "az országot elárasztó Wass Albert-szobrokat, koszorúzza, aki akarja". Viszont ők más szobrokat állítanak, például Bibónak, József Attilának, Adynak és másoknak.

Gyurcsány és Putyin

A volt miniszterelnök a kongresszusi beszédében hosszan beszélt Orbán Viktor külpolitikájáról. Bírálta ismét Orbánt, amiért találkozott Putyinnal, és nem tette szóvá neki az ukrán helyzetet előidéző magatartását. Gyurcsány ugyanakkor arra is kitért, hogy miniszterelnökként maga is sokszor találkozott az orosz elnökkel.

Akkor azonban Putyin még más volt. "2006 vagy 2008 Putyinja nem azonos 2014, 2015 Putyinjával. Ahogy 1992 Orbánja sem azonos 2014 Orbánjával – Magyarország kárára". Önkritikusan azt is hozzátette, hogy 1987 Gyurcsánya sem azonos 2015 Gyurcsányával – "változunk, ki előnyére, ki kárára". Szerinte aki az ő miniszterelnöksége idején Putyinnal találkozott, "az orosz demokratizálódást" támogatta, aki viszont ma találkozik az orosz elnökkel, az önkényt támogatja.

A beszédében a Fidesz és a Jobbik mellett a baloldali pártoknak is kicsit odaszúrt a DK vezetője. Bírálta ugyanis azokat az ellenzékieket, akik elmentek "parolázni Orbán dolgozószobájába". Bár nem mondta ki, de itt nyilván az MSZP-re és az LMP-re célzott, amelynek vezetői részt vettek múlt szombaton a miniszterelnök külpolitikai megbeszélésén.

"Orbánnal akkor tárgyalunk, ha a rendszer lebontásához intézményes javaslatokat tesz", szerinte minden más esetben Orbán rendszerét legalizálja  egy ellenzéki képviselő. "Csókoltatom őket" – üzente nekik.

Ja, és Gyurcsány ismét az elnök

A kongresszuson napközben megválasztják a párt új vezetését is. Nem kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc marad az elnök, hiszen ő az egyetlen jelölt, a múlt heti pártszavazáson pedig hét ellenszavazattal és 2303 támogató vokssal már bizalmat szavaztak neki.

Demokratikus Koalíció közleménye szerint a tisztújító kongresszus döntése értelmében a párt elnöke Gyurcsány Ferenc lett. Alelnökök (szavazati sorrend szerint Molnár Csaba (ügyvezető alelnök), Vadai Ágnes, Niedermüller Péter (ők ketten holtversenyben), Nagy-Huszein Tibor és Varju László.

Elnökségi tagok (szavazati sorrend szerint): Ara-Kovács Attila, Kerék-Bárczy Szabolcs, Vágó István, Debreczeni József, Avarkeszi Dezső, Kakuk György, Gy. Németh Erzsébet, Borka-Szász Tamás, Élő Norbert, Varga Zoltán. Az Etikai Bizottság elnöke Czinege Imre lett.