Három, a kormány célkeresztjében lévő szervezet kapott támogatást a Norvég Civil Alap mostani fordulóján. Igaz, a drogosoknak segítő Kék Pont, az emberi jogokért dolgozó Amnesty International és a nők elleni erőszakkal foglalkozó Patent mellett még 143 egyéb szervezet nyert a csütörtökön lezárult elbíráláson.
A kormány képviselői semmilyen kritikát nem fogalmaztak meg a Norvég Civil Alapra érkezett pályázatok mostani bírálatánál, mondta el pénteki sajtótájékoztatóján Kelemen-Varga Roland, az Ökotárs Alapítvány munkatársa. Az is igaz, hogy a minisztériumi szakemberek a korábbi fordulókon is egyetértettek a döntésekkel, a problémák magasabb szinten, Lázár János megszólalásaival kezdődtek.
A pénteki sajtótájékoztatón az alap képviselői elmondták, hogy hét témakörben ítéltek meg támogatásokat. A legtöbb pénzt a környezetvédelmi projektek kapták, második helyen a közösség- és szervezetfejlesztési körben, harmadik pedig a jóléti szolgáltatások voltak. A Lázár által támadott demokrácia és emberi jogok témaköre a negyedik helyen volt a támogatási összegek listáján.
A Norvég Alap most 3,3 millió eurót osztott ki, ezúttal kis és közepes projektekkel lehetett pályázni. 2013 óta az alap 11,5 millió euróval támogatta a civil kezdeményezéseket Magyarországon, 423 civil szervezeten és 16 ösztöndíjason segítve.
Megkérdeztük, hogy a mostani pályázati körben nyert-e olyan civil szervezet, amely rajta van a Miniszterelnökség feketelistáján. A válasz szerint azért nem, mert ezek a szervezetek nagy projektekkel nyertek az előző fordulóban, és a programkiírás szerint a munka befejezéséig nem pályázhatnak újra.
Erős Barbara a Demnet Alapítvány képviseletében elmondta, hogy a Miniszterelnökség által támadott mind a négy alapítvány visszakapta az adószámát. Miután a bíróság kimondta, hogy a rendőrség akciója, házkutatásai és lefoglalásai jogszerűtlenek voltak, folyamatosan érkeznek vissza a NAV-hoz került dokumentumaikat.
Kérdésünkre, hogy a bíróság döntésére támaszkodva meg kívánják-e támadni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentését is, Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója elmondta: a Kehi továbbra sem hozta nyilvánosságra a teljes jelentését, csak a bizonyítékok nélküli vádjaik 40 oldalas jegyzőkönyve ismert. Így egyelőre az sem tudható, hogy mely vádjukat alapozták olyan információra, amely jogtalanul került a Kehihez. A civilek célja azonban, hogy bebizonyítsák, a hatóság eljárása törvénytelen volt.
Erős Barbara hozzátette, hogy ő és Móra Veronika is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mivel az ő laptopjaikat is elvitte a rendőrség. A civil szervezet munkatársai azon a véleményen vannak, hogy a nyomás nem csökkent a kormány által ellenségnek kikiáltott civil szervezeteken, csak a nyílt kommunikációs támadások szünetelnek. A NAV azonban tovább folytatja a vizsgálatait. Ahogy arról beszámoltunk, a Norvég Alap által támogatott civil szervezetek egész soránál került sor váratlan vizsgálatokra.
Az Amnesty International a héten kiadott jelentésében egyébként felhívta a figyelmet a civil szervezetek elleni kormányzati támadásokra Magyarországon. A jelentés szerint az oroszországihoz hasonló folyamatok zajlanak. A kormányhoz közeli álcivil szervezet, az Alapjogokért Központ és az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatban válaszolt, amely szerint Magyarországon minden rendben van, a szervezet egyetlen megállapítása sem igaz.
A közelmúltban elkészült a Norvég Civil Alapok eddigi teljesítményét értékelő jelentés. A félidős mérleget független, külsős szakértők készítették el a tavalyi év második felében, és szerdán publikálta az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Iroda Brüsszelben. A Magyarországról szóló rész – a kormány véleményével szemben – mindent rendben talált, sőt példaként ajánlotta más országok figyelmébe a program itthoni működését.