Senki nem hitte volna néhány éve, hogy a szomszédunkban háború lesz. Ugyan Kelet-Ukrajna messze van, de a háború az egész országot érinti és az egész országot destabilizálhatja, ezért nagyon fontos nekünk a béke.
Alapvető érdekünk, hogy Oroszország és Magyarország között mindig kell lennie valaminek.
Aktív, gyakorlatias és dörzsölt külpolitikára biztatta a magyar külképviseletek vezetőit Orbán Viktor a külügyminisztériumban tartott nagyköveti értekezleten, amit mostantól évente kétszer tartanak meg. A miniszterelnök az elitista gondolkodás helyett azt várja a nagykövetektől, hogy minél több üzletet kössenek. Külpolitikánk alapja a magyar érdek. Nyugatra nem kell nyitnunk, mert a Nyugat része vagyunk. A keleti nyitás sikerült, most délre fordulunk. A magyar export egyharmadának 2018-ra nem EU-s országba kell irányulnia. Orbán szerint a magyar érdekek több ponton nem egyeznek sem amerikai vagy német szövetségeseink, sem az oroszok érdekeivel, de meg kell győzni őket arról, hogy ők is érdekeltek Magyarország sikerességében.
Senki nem hitte volna néhány éve, hogy a szomszédunkban háború lesz. Ugyan Kelet-Ukrajna messze van, de a háború az egész országot érinti és az egész országot destabilizálhatja, ezért nagyon fontos nekünk a béke.
Alapvető érdekünk, hogy Oroszország és Magyarország között mindig kell lennie valaminek.
Meg kell érteni a világgazdasági átrendeződést. Ennek alakításában mi nem játszunk szerepet, de a magyar érdekek föltétlen képviselete alapvető elvárás.
Egy diplomata nem lehet világpolgár. Aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként.
Hanem a tízmillió magyar és a 15 millió világban élő magyar érdekeit. Hosszú távon csak a nemzeti szuverenitásra épülő külpolitika hozhat hasznot, az okos alárendelődés csak rövid távú előnyöket hoz. A külpolitikában vagy vazallusi vagy partneri viszony van, nekünk az utóbbira kell törekedni.
Először Kumin Ferenc New York-i főkonzul kérdez valamit, de a hangot sajnos nem hallani a közvetítésben.
A miniszterelnök újra arról beszél, hogy a magyar érdekek nem feltétlenül esnek egybe a velünk szövetséges nagyhatalmak érdekeivel. Most az USA a meghatározó a világban, nem a németek. 2000-es évek közepén az USA külpolitikai stratégiájában Közép-Európa kiemelt szerepet játszott, a lengyelek és a csehek vállalták az ottani amerikai „csillagháborús” bázisok telepítését, mi nem. Amerikai stratégia volt a Nabucco megépítése is. Ezek amerikai belpolitikai érdekek voltak, aztán a prioritások megváltoztak, a csillagháborús terveket lefújták.
Szükségszerűen konfliktust kell-e okoznia, ha néhány kérdésben nem értünk egyet az amerikaiakkal, mert egyszerűen más a gondolkodásmódunk? Orbán szerint nem.
De Blasio Antonio eszéki főkonzul a határon átnyúló kapcsolatokról kérdez, és arról, mit kezdünk a sok új magyar állampolgárral. Orbán szerint Debrecent jobban össze kell kötni Romániával, ehhez utakat kell építeni. Ugyanígy Miskolcot és Győrt Szlovákiával, Pécset pedig Horvátországgal. Az M6-oson ma lézengenek csak az autók, de ha lesznek igazi üzleti kapcsolatok, lesz forgalom is. Szegednek Szabadkával és Temesvárral kell élénkítenie a kapcsolatokat.
Az autonómia minden Európában élő nemzetiséget megillet, ez az alapállásunk, mondja egy másik kérdésre a kormányfő. A másik nagy kérdés a nyelvhasználat ügye, de emiatt nem megyünk ölre. A Szlovákiában zajló történelemhamisításról a kormányfő azt mondja, erre a magyar alaptantervnek és a magyar tankönyvekben kell válaszolni, de a lényeg, hogy a gazdasági kapcsolatok erősek legyenek.
Elter István dohai (Katar) nagykövet azt kérdezi, hogy a gazdasági ügyekben az NGM is a segítségükre lesz-e.
- Hát ez nehéz lesz, vetette közbe Orbán.
Nagy a derültség. A kormányfő azt mondja, a minisztériumok együttműködése mindig is problémás volt. Ezért vonták egybe a pénzügyminisztériumot és a fejlesztési területet, hogy akinél a pénz van, jobban együtt tudjon működni ezzel a területtel.
Még ha most jók is a gazdasági növekedési adatok, a pénzügyesek logikáját meg kell érteni, hogy csínján kell bánni a forrásokkal. Jó lenne persze nullás költségvetést csinálni, ami Németországnak 20 év után sikerült először. A 2016-os költségvetést akár már júniusban el lehetne fogadni, és akkor előre tudna vele kalkulálni mindenki, mondta Orbán Viktor. A következő néhány hónapban eldőlhet, lesz-e elég forrás a külgazdasági lépésekre, a déli nyitásra.
És mi is elköszönünk.