A Fidesz–KDNP mellett Fodor Gábor is támogatta a Szijjártó Péter külügyminiszter kezdeményezésére a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott egyeztetésen, hogy Magyarország katonai erővel vegyen részt az Iszlám Állam (IS) elleni küzdelemben, a Jobbik és az LMP viszont ellene volt.
A minisztériumi egyeztetésen a katonai fellépést egyébként támogató DK, Együtt, sem pedig az MSZP és a PM nem vett részt.
Magyarország már részese az IS elleni konfliktusnak, mert a nyugati értékközösséghez tartozik, amely ellen a terrorszervezet támadást intézett, mondta Szijjártó. Megismételte a hétfői háttérbeszélgetésen már elhangzottakat , miszerint a misszió költsége évi 20 milliárd forint lehet, de ha az USA segítséget nyújt, akkor kerülhet ennél kevesebbe is. A tervek szerint 100 katonát küldenének Észak-Irakba őrzés-védelmi feladatok ellátására a kurdisztáni fővárosnál, Erbílnél lévő kiképzőközponthoz, további 50 pedig Magyarországon állna készenlétben.
Az MTI beszámolója szerint a konzultáció utáni sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke azt mondta, hogy Európa biztonsága az elmúlt egy évben megkérdőjeleződött részben az orosz–ukrán háború, részben pedig a szélsőséges radikalizmuson alapuló terrorizmus miatt, ami ellen katonai erő bevetésére van szükség. A magyar részvételről kezdődött vita következő lépcsőfoka a külügyi bizottság jövő heti ülése, és ha a feltételek adottak, április közepén az Országgyűlés is állást foglalhat a kérdésben, mondta.
A KDNP-s Firtl Mátyás azt mondta, hogy a kiküldendő magyar alakulat őrzési, védelmi feladatokat látna el, ennél sokkal veszélyesebb körülmények között végezték tevékenységüket Afganisztánban.
A Jobbik szerint Magyarországnak nem szabad katonailag beszállni az Iszlám Állam elleni harcba, csak humanitárius segítséget kellene nyújtani. Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes ezt azzal indokolta, hogy a katonai támogatás megnövelné a terrorfenyegetettséget. Általánosságban ők is sürgetik az IS elleni fellépést, de szerinte az országnak az erejéhez mérten kellene lépnie. A Jobbik szerint az Iszlám Állam létrejöttében az ellene harcoló nyugati koalíciónak is felelőssége van.
Schiffer András elmondta, az LMP továbbra is azon a véleményen van, hogy a katonai részvétel előtt az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy felderítse és elzárja az IS pénzügyi, technikai és emberi utánpótlási csatornáit. Az LMP továbbra is azt várja, hogy Magyarország tegye meg azokat a jogalkotási lépéseket, amelyekkel az átutazó potenciális terroristákat fel lehet tartóztatni, illetve lépjen fel kezdeményezőleg az EU-n belül egy fokozottabb belbiztonsági, terrorellenes együttműködés érdekében.
A keddi egyeztetésre meghívták az MSZP-t, a DK-t, az Együttet és a PM-et is, de ők nem vettek részt a megbeszélésen. Nyilatkozataik alapján egyébként a DK, az Együtt és a Magyar Liberális Párt támogatja a javasolt fellépést. Az MSZP a parlament illetékes bizottságai előtt tárgyalná az ügyet.
A DK közleményében azt írta, hogy garanciák esetén támogatják az IS elleni fellépést, de nem akarnak egyeztetni a kormánnyal, mert a legélesebben szemben állnak Orbán Viktor rendszerével. Azt várják, hogy a parlament illetékes bizottsága a plenáris ülés előtt számoljon be a részletekről. Az Együtt a hétvégén már Fodor Gáborral együtt jelezte, hogy a katonai beavatkozás mellett állnak, csak ismerjék meg a feltételeket.
Az MSZP szerint a kormány nyilvánvalóvá tette, hogy a témában már minden fontos döntést meghoztak, ezért okafogyottnak tartották az egyeztetést, várják viszont a részleteket.
Szijjártó elmondta, hogy jövő kedden 11 órakor az Országgyűlés külügyi bizottságával, jövő szerdán 10 órakor pedig a honvédelmi bizottsággal konzultál a témáról. Március második felében egy helyszíni szemle jöhet, majd április közepén kerülhet a parlament elé a magyar szerepvállalás kérdése. Ha ott kétharmaddal megszavazzák, akkor május második felében érkezhetnek Irakba a magyar katonák.