2011. július 5-én fontos sajtótájékoztatót tartott a Magyar Fejlesztési Bank Orbán Viktor által kinevezett vezetése. Baranyay László elnök-vezérigazgató közölte, hogy alaposan átvizsgálták az állami bank korábbi, elmúlt nyolc évben kötött szerződéseit, és számos gyanús esetre bukkantak, „amelyeknek skálája a csalástól és a sikkasztástól a hűtlen kezelésig terjed”.

Az MFB vezetője bejelentette azt is, hogy a gyanúsnak ítélt hitelszerződések között van az ETO Park-beruházás. Vagyis az a szerződés, amelyet az MFB vezetése a Quaestor-csoporthoz tartozó céggel kötött.

A győri stadionrekonstrukció és bővítés (16,9 milliárd forintos MFB kitettség) elkészült, de felmerültek problémák,

így például a kivitelező és a beruházó nagyjából ugyanazon cégcsoport volt – mondott egy példát Baranyay.

A Quaestor a feljelentés után négy évvel, idén márciusban teljesen bedőlt, és kiderült, hogy hosszú ideje pilótajátékszerűen görgetett maga előtt egy óriási hiánytömeget. A kormány azonban az ügyben a legnagyobb problémának nem a brókercég gazdálkodását, hanem az MFB-hitelből 140 százalékos fedezet mellett finanszírozott győri ingatlanprojektet tekinti. (A hitelről, illetve a fedezetéről itt olvashat.) Rogán Antal vizsgálóbizottságot kezdeményezett, Lázár János miniszter pedig ráküldte az ügyre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), amely feljelentést is tett április elején, de

Egyszer már feljelentették

A kormány erős reakciója azért furcsa, mert ebben az ügyben 2011-ben lezajlott egy Kehi-vizsgálat, majd erre alapozva rendőrségi feljelentés született, és elindult egy óriási erőket mozgósító nyomozás, amelynek során éveken át tanúkihallgatások zajlottak. 

Fellegi Tamás, akkori fejlesztési miniszter felkérte Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezze az irányítása alá tartozó Kehinél az MFB 2010-es kormányváltás előtti gazdálkodását. Az MFB új menedzsmentje erre a vizsgálatra alapozva fordult a hatóságokhoz hat hitelügylettel, köztük az ETO Parkkal kapcsolatban.

Az Index információi szerint kihallgatták a bank szinte minden régebbi vezetőjét és azokat az alacsonyabb beosztású tisztviselőket, akiknek közük lehetett a Gyurcsány-korszakban kiadott hitelekhez.

A hitelt megkapó Quaestor-csoport vezetőjét, a jó fideszes és kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Tarsoly Csabát azonban sosem idézték be. Jóllehet a fideszes politikusok mostani megnyilatkozásai szerint a Quaestor nem törlesztette a hitelt, amiről nehezen elképzelhető, hogy egy nyomozás során ne merüljön fel információ. 

Egyik forrásunk szerint Tarsolyt menet közben informálisan még tájékoztatták is a vizsgálat eseményeiről.

Tény, hogy  az újabban minimum gazembernek bélyegzett Tarsolyt és cégének gazdálkodását az éveken át tartó vizsgálat során nem sikerült átvilágítani, így nem is robbant ki semmilyen Quaestor-ügy az előző Orbán-ciklus idején.

Az egész vizsgálatról az látszik, hogy az elejétől fogva arra koncentrált: megfeleljen a politikai elvárásoknak, és lehetőleg bűncselekményeket bizonyítson rá az előző, szocialista kormányzat idején működő bankvezetésre. Ezt támasztja alá az is, hogy a Kehi a rendőrség által megszüntetett MFB-s nyomozások esetében épp azzal panaszolta be a megszüntető határozatokat, hogy a rendőrség nem tett meg mindent a „gyanúk konkrét személyekre vonatkoztatása” érdekében.

Furcsaságok a feljelentéssel

Az ETO-nyomozás további furcsasága, hogy bár a Kehi úgy tudja, az eljárás a mai napig nem ért véget, mégis új feljelentést tett. A hivatalban éppen a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak választ arra a kérdésre, hogy az egy hete tett újabb feljelentésben a régi vizsgálatot használták-e fel.

A rendőrség és az ügyészség tovább fokozta a furcsaságokat. Hiába kértük,

ezért azt sem tudtuk meg, hogyan fordulhat elő, hogy négy éven át folyjon egy nyomozás anélkül, hogy bárkit meggyanúsítottak volna.

Az Index az elmúlt napokban megkeresett minden érintettet, ahonnan vagy semmilyen, vagy ellentmondó válaszokat kaptunk.

1. Megkerestük az MFB-t, hogy megtörtént-e valóban a sajtótájékoztatón elhangzott feljelentés, és milyen eredménye lett. Az MFB szóvivője, azt mondta, „a kérdezett ügylet részleteit banktitok védi, azokról nem áll módunkban nyilatkozni”. A szóvivő azonban annyiban elismerte, hogy történt feljelentés, hogy az eseményről beszámoló Magyar Nemzet-cikkről azt mondta, „a tartalmát sem akkor, sem azóta nem kifogásoltuk”. A feljelentés tehát megtörtént.
2. Fellegi Tamás, korábbi fejlesztési miniszter azt üzente az Index megkeresésére, hogy már nem tartja magát közszereplőnek, ezért nem kíván nyilatkozni az ügyben.
3. A Kehi, amely átvilágította az ügy teljes anyagát és a múlt héten feljelentést tett, kérdésünkre elismerte, hogy már 2010–11-ben is vizsgálta az ügyet. Az Indexnek ezt írták: „tudomásunk szerint a hitelügyletekkel kapcsolatban hűtlen kezelés, illetve tartozás fedezetének elvonása bűncselekmények gyanúja miatt összesen 6 büntetőeljárás indult, a hivatal megállapításai szerint az ügyletek eredményeként az MFB-t (és így közvetetten a magyar államot) mintegy 47 milliárd forint vagyoni hátrány érte". A Kehi hozzátette, hogy a hivatal információja szerint „a büntetőeljárást 2 tényállás tekintetében a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya megszüntette”.
   Kérdésünkre, hogy az ETO Park elleni nyomozást is megszüntették-e, a Kehi azt válaszolta: tudomásuk szerint az ETO Park nem tartozott a két megszüntetett eljárás közé. 
4. Megkerestük a rendőrséget is, hogy mi lett a Quaestor-csoportot érintő feljelentéssel, milyen intézkedéseket tettek, kihallgatták-e Tarsoly Csabát például. A rendőrségtől másfél hete nem kapunk választ, egyelőre tájékozódnak és keresik a dokumentumokat, addig türelmet kértek. Információnk szerint márpedig zajlott a nyomozás az ügyben, az MFB korábbi tisztviselőit kihallgatták, de Tarsollyal nem foglalkozott a rendőrség. 
5. Gondoltunk arra is, hogy esetleg az ügyészség átvette az ügy kezelését. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő azt mondta: „az ügyben sem a Legfőbb Ügyészségre, sem a Fővárosi Főügyészségre, sem a Központi Nyomozó Főügyészségre, sem pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségre nem érkezett feljelentés″.

Most tehát a hivatalok és hatóságok válaszaiból annyit tudunk, hogy 2011-ben már feltűntek a Quaestor-hitellel kapcsolatos problémák, alapos nyomozás, feltárás, a Quaestor-vezetők számonkérése, a cégcsoport átvizsgálása helyett azonban egészen más dolog történt.

Szijjártó akkor azt mondta a győri önkormányzat honlapján szereplő tudósítás szerint, hogy az ETO Park elemei „önmagában is jelentős fejlesztések, akár az élményközpontra, akár a stadionra, akár a labdarúgó akadémiára, akár a szállodára gondolunk”. 

Szijjártó örült a beruházásnak

A mostani külgazdasági és külügyminiszter Győrnek az ETO Parkhoz hasonló fejlesztéseket is kívánt (ekkor ugye már egy éve feljelentették a hitelszerződést), és szerinte jó helyre került a stadionfejlesztési támogatás és az Új Széchenyi-terv 250 millió forintja. A szálloda ugyanis a Széchenyi-tervből is kapott vissza nem térítendő támogatást – immár az Orbán-kormány alatt, egy feljelentéssel és nyomozással a háta mögött.

Korábban megkérdeztük a Kormányinfó tájékoztatón, hogy ha 2011-ben is problémás volt a hitel, miért adott rá az Orbán-kormány 250 millió forintot (nem hitelbe, örökbe), és hogy avathatta fel egy kormánytag. Lázár János meglepőt válaszolt:

nem az a dolgunk, hogy bedöntsünk egy hitelt.

Vagyis a kormány azért adott pénzt a Quaestor-csoportnak, amelyet feljelentett 2011-ben, nehogy bedöntse. És hogy Szijjártó Péter miért dicsőítette a beruházást? Lázár szerint egyszerűen azért, mert „örült neki”. 

A győri stadionépítés egyébként a Fidesz 2000-es évek elején meghirdetett országos stadionépítési programjából nőtte ki magát. A focipolitika része volt, hogy az ország folyamatosan pályázott olyan nemzetközi események rendezésére, mint a futball-Eb, de akkoriban egyetlen stadion sem felelt meg az ezekhez szükséges standardoknak. Ezért egyre égetőbbe vált, hogy legalább egy, elfogadható minőségű projekt megépüljön.

A Quaestor-hitelt tehát most, négy évvel az első feljelentés után megint megvizsgálják a hatóságok, sőt egy parlamenti bizottság is. Remélhetőleg arra is választ találnak, hogy az elmúlt négy évben miért nem sikerült tisztázni az ügyet, és