A tavalyi elsőfokú ítélet után most másodfokon is pert nyert a Kishantosi Nonprofit Kft. a korábbi Vidékfejlesztési, jelenlegi Földművelésügyi  Minisztérium ellen jó hírnevének megsértése miatt. A jogerős ítélet szerint Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem károsította meg az államot, és nem vállalt olyan fejlesztéseket, amelyeket nem teljesített.

A társaság közleménye szerint „ezekkel a hazugságokkal igyekezett a kormány a közvélemény előtt védeni a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság tönkretételét, 407 hektár Biosuisse minősítésű növényállományának barbár elpusztítását, 117 milliós kár okozását”.

A minisztériumban korábban látszólag annyira komolyan gondolták ezeket a vádakat, hogy Bitay Márton állami földprogramért felelős államtitkár az ügyészséghez fordult, mondván, a kft. nem felel meg a közhasznúság szabályainak. Erre azonban a vizsgálat során nem találtak bizonyítékot.

A kishantosiak szerint a minisztérium csak azért tett ilyen állításokat, hogy rossz színben tüntessék fel a mintagazdaságot a közvélemény előtt, ezzel igazolva a terület tönkretételét. A bíróság eltiltotta a minisztériumot a további jogsértéstől, és kártérítést is kell fizetniük.

Kishantos kálváriája 2013-ban kezdődött, amikor a nonprofit társaság által 21 éven át művelt területre kiírt állami földbérletpályázaton nem szavaztak további bizalmat a biogazdaságnak, helyettük nyolc másik ember között osztották szét a földeket. Az eset óriási közfelháborodást váltott ki, mivel Kishantos a hatalmas biogazdaság mellett nemzetközi szinten elismert, dán mintára kialakított népfőiskolát is fenntartott.

A gazdaságért széles körű ellenzéki és civil összefogás alakult, számos tiltakozó akció szerveződött, a Greenpeace még pert is indított az ügyben, de ez sem tudta megmenteni Kishantost, tavaly tavasszal végül ledózerolták a területet, több mint százmilliós kárt okozva ezzel.