A Jobbik két éve tart szélsőjobbról középre, hogy minél több embert megszólíthasson. Ennek egyik záloga, hogy leválasztják magukról azokat az elemeket, amelyek miatt őket náci pártnak tartják. Legalábbis szómágiával és a fiatalos brand építésével ezt a látszatot akarják kelteni, de a valóságban ezer szállal kötődnek olykor vállaltan náci „civil szervezetekhez”. Bemutatjuk az exrendőrökből, exkommandósokból álló, a soraiban jobbikos politikusokat is tudó Betyársereget, Magyarország talán legveszélyesebb alakulatát, amelynek többek között azért örülnek a Jobbikban, mert úgy érzik, ők megtehetik azt, amit a párt már nem.
Mi a náci? Ez egy nagyon érdekes kérdés. Van faji öntudatom, van nemzeti öntudatom, szociálisan érzékeny vagyok, egy bizonyos formában vallom a fajok közti hierarchiát, autokratikus rendszerben gondolkodom. Ha a liberálisok szemében ez nácinak számít, akkor én náci vagyok.
– mondta az Indexnek Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője. Tyirityán nem nyilatkozott még nekünk, sem más mainstream médiának. Büszkén vallja, hogy a cigányok kevesebbet érnek, mint az árja magyarok, Adolf Hitler népirtását pedig saját megfogalmazása szerint alternatív nézőpontból közelíti meg.
A Jobbik két éve tart középre, 2015 nyarán már szinte unalmas velük kapcsolatban cukiságkampányról beszélni, ugyanakkor a párt értelmiségi-fizikális holdudvarában továbbra is ott vannak azok a neonáci szervezetek, amelyeket a néppártiságra hajtó Vonáék nemcsak megtűrnek, hanem rokonszenvvel tekintenek rájuk, támogatnak. Ez pedig némiképp árnyalja azt a képet, amit a Jobbik mindenképpen kommunikálni szeretne magáról: hogy sokszínű, fiatalos, és legfőképpen már nem olyan habzó szájjal zsidózó-cigányozó, mint volt pár éve.
De vajon mekkora a különbség a píár és a valóság között? Ennek megértéséhez most részletesen bemutatjuk a Jobbikkal ezer szálon összefonódott Betyársereget, Magyarország talán legveszélyesebb civil szervezetét.
A munkásságukról leginkább azt érdemes tudni, hogy legalább 30-40 fős bandába verődve, meghívásos alapon járják az ország településeit. Interneten keresztül bárki megrendelheti őket, és mint egy jogsegélyszolgálat, ha úgy érzik, hogy az adott faluban a rendőrség nem végzi jól a dolgát, nem lép fel kellő hatékonysággal az általában cigány származású vélt vagy valós bűnözőkkel szemben, akkor megjelennek. Fizikai atrocitásig ritkán merészkednek, az ő módszerük inkább a megfélemlítés. Persze mindig hozzáteszik, hogy csak az fél, akinek félnivalója van.
Ha kíváncsi, milyen, amikor a Betyársereg megszáll egy települést, és egy átlagos magyar falu szociokulturális közegében hogyan csapódik le, amikor megjelenik 30 kigyúrt maszkos ember, hogy erőt mutassanak, akkor olvassa el ezt a cikket >>>
A Betyársereg 2008-ban alakult, mert „elkezdtek kételkedni a rendszer demokratikus mivoltában, és valahogy szembe akartak szállni a a fennállóval”. Azt mondják, azért, mert kellett a tüntető tömegen belül egy olyan szerveződés, aminek „erős arculata van”, képzett, és az utcai harcokból szakavatottabban ki tudja venni a részét. A Betyársereg tagjai már a 2006-os eseményekkor is ott voltak a frontvonalban, igaz, akkor még leginkább Tyirityán nélkül.
Azt állítja, politikai elítélt volt: „Akkoriban a Vér és Becsület nevű szervezet vezető aktivistája voltam, belekeveredtem egy cigány fiatal megverésébe, de abban a formában nem követtem el azokat a dolgokat, amik miatt aztán lecsuktak."
Tyirityán ma már meglepő visszafogottsággal beszél a kezdeti időkről: „Túlzó gondolatok szülték a Betyársereget. 2008-ban túldimenzionáltuk, túlmisztifikáltuk a forradalmi hangulatot, de mostanra megtalálta a helyét a szervezet, ami leginkább egy patrióta sportmozgalom. A sport pedig a honvédelem előszobája.”
A Betyárseregben valóban fontos a sport, a fizikum. A tagok folyamatosan edzenek, karbantartják a testüket, nem ereszthetnek le. Félévente korosztályonként fizikai állapotfelmérésen vesznek részt, aki nem üti meg a szintet, kihullik. Hogy miért van szükség arra, hogy a Betyársereg tagjai tökéletes fizikai állapotban legyenek, Tyirityán azt mondja, hogy
Több tag aktívan versenyzik, van, aki nemrég nyert kempó-világbajnokságot, más meg utcai harcban lett Európa legjobbja. Tyirityán szerint a sikeres sporteredmények ahhoz is hozzájárultak, hogy a szomszédos országokban megszűntek a magyarverések: „Nemrég Dózsa György szülővárosában vertük el a román bajnokot. Ez ott helyben sokat számít, tudják, hogy a magyarokkal vigyázni kell.”
Persze ez elég abszurd feltételezés, ő sem biztos benne, hogy így van. De reméli.
Konkrét számot nem akart mondani Tyirityán, csak annyit, hogy a Betyárseregnek nagyjából kétszáz tagja van. Kétszáz ember még sem sok Magyarországon, de ha úgy nézzük, hogy ők mind leszerelt rendőrök, katonák, zsoldosok, titkosszolgálati tisztek és egyéb erőszakszervezetek korábbi tagjai, akkor már más a helyzet.
Nem véletlen, hogy 24 órás megfigyelés alatt állnak. Ezt rendőrségi forrásaink és Tyirityán is megerősítették. Emellett a hatóságoknak két beépített emberük van a Betyárseregben: egy rendőr és egy TEK-es. Tyirityán azt mondja, tudja, hogy vannak náluk beépített emberek, próbálkoznak is kiszűrni őket, de ez szinte lehetetlen. Úgyhogy inkább megpróbálnak együtt élni velük. A Tyirityán mellett ülő, a beszélgetés alatt csak ritkán megszólaló Gábor szerint
az féljen, akinek van félnivalója. Nekünk nincsen, mi nem csinálunk semmi olyat, amit törvénytelen.
Ezzel legfeljebb elméleti síkon lehet vitatkozni, ugyanis a rendőrség hivatalból vagy feljelentés alapján még egy vizsgálatot sem folytatott a Betyársereg ellen. Az más kérdés, hogy a gyöngyöspatai masírozás után a parlament éppen azért szavazta meg, hogy a tiltott közbiztonsági tevékenység szervezése és végzése tényállásként bekerüljön a Btk.-ba meg a Ptk.-ba, hogy ne ismétlődhessen meg az akkori szituáció. Az, hogy nem rendészeti szervek megszálljanak egy települést, és ott igazságosztósdit játsszanak.
Pedig a Betyársereg ezt csinálja, csak valamivel visszafogottabban, mint Gyöngyöspatán. A beszélgetés alatt Tyirityán többször is említette, hogy feszegetik a szólásszabadság határait, de a törvényesség keretein belül maradva. Legutóbbi akciójuk során hónapokig állomásoztak Szúcson, voltak, akik szerint megfélemlítették a cigányokat, voltak, akik szerint meg nem. Az viszont biztos, hogy Tyirityánék sikeresnek értékelték az akciót.
Szúcson az történt, hogy egy helyi vállalkozó azt állította, hogy egy cigány család lopja a fáját, a rendőrség pedig nem tesz semmit. Megérkezett a Betyársereg, onnantól kezdve a rendőrség 24 órás megfigyelés alá helyezte a falut, a vállalkozó pedig nem panaszkodott többet, mert szerinte a rendőri készültség miatt „a cigány nem tudott tovább lopni”.
Mi csak a jelenlétünkkel felhívjuk a figyelmet egy problémára, aztán átadjuk a terepet a rendőrségnek. Eszünk ágában sincs rendészeti szerepet betölteni.
És vajon Tyirityán el tud képzelni olyan állapotot, hogy okafogyottá váljon a Betyársereg léte?
„Igen, ha olyan kormányzat kerül hatalomra, amelyik ellátja azt a szerepet, amit a Betyársereg betölt” – hangzott a válasz.
Miközben a jobboldali értékekről beszélgetünk, megkérdezem, vannak-e olyan tagjaik, akik a Fideszt támogatják. Erre Tyirityán csak nevetett, majd később megjegyezte, hogy azért a Fideszt „nyilvánvalóan” nem támadják, mégiscsak egy alomból jönnek.
De természetesen a párt, amit mindenben támogatnak, az a Jobbik.
A Jobbik és a Betyársereg 2009-ben együttműködési megállapodást kötött, de ez csak annyit jelent, hogy „támogatjuk egymást, részt veszünk egymás rendezvényein”, de pénzt nem kapnak tőlük. Bár a Betyársereg közvetlenül valóban nem kap pénzt a Jobbiktól, a párt alapítványa tavaly közel 40 millió forinttal támogatta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, aminek a vezetője Toroczkai László, aki lényegében életre hívta a sereget, megrajzolta a logóját, majd átadta Tyirityánnak. Toroczkai ma Ásotthalom polgármestere a Jobbik színeiben.
Nem volt mindig felhőtlen a viszony a Jobbik és a Betyársereg között. Tyirityán 2009-ben egy gyulai rendezvényen megütötte Novák Elődöt, mire akkor a párt úgy reagált, hogy meg akarta tiltani a kettős tagságot, mondván, a Betyársereg tevékenysége nem illeszkedik a Jobbik arculatába. Egy darabig Vona is beleállt a konfliktusba, de aztán elsimult az ellentét, és mint a pártelnök nyilatkozta nemrég: a Betyársereg fontos szervezet, amely informálisan együttműködik a Jobbikkal. Hogy egész pontosan milyen ez az együttműködés, arról Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke beszélt korábban egy szekszárdi fórumon:
Sajnos, így lavírozni kell néha olyan területre, amikor azt mondjuk, hogy a szélesebb rétegek megszólítása érdekében a fogalmazáson, bizonyos dolgok megfogalmazásában vigyázunk arra, hogy ne sértsünk meg adott esetben egy csoportot.
– mondta az Országgyűlés egyik alelnöke. Sneider így folytatta: „Ezt tudomásul kell venni, kell egy munkamegosztás. Azért jó, hogy van egy Betyársereg, azért jó, hogy van a Hatvannégy Vármegye, mert ők megtehetik azt, amit én nem tehetek meg bent a parlamentben, mert nekem arra kell figyelnem, hogy az egyszerű helyi polgár is, akiben mondjuk semmi nemzeti érzés nincsen, mégis azt mondja, hogy szimpatikus ez a Jobbik, rá fogok szavazni. Nem könnyű dolog."
A Betyársereg és a Jobbik tagsága között számos összefonódás van, például Szabó Attila, aki Vecsésen önkormányzati képviselő, de a többség nem tölt be politikai funkciót, csak tagja a pártnak is. Ami azért is érdekes, mert Vona Gábor többször nyilvánvalóvá tette, hogy egyesével fogja lenyesegetni a Jobbik vadhajtásait, ugyanis az új irányvonal szerint a pártban nincs helye nyílt cigányozásnak, zsidózásnak. Legalábbis a mainstream médiában ezt mondja, hogy hihetőbb legyen a Jobbik arculatváltása.
Az az arculatváltás, amelyik a magát náci szervezetként definiáló Betyárseregnek is nagyon bejön:
Normális dolognak tartom az arculatváltást, örülök annak, hogy a Jobbik a közérthető és gyakorlati formáját keresi a jobboldali értékrend megvalósításának. A jobboldal fogalmait a második világháború után démonizálták, de most a Jobbik megmutathatja, hogy lehet ezt életképesen is csinálni.
Hogy a vadhajtások alatt Vona például a Betyárseregre is gondolhatott, Tyirityán azt mondja, hogy nagyon sok dologban nem értenek egyet Vonával, ennek ellenére nagyon jó barátok: „Ő egy nagyon tehetséges politikus, aki mögött spirituális erő is van. Ha pedig támogatnom kell egy politikai erőt, az nyilvánvalóan a Jobbik.” Hogy Tyirityán miért tart ki töretlenül az onnan nézve már-már liberálisba hajló (lásd erről a cikkünk: Vona Gábor a béke hírnökének tartja magát) Vona mellett, azt maga Vona válaszolta meg pár hónapja a Betyársereg honlapjának adott interjújában. A lényeg: ha a Jobbik hatalomra kerül, mindenki teszi majd a dolgát, Vona pedig nem fogja gátolni ebben a Betyársereget.
Tyirityán azt mondja, egyre népszerűbb a Betyársereg, ami már országosan is mérhető. „Nagyon sok rendvédelmi dolgozó szimpatizál velünk, például a rendőrségen belül is. A TEK-et is sportoló fiatalok alkotják, akikben megvan a rend iránti szimpátia. Az értékrendünk azonos a rendvédelmi dolgozókéval. Tűzoltóknál, de még a vám- és pénzügyőröknél is népszerűek vagyunk.”
Mint mondta, erre nincsenek bizonyítékai, de az exrendőr, exkommandós tagok természetesen most aktív rendőr, kommandós kapcsolatokkal is rendelkeznek. Informális kapcsolataik tehát minden fegyveres szervezettel vannak. Korábban írtunk arról, hogy a TEK-be is beépülhettek. Tyirityán szerint beépülésről nincs szó, legfeljebb fordítva, de a különböző rendezvényeken találkoznak egymással a betyárseregesek meg a TEK-esek, „a ringben pedig komoly sportbarátságok szövődnek”.
A Betyársereg népszerűségét nehéz egzakt számokkal megmutatni, az ország kisebb településein járva azt tapasztaljuk, hogy sokan hallottak róluk, és nem úgy közelítik meg a kérdést, mint mondjuk Budapesten. Szúcson például egy cigány származású lány mondta, hogy „nekem nem jön be ez a fajgyűlölet, de azért örülök, hogy itt vannak, mert azóta Gulyásék nem szólnak be olyanokat, hogy megbaszlak, kurva”.
A Betyársereg nyíltan rasszista szervezet, ebből a szempontból lehetséges nézetkülönbség Tyirityán és Vona között. A pártelnök ugyanis újabban már verbálisan nem tesz különbséget cigány és nem cigány származású emberek között, hanem azt hangoztatja, hogy hasznosság és becsületesség függvénye, kihez hogy viszonyulnak.
Ezzel szemben Tyirityán gondolatai a témáról a következők:
A Betyárseregnek nem lehet cigány tagja. Alapvetően van egy rassztudatunk. Ez nem ad rá lehetőséget, hogy más identitáshoz tartozó személy a Betyárseregbe kerüljön. Ez nem gyűlöletalapú kirekesztés, ez egyszerű szegregáció, amit vallunk. A cigányok menjenek a cigány önvédelmi szervezetekbe.
Na és hogyan lehet megállapítani, ki a cigány és ki nem az?
A magyarság is egy elég érdekesen összetett fajtajelleggel bíró náció. A kun típusú emberek teljesen kreol bőrűek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében nagyon erős a Betyársereg, és ott van egy-két kun beütésű fiú közöttünk, hogy első ránézésre, azt mondanád, hogy bassza meg, itt valami probléma van származásilag.
Hogy Tyirityán gondolataiban mennyire tesz alá-fölérendeltségi viszonyt a rasszok között, azt legegyszerűbben talán az érzékelteti, hogy beszélgetésünkkor többször elhangzott a cigány szinonimájaként a majom kifejezés.
Ha azt gondolná bárki, hogy az a legkeményebb, ahogy a cigányságról beszélnek, akkor még lehet fokozni. Tyirityán azt mondja, hogy ő már nem áll le vitatkozni arról, náci-e vagy sem. Egy biztos, van egy történelemszemlélete, ami a „II. világháborút alternatív megközelítésbe helyezi”.
A Betyársereg vezetőjét legutóbb meggyanúsították, hogy ők szervezik az Adolf Hitler-emléktúrát. Tyirityán ezt kikérte magának, mondván, nem ők szervezték, csupán megkérte őket egy ismerőse, hogy népszerűsítse, ők pedig eleget tettek a kérésnek. „Miért ne reklámoznám? Egy demokratikus berendezkedésű országban teljesen normális, hogy valaki Hitler személyét más irányból közelíti meg.” Nem akartam belemenni, hogy mit gondol pontosan Hitlerről, odáig jutottunk, hogy meghatározó történelmi szereplőnek tartja, amit mindenki máshogy értékel.
„Egy liberális demokráciának nem az a lényege, hogy gyűlölöm, amit mondasz, de bármit megtennék azért, hogy mondhasd?„ – tette fel a kérdést.
Mire visszakérdeztem: ha ő autokratikus rendszerben gondolkodik, akkor miért ragaszkodik annyira a liberális demokrácia alapértékeihez? Talán ennyire tetszik neki ez a berendezkedés? A válasz: „Nem tudom 100 százalékosan azt mondani, hogy a liberális demokrácia jó, de ha már ebben élünk, akkor ragaszkodjunk ennek a szabályaihoz."
Meglepő válasz valakitől, akinél szinte senki sem áll távolabb az országban a demokratikus és a liberális értékektől. Még Vona Gábor sem, aki csak annyit mondott magáról, hogy „nem vagyok demokrata”. Hogy Tyirityán mennyire nem demokrata, azt a következő, fenyegetéssel felérő anekdotája érzékelteti:
Fel akartuk lépni az ember elembertelenedése ellen. A Bayer Zsolt mondott egy nagyon jó példát erre,
azt, hogy sajnos annyira kezd katasztrofálissá válni a közállapot Európában és Magyarországon is, hogy eszébe jutott Bergman Kígyótojás című filme. A weimari köztársaság idején játszódik. Az iszonyatosan dekadens művészi formák a homoszexualitással meg mindennel együtt, egy berlini kabaréban fulladoznak bele a mocsokba-takonyba ezek a deviáns emberek, és a germán ősvallást parodizálják. És akkor megjelenik ott pár SS-legény, és bemennek és intelligens brutalitással szarrá verik a tulajdonost. Azt mondja Bayer, hogy erre a szintre nem szabad eljutni. És tényleg nem szabad eljutni. Már pedig ez az embertípus, hidd el, hogy már létezik. És hidd el, ki fogja nyilvánítani a nemtetszését a társadalmi problémákkal szemben."
Mielőtt bárki megijedne, hogy akkor mondjuk kétszáz exkommandós megjelenik a Pride-on, és intelligens brutalitással szarrá verik a fél társaságot, meg lehet nyugodni, Tyirityán a közelébe sem fog menni. Azt mondja, ma már túlságosan súlyos büntetőjogi kategóriába esik, ha „felpofoznak egy buzeránst”, úgyhogy ő most leginkább azzal tiltakozik, hogy nem megy oda.
Ha együtt masíroznak valahol a Betyársereg tagjai, többségük maszkot visel. Tyirityán szerint részben azért, mert van egy „pszichikai elrettentő ereje”. Másrészt viszont a társadalom nem túl toleráns velük szemben, azt mondja, sok embernek kerül veszélybe a munkahelye, ha kiderül, hogy ebben a szervezetben bármilyen szerepet vállal. A vezér szerint volt, akit biztonsági cégből rúgtak ki a „betyársága” miatt, volt, aki sportolt, de nem kapott tovább támogatást, és volt olyan is, akinek egy multitól rakták ki a szűrét.