Hosszas jogi vita kezdődhet azután, hogy a Nemzeti Választási Iroda nem hajlandó befogadni az MSZP népszavazási kezdeményezését a vasárnapi zárva tartásról. Addig nem lehet egy témában népszavazást kezdeményezni, amíg egy másikról jogerősen nem döntenek. Csakhogy mikor válik jogerőssé a Kúria döntése? Amikor felkerül a honlapjára? Amikor az NVI tájékoztat róla? A Kúria vizsgálja a dolgot, az MSZP bírósághoz fordul, és a Fidesz csalására gyanakszik.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője úgy döntött vasárnap este, nem az MSZP vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos népszavazási kérdését terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé. Az NVI vezetője arra hivatkozik, hogy az ellenzéki párt „idő előtt” nyújtotta be kérdését.
Az MSZP most a bírósághoz fordul, mert szerintük Pálffy nem létező indokokra hivatkozott. És valóban hosszas vita kezdődhet arról, hogy mikor van az az időpont, amikor már be lehet nyújtani egy kérdést, mert más hasonló témájú kérdés nem blokkolja.
De kezdjük az elejéről. Az MSZP ezt a kérdést szeretné népszavazásra bocsátani:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?
Az elmúlt időszakban bevett gyakorlattá vált, hogy a különféle mikropártok a saját kérdéseikkel beelőzték a többieket. Először Szepessy Zsolt, majd Thürmer Gyula munkáspárti elnök volt a leggyorsabb, így hónapokig nem lehetett más kérdést benyújtani.
Gaskó István, Demján Sándor és a DK is szeretett volna népszavazást korábban, de a törvény alapján – az MSZP-hez hasonlóan – erre nem volt lehetőségük.
Ugyanis az NVB nem foglalkozhat olyan kérdéssel, amelynek témájában már benyújtottak másik kérdést, és folyamatban van az elbírálása. Így egy-egy rosszul, pontatlanul megfogalmazott kérdéssel is blokkolni lehetett a többit hónapokig. Egy kérdést maximum egy hónapon belül el kell bírálnia a Nemzeti Választási Bizottságnak, de Kúria jogerős döntését is mindig meg kell várni, csak azután lehet benyújtani újabb kérdést.
Ahogy arról június 30-án beszámoltunk, a Kúria döntése után azonnal beadta az MSZP a népszavazási kezdeményezést. (A Kúria a Munkáspárt kérdését utasította el jogerősen.)
Az NVI vezetője azonban most elutasította az MSZP kezdeményezését, arra hivatkozva, hogy a szocialista párt még a Kúria egy másik, hasonló kérdésben hozott jogerős, elutasító határozatának nyilvánosságra hozatalát megelőzően nyújtotta be kérdését, így azt nem vehette figyelembe. Pálffy szerint ugyanis a döntés nem jelent meg a Kúria honlapján, vagyis még nem volt jogerős.
Az MSZP szerint viszont ezzel az a probléma, hogy
A bíróság határozata annak meghozásával jogerős a párt szerint. „Márpedig az NVI a bíróság aláírt, bélyegzővel ellátott határozatának másolatát saját állítása szerint is, a valasztas.hu oldalon 16 óra 5 perckor közzétette" − írja az MSZP hétfői közleményében, és hozzáteszi, ezek szerint a Nemzeti Választási Bizottság oldalán közzétett, pecséttel ellátott Kúria-döntéseket nem szabad komolyan venni.
Amellett, hogy az MSZP bírósághoz fordul az ügyben, a parlamentben hétfőn Tóbiás József pártelnök arról beszélt: a Fidesz mindenféle adminisztratív eszközzel akadályozza, hogy a nép döntsön arról, nyitva legyenek-e a boltok vasárnap. A Fidesz szerinte fél a népszavazástól, mert rájött, hogy a saját szavazói sem értenek egyet az intézkedéssel. Tóbiás azt mondta a fideszeseknek: „Önök csalnak, önök lehetővé teszik, hogy adminisztratív eszközökkel elfojtsák a társadalom hangját."
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára visszautasította, hogy a kormány nyomást gyakorolna a Nemzeti Választási Irodára. L. Simon szerint az MSZP-nek tudomásul kell venni a döntést, és tiszteletben kell tartani az eljárási szabályokat, jogszabályokat.
Pálffy Ilona az NVI honlapján nyilvánosságra hozott határozatai értelmében egy másik – a nyitva tartással kapcsolatos – népszavazási kezdeményezést terjeszt az NVB elé. Az amúgy Együtthöz tartozó Vajda Zoltán szerencséje abból fakad, hogy nem a Kúria keddi, korábbi beadványt elutasító jogerős ítéletének napján adta be kezdeményezését − ahogy az MSZP-s Lukács Zoltán, illetve egy másik magánszemély tette −, hanem másnap, szerdán.
Az NVI elnöke nem első alkalommal döntött így, egy hasonló ügyben, áprilisban már ugyanilyen határozatot hozott, akkor is arra hivatkozva, hogy a Kúria döntése akkor emelkedik jogerőre, amikor azt a saját honlapján közzéteszi.
Kulcskérdés tehát, hogy mikor válik jogerőssé a Kúria döntése, és mikortól válik szabaddá a pálya egy újabb népszavazási kérdés előtt. A dolog régóta foglalkoztatja Harangozó Tamást, az MSZP frakcióvezető-helyettesét, aki a Munkáspárt áprilisi kérdése után Pálffy Ilonát, hogy milyen jogszabály alapján tekinti a jogerőre emelkedés időpontjának a honlapon való közzétételt.
Pálffy azt válaszolta Harangozónak, hogy a Kúria a közzététellel tájékoztatja a nyilvánosságot, így a népszavazási kezdeményezés benyújtására jogosultakat is. Csakhogy az MSZP-s politikus szerint ennek nincs törvényi alapja, ezért a politikus a Kúriához fordult. Darák Péter elnök azt válaszolta, hogy a népszavazási ügyek egyes kérdéseinek vizsgálatára felkérte a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumát.
„A népszavazási ügyek egy részében ugyanis szakmai kérdések merültek fel a bírósági határozatok honlapon való közzétételének joghatásával összefüggésben" – írta a képviselőnek a Kúria elnöke. Vagyis a következő időszakban a Kúria egyértelművé teszi, mi számít jogerőre emelkedésnek.
Addig pedig feltehetően marad a mostani helyzet, vagyis a Vajda-féle kérdést vizsgálja az NVB, amely így hangzik:
Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?
Kérdés, hogy az NVB szerint erről lehet-e népszavazást tartani, illetve az MSZP bíróságon még átírhatja-e az egész forgatókönyvet.