Gyökeres változásokat jelent be ma Palkovics László felsőoktatási államtitkár, értesült az Index. Az Emmi szerint több egyetem és főiskola szétdarabolására vagy összevonására lesz szükség, mert ezek mostani formájukban fenntarthatatlanok. Az Emmi javaslata szerint megszűnne a Nyugat-magyarországi Egyetem, önállóvá válna a soproni erdészeti kar, a szombathelyi Savaria-központ és a Szent István Egyetem állatorvosi kara. A Szolnoki Főiskolát a Kecskeméti Főiskolához, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát Egerhez csatolnák. Felmerült az is, hogy a Corvinus Egyetem kertészeti, élelmiszer-ipari karai is a Szent István Egyetemhez kerülnek. A változásokra augusztus végéig vár javaslatot a minisztérium az egyetemektől, majd meghozza a végleges döntéseket.
Több egyetem és főiskola működése a jelenlegi keretek között nem hatékony vagy nem tartható fent hosszú távon, ezért az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) jelentős átalakításokat javasol az intézményeknek. A most ismertetett elképzelések egyelőre csak javaslatok, döntés még semmiről nem született. Az érintett felsőoktatási intézményekben csapatok alakulnak, amelyeknek augusztus végéig kell koncepciót kidolgozni arról, milyen szervezeti struktúrában tudnának tovább működni. Az Emmi felsőoktatási államtitkára az Indexnek azt mondta: ezek figyelembevételével hozzák meg az egyetemek átalakításáról szóló döntéseket. A Palkovics László államtitkárral készített interjúnkat itt olvashatja>>>
Az elmúlt években világossá vált, hogy a felsőoktatási intézmények közül a soproni központú Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) küzd a legtöbb problémával. Voltak olyan időszakok, amikor az egyetem nem tudta kifizetni időben az alkalmazottakat. A soproni, mosonmagyaróvári, szombathelyi, zalaegerszegi, győri karokat hosszú évek alatt sem sikerült működőképes szerkezetbe foglalni. Palkovics László a múlt héten egy háttérbeszélgetésen azt mondta: ki kell mondani, hogy az integráció a Nyugat-magyarországi Egyetem esetében nem volt sikeres. Megelégelve a folyamatos csődhelyzetet és fizetésképtelenséget, a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kar és a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ már korábban bejelentette, hogy ki akar válni az NYME-ből.
A korábbi budapesti Állatorvostudományi Egyetem 2000-ben a gödöllői központú Szent István Egyetem kara lett. A VII. kerületben lévő oktatási épületekkel, és az üllői rezervátummal, állattartó teleppel, lóistállókkal és Nagyállatklinikával rendelkező intézmény a SZIE részeként is sikeresen működött. A hallgatók 60 százaléka külföldi, a kar bevételének 80 százaléka saját bevétel. Komoly tudományos munka is folyik a karon. Mindez lehetővé teszi, hogy az intézmény újra önálló állatorvos-tudományi egyetemként működjön.
A Figyelő azt írja, sokat köszönhet a Budapesti Corvinus Egyetem annak, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank végül ott hozza létre a jegybanki tanszéket. Pedig házon belül nem mindenki örült annak, hogy a patinás egyetem falai közé beköltöznek Matolcsy unortodox tanai. Az elméleti és gyakorlati (duális) képzésen az egyetemen 50-60 jegybanki munkatárs fog órákat tartani.
Májusban már terjedtek el hírek a Corvinus Egyetem feldarabolásáról, és a Villányi úti budai campus állítólagos kiürítéséről. A zavart később egy hamisított levél is tetézte. A felsőoktatási államtitkárság szerint azonban valamit kell kezdeni a Corvinussal, mert az egykori Közgáz és a Kertészeti Egyetem integrációja nem sikerült: a pesti oldalon lévő gazdasági és társadalomtudományi, valamint a budai oldalon lévő kertészeti, élelmiszer-ipari és tájépítészeti karok között gyakorlatilag nincs együttműködés, és az elmúlt évek semmilyen szinergiához nem vezettek.
Az államtitkárság ezért azt javasolja, hogy a három budai kar váljon le a Corvinusról, és csatlakozzon az agrárprofilú Szent István Egyetemhez. Palkovics László államtitkár az Indexnek azt mondta: megvizsgálják azt a lehetőséget is, mennyiben lenne működőképes, ha a karok mégis maradnának a Corvinusnál, de intenzív együttműködésbe kezdenének Gödöllővel. A Corvinus közgazdasági képzéseihez nem akarnak hozzányúlni. Azt Palkovics is elismerte, hogy kétségtelenül itt folyik ma Magyarországon a legszínvonalasabb közgazdászképzés. Újabb opcióként merült fel, hogy a „Közgáz” Székesfehérváron is kihelyezett képzést indít, és így tudja növelni a hallgatói létszámát (lásd a cikk végén).
Több főiskolához hasonlóan az 1993-ban létrejött Szolnoki Főiskolán is drasztikusan csökkent a hallgatók létszáma. Míg korábban több mint 4000 hallgatója volt az agrár-, gazdaságtudományi és műszaki képzéseket folytató intézménynek, ma már csak 1200 diák jár oda, azaz a csökkenés 75 százalékos. Ez elsősorban azért alakult így, mert a meghirdetett képzések nem voltak elég vonzóak, a diákok inkább máshova mentek.
Pedig Szolnokon ppp-konstrukcióban (az állam kezdeményezésére, magánbefektetők közreműködésével) 4 milliárd forintért épültek új oktatási épületek, és a turisztikai képzésekhez felújítottak egy tanszállodát is. A turisztikai képzés egy ideig jól ment, mára azonban elfogytak a hallgatók, és ezzel együtt csökkent az állami támogatás is. Egy ÁSZ-jelentés azt állapította meg, hogy a főiskola 2012-ben a férőhely kapacitásának mindössze 52 százalékát tudta kihasználni.
A magánbefektetők által épített infrastruktúra bérleti díja hatalmas terhet ró az egyetemre. Szakemberek ma azt mondják: a ppp-konstrukció nélkül talán most nem lennének komoly anyagi problémái a főiskolának. Az intézmény azonban mostani formájában nem működtethető tovább, mert csődbe kerülhet. Az elképzelések szerint ezért a Szolnoki Főiskolát összevonnák a jobban működő, műszaki, kertészeti és pedagógiai karral rendelkező Kecskeméti Főiskolával. Hogy legyen hallgató Szolnokon, oda helyeznék át például a keresett műszaki menedzser képzést.
Szolnokhoz hasonló problémákkal küszködik a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola is. Az agrár-, turisztikai- és gazdasági képzéseket folytató intézménynek régebben 15 ezer hallgatója is volt, most 4000 körül van ez a szám, azaz a csökkenés itt is 75 százalékos. Emellé itt is erősen túlfejlesztett infrastruktúra társul, ami nem fenntartható.
A gyöngyösi közgazdasági, üzleti és turisztikai képzést folytató intézetek ezért az egri Eszterházy Károly Főiskolához kerülnének. Ide csatolnák még a Szent István Egyetem jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karát is, és erősítenék a gyöngyösi agrárképzés együttműködését a Szent István Egyetemmel. Az államtitkárság szerint ezzel egy jó pedagógusképzéssel, doktori iskolával is rendelkező, egri központú „északkelet-magyarországi” egyetem jöhetne létre.
A kevés hallgató miatt komoly gondokkal küzd a Kodolányi János Főiskola székesfehérvári része is. Ez a főiskola ugyan nem az állam fenntartásában működik (fenntartója az Önálló Főiskolai Közalapítvány), az államtitkárság szerint azonban a gazdaságilag erős Székesfehérváron szakemberhiány van, és a helyi igények kielégítésére szükség lenne jó felsőoktatási képzésre.
A városban működik az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara, ami az Óbudai Egyetem korábbi Alba Regia Egyetemi Központjának és a Nyugat-magyarországi Egyetem korábbi Geoinformatikai Karának összeolvadásával jött létre. Itt villamosmérnöki, informatikai, mechatronikai, műszaki-gazdasági, illetve földmérés, térképészet, geoinformatika képzés zajlik.
Székesfehérvárnak azonban gazdasági, pénzügyi, gazdaságinformatikai és HR-es szakemberekre lenne szüksége. Ezért azt is tervezik, hogy a Corvinus Egyetem itt indítana kihelyezett gazdasági, pénzügyi, valamint személyügyi, humánpolitikai képzést. Az elképzelések szerint ezt a helyi cégek bevonásával akár duális képzésként is indulhatna, amikor a hallgatók már tanulmányaik alatt egy-egy helyi vállalkozásnál szerezhetnének gyakorlatot.