Több gyakorlati kérdést is felvetnek a csütörtökön bejelentett tervek az egyetemek és főiskolák átalakítására. Mi lesz azokkal, akiket most a jó nevű Budapesti Corvinus Egyetemre vettek fel, de ha a kertészeti, élelmiszeripari, tájépítészeti karokat elcsatolják, diplomájukat már egy másik egyetem fogja kiállítani? Az is előfordulhat, hogy valakit a Nyugat-magyarországi Egyetemre vettek fel, de amikor évekkel később végez, oklevelét már csak egy főiskola állítja ki (például az önállóvá váló szombathelyi főiskola).
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kérdésünkre azt írta: egyelőre csak tervekről van szó, az egyetemeket és főiskolákat érintő konkrét változásokról augusztus végén dönt az Emmi felsőoktatási államtitkársága. Augusztus végén születik meg a döntés arról is, hogy mikor hajtják végre az egyes intézményi átalakításokat. Aki már egyetemre jár, vagy akit most vettek fel, az mindenképpen azon a szakon fejezheti be a képzést, amelyen elkezdte, közölte a minisztérium. Akik egy átalakuló intézménybe járnak, azok a minisztérium válasza szerint változatlan feltételek mellett, de adott esetben egy másik intézményben szerezhetik meg diplomájukat, ebbe azonban bekerül a jogelőd intézmény neve is.
A Palkovics László által ismertetett csütörtöki elképzelésekből az Index arra következtetett, hogy a Nyugat-magyarországi egyetem várhatóan mai formájában megszűnik, és ezt az államtitkár sem cáfolta. Palkovics azt mondta: a soproni, mosonmagyaróvári, győri és szombathelyi karokkal rendelkező intézményt integrációja nem úgy sikerült, ahogyan tervezték.
A Nyugat-magyarországi Egyetem átalakítására több variáció is készült, de nem lehet azt mondani, hogy meg fog szűnni az intézmény, viszont fontos szervezeti változásokra lesz szükség
- mondta az Indexnek Dinnyés Álmos, a Nyugat-magyarországi Egyetem kancellárja, aki a rektor egyetértésével nyilatkozott. A kancellár hangsúlyozta: szeptemberben minden olyan szak el fog indulni, amelyre a mostani felvételi eljárásban már felvették a hallgatókat, és a pótfelvételin meghirdetett képzéseket sem befolyásolják a későbbi változások. Természetesen a már az egyetemre járó hallgatók diplomaszerzését sem érintik a szerkezeti átalakítások.
Az egyetem több változatot is kidolgozott az átalakításokra, amelyekkel hatékonyabban működhet az egyetem. A koncepció elkészítésébe bevonták Magyarország egyik vezető üzleti tanácsadó cégét, a KPMG Magyarországot, és a munkát felsőoktatási szakembereket és cégvezetők is segítik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának augusztus 25-ig küldik el a terveket.
A karok természetesen megmaradnak, de ezek vagy önállóan vagy más egyetemhez csatlakozva működhetnek tovább. Dinnyés Álmos azt mondta: az egyetem vezetése szerint több hátránnyal járna a Nyugat-magyarországi Egyetem teljes széttagolása. Az átalakításokra több variációt is kidolgoznak, amelyeknél külön-külön elemzik, milyen szakmai és pénzügyi előnyökkel és hátrányokkal járnak. Ezt az anyagot az Emmi felhasználja a döntésnél.
Az egyik elképzelés szerint csak a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karnak kellene leválnia a NYME-ről. Az intézmény már korábban jelezte szándékát, hogy a győri Széchenyi István Egyetemhez szeretne csatlakozni. A kancellár azt mondta: ha a minisztériumi tervek szerint Mosonmagyaróvár képzési profiljában a mezőgazdasági képzés helyett inkább az élelmiszeripari irányvonalat erősítik, az úgyis kevéssé lenne beilleszthető a NYME képzési struktúrájába, így a kar leválása ésszerű döntésnek látszik.
Az biztos, hogy a soproni Erdőmérnöki Kar, a Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar, a Közgazdaságtudományi Kar és a Benedek Elek Pedagógiai Kar szoros egységben marad meg, sőt képzési profilját még tovább bővítheti. A Győrben működő Apáczai Csere János Karból ebben az esetben csak a pedagógusképzéssel foglalkozó intézetek csatlakoznának a Széchenyi Egyetemhez, a turizmus intézet beilleszthető lenne a soproni központú NYME profiljába, ami fontos lenne az idegenforgalomban erős Sopron városának is.
Van egy olyan elképzelés is, hogy a NYME átalakulásával erős regionális pedagógusképző centrum jönne létre. Ezt arra alapozzák, hogy az egyetem mostani struktúrájában az óvópedagógus képzéstől egészen a tanárképzésig széles skálán tudnak mozogni: Sopronban működik az óvópedagógusokat képző Benedek Elek Pedagógiai Kar, Győrben tanítóképzéssel, logopédiával és gyógypedagógiával foglalkozik az Apáczai Csere János Kar egy része, Szombathelyen pedig tanárképzés folyik.
Az elképzelések között szerepel az egykori szombathelyi Berzseny Dániel Főiskola, ma a NYME Savaria Egyetemi Központjának önállósodása is. Ez azonban a gyakorlatban nem egyszerű. Itt a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Karon és Természettudományi és Műszaki Karon folyik képzés. Azt Palkovics László felsőoktatási államtitkár is megemlítette az Indexnek adott interjújában, hogy mérlegelendő, képes lesz-e önállóan működni kevesebb mint 2000 hallgatóval egy szombathelyi főiskola.
Ugyan képes működni egy felsőoktatási intézmény ennyi hallgatóval, nagyon nem mindegy, milyen a képzési profilja. A pedagógusképzés bevételét általában az állami támogatás, a fizetős képzések, és az időszakos pályázati források jelentik. A kormányzat az utóbbi időben azonban inkább a természettudományos és műszaki képzésekre koncentrálja a pályázati forrásokat. Egy jó műszaki képzés ezen kívül részt vehet bevételt hozó kutatási projektekben és cégekkel kötött együttműködésekben is.
Szombathelyen egyelőre az a probléma, hogy a műszaki képzés még nem elég erős: 1600-1800 hallgató pedagógusképzésre jár, és csak 80-an vannak a duális gépészmérnök alapszakokon. 1,5 milliárdos beruházással ugyan létrehoztak egy oktatólabort, ez azonban az oktatási tevékenység mellett csak korlátozottan alkalmas külső megbízások, kutatások, mérések teljesítésére. A szak ráadásul soproni oktatók nélkül a jelen állapotában nem akkreditálható.
Figyelembe kell venni azt is, mondta Dinnyés Álmos, mekkora költséggel járna Szombathely leválása. A karoknak egyrészt magukkal kell vinniük eddigi adósságaikat - ez Szombathely esetében több százmillió forintot tehet ki. Ezen kívül az önállósodásnak is komoly induló és későbbi költségei vannak. Egyes számítások szerint egy önállósodó intézményre az első 2-2,5 évben akár 1-2 milliárd forintot is költeni kell, mondta a kancellár.